Szegények országa

Egyre kevesebb pénz jut friss gyümölcsre és zöldségre is. Szegénységi bizonyítvány

A hivatalos, az Európai Unióban használt eljárás szerint az a személy tekinthető szegénynek, akinek kevesebb a havi jövedelme, mint az országban központilag meghatározott havi átlagjövedelem hatvan százaléka.

Egyre szegényebb vásárlók

„Olyan terméket már nem is rendelek, amiről tudom, hogy pár hét alatt nem fogy el. Jelzem, olyan élelmiszerekről van szó, amit ezelőtt két évvel még napi rendszerességgel kerestek a vásárlóink” – így próbálja érzékeltetni Csíkszereda egyik vegyesboltjának vezetője, hogy két év leforgása alatt mennyire megváltoztak a vásárlói szokások.

Egy másik üzlet eladója az üzletében található mosóporok sorsa miatt aggódik. Meglátása szerint már azokat az ár-érték viszonyban elfogadhatónak mondható mosóporokat sem keresik, amiket nemrég még heti rendszerességgel vásároltak tőle.

„Az egyre szegényebb vásárlók odacsábításáért a nagyobb üzletek is cselhez folyamodnak. Például az egyik nagy üzletláncnál láttam, hogy egy rúd szalámit csupán öt lejért árultak, persze az egész rúd súlya nem volt több, mint háromszáz gramm, a vevő mégis elhitte, hogy jól járt, mert hozzájutott egy egész rúdhoz” – példálózik az egyik csíkszeredai kis üzlet elárusítója, aki meg is fogalmazta a csíkszeredai átlagvásárló elvét: a három esztendő alatt értékének harmadát vesztő pénzéért minél több termékhez szeretne hozzájutni, az már teljesen mellékes, hogy milyen az árunak a minősége.

Közel kilencmillió szegény

Romániában az Országos Statisztikai Intézet utolsó, tavaly őszi adatai szerint a hivatalosan meghatározott egy főre jutó havi átlagjövedelem értéke 835 lej. Az Európai Unió által használt eljárás szerint egy adott országban az tekinthető szegénynek, akinek a havi átlagjövedelme kevesebb, mint a központilag meghatározott átlagjövedelem hatvan százaléka, esetünkben 501 lej. Aki tehát ennél az összegnél kevesebből él, az már szegénynek mondható. Mindez azt jelenti, hogy Romániában 8,7 millió ember a szegénységi küszöb alatt él.

Szegények, gazdagok

Az EU adatai szerint a huszonhét tagállam közül nálunk és Bulgáriában a lakosság több mint negyvenegy százaléka él a szegénységi küszöb alatt. Mindez azt jelenti, hogy tíz emberből négyen szegénynek tekinthetők. A harmadik legszegényebb uniós tagállam Lettország, a negyedik pedig Litvánia. Őket Magyarország követi: a szomszédos országban tízből hárman a „szegény” kategóriába esnek. A legkevesebb szegény ember – furcsamód – Csehországban található. A hivatalos magyarázat szerint azért, mert Csehországban egy viszonylag erős, és az utóbbi években tovább erősödő és gyarapodó középosztály található, amely nem tekinthető ugyan gazdagnak, de szegénynek sem. Írországban, Spanyolországban és Olaszországban minden negyedik, Ausztriában, Hollandiában és Svédországban viszont csak minden nyolcadik lakos tekinthető szegénynek.

Hangsúlyozandó, hogy minden országban változó a szegénységi küszöböt jelentő havi átlagjövedelem összege. Magyarországon például az tekintendő szegénynek, akinek egy hónapban kevesebb, mint 750 lejből kell megélnie.