Százéves orgona születésnapját ünneplik

Fotó: Bartos Lóránt

A feltorjai Szt. Márton-templomban immár tíz esztendeje orgona kíséri a népéneket, amely tíz évvel ezelőtt a Fehér megyei Topánfalva Nagy Boldogasszony tiszteletére épített templomából került az Aporok szülőfalujába. A hangszer lebontását, feljavítását és újraépítését Bors László orgonaépítő végezte.

Bartos Lóránt

2010. november 10., 21:272010. november 10., 21:27

2010. november 11., 15:062010. november 11., 15:06

Fotó: Bartos Lóránt

Az Angster József orgonagyárában 1910-ben készült hangszer idén 100 éves. Ebből az alkalomból a templombúcsú előestéjén, november 10-én, szerdán 18 órai kezdettel hálaadó szentmise és rövid koncert keretében \"köszöntötték\" a hangszert. Igét hirdetett Ft. Boros Vilmos nyújtódi plébános, fellépett a kézdivásárhelyi Cantus kamarakórus. Az orgonán közreműködött László Attila, a kézdivásárhelyi Petőfi Sándor Általános Iskola VIII. osztályos tanulója.

November 11-én, Tours-i Szt. Márton ünnepén, csütörtökön délelőtt 11 órai kezdettel tartották a templom búcsúját. A szentmisét Nagyméltóságú és főtisztelendő Tamás József segédpüspök celebrálta a környékbeli papság részvételével. A búcsús szentmisén a Kézdivásárhely-kantai Szentháromság-templom kórusa énekelt. Orgonán közreműködött: Dobri Balázs kántor és László Attila tanuló.

Angster József

Angster József Kácsfaluban született 1834. július 7-én, és Pécsett hunyt el 1918. június 9-én. Magyar orgonakészítő mester és dinasztiaalapító volt, Európa egyik legnevesebb és Közép-Európa egyik legkeresettebb orgonagyártója, a magyar iparművészet kimagasló alakja.

A mai horvátországi Jagodnjakon született, német telepes családban: német bevándorlók közül vált az egyik legnevesebb magyarrá. Nagyapja öt testvérével és József apjával az alsó-ausztriai Michelstätten faluból költözött Magyarországra az 1790-es években. Angster József német nyelven írt naplóját idős korában fordította magyar nyelvre, gyermekei kérésére, ezt jegyezve az elejére: „Mint magyar: gyermek vagyok, mint író: iskolázatlan öreg.”

Eszéken volt asztalosinas. Kétszer indult vándorútra. Először Temesváron, Német-Bogsánban és Oravicában dolgozott. Másodjára Bécsben, Titz műhelyében tanulta az orgonakészítést, majd 1863 és 1866) között a párizsi Aristide Cavaillé-Collnál, ahol a Cologny-kastély, a Notre-Dame és a St. Trinite-templom orgonáinak felépítésében segédkezett. Bár unszolták, hogy maradjon, hazagyalogolt. Első hazai megrendelését az új pécsi zsinagógától kapta: Pécsett műhelyt alapított, és 1869. március 21-ére készült el az orgonával, amely mindjárt megalapozta hírnevét. A következő évtizedekben sorban kapta a megrendeléseket, az ország és a régió országainak számtalan pontján. Angster még Olaszországban is épített orgonát. A családi történet szerint az alapító és családja minden délben együtt ült egy hosszú asztal mellé az alkalmazottal, és még a kisinast is az Angster lányok szolgálták ki. Mélyen vallásos volt. A pápa a Szent Gergely Rend lovagkeresztjével tüntette ki. Haláláig a pécsi legényegylet elnöke volt. Tüdőgyulladásban hunyt el, a halál szőlőjében érte. Családját a kommunista hatalomátvételkor meghurcolták, koncepciós perbe fogták, a gyár értékes fémeit eladták, az orgonakészítést megszüntették.

Az 1949-es államosításig az Angster mintegy 1300 orgonát és 3000 harmóniumot épített. Virágkorában, a 19. század fordulóján jóval több mint száz munkást foglalkoztatott – írja a wikipédia.