Száz év múlva lesz autonómiánk?

Valamennyi erdélyi magyar párt és civil szervezet segítségére számít a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), hogy a Sepsiszentgyörgyre november 18-ára összehívott centenáriumi székely nagygyűlést megszervezhessék, illetve kellőképpen mozgósíthassák az embereket. Izsák Balázs elnök csütörtöki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján elmondta, ebből

nem szabad hiúsági kérdést csinálni, még van idő, hogy a megmozdulás minden részletét átbeszéljék az alakulatokkal.

„A mi vizsgánk is, mennyire tudunk mozgósítani, mennyire jut el az emberekhez az üzenetünk, miszerint az autonómiaharc szükséges, még ha nem is elégséges feltétele az érintett közösség aktív részvétele” – szögezte le Izsák Balázs, emlékeztetve, az SZNT állandó bizottsága már tavaly júliusban eldöntötte, hogy 2018 novemberében megszervezik a centenáriumi nagygyűlést.

Izsák hozzátette, nem arra fektetnek hangsúlyt, hogy az elmúlt száz évben a székelység min ment keresztül, hanem arra, hogy miként küzdött a megmaradásért. Ilyen elemek az SZNT létrehozása, a Székely Hadosztály megalakítása, vagy Márton Áron püspök élete.

„Minden megmozdulásunk arról szól, hogy itt akarunk élni, és hogy nem mondunk le Székelyföld autonómiájáról. Ez üzenet lesz a nagyvilágnak, a román közvéleménynek.

A 21. században nem lehet diktatórikus módszerekkel, a börtönök számának növelésével fenntartani egy államot” – mondta el Izsák.

A szervezet elnöke arra is kitért, hogy október 27-én Marosvásárhelyen megszervezik az SZNT és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács együttes ülését, amelyen napirendre tűzik a román törvényhozási tanácsnak az autonómiastatútumra érkezett elutasító véleményezése megválaszolását, ami a székely közösség válasza lesz a román államnak. Ugyanakkor

döntenek a statútum negyedik parlamenti beterjesztéséről is.

Izsák szerint csak a Csapó I. József által kidolgozott törvénytervezet nyújtható be, ezt szerinte az erdélyi magyar pártok, az RMDSZ is elismerte, amikor januárban aláírták a közös nyilatkozatot, amelyben elfogadják, milyen kritériumokat kell teljesítenie az autonómiatervezetnek. Izsák úgy véli, ezeket a kritériumokat csak az SZNT statútuma teljesíti.

Izsák Balázs Sepsiszentgyörgyön elmondta azt is, hogy titkosította a román ügyészség a Dabis Attilának, az SZNT külügyi megbízottjának kitiltására vonatkozó indokokat. Az SZNT elnöke elmondta, bár abban bíztak, hogy Dabis fellebbezésének augusztus 21-i tárgyalásán támpontokat kapnak arra vonatkozóan, mivel indokolják a román hatóságok, hogy nemkívánatos személynek nyilvánították a budapesti jogászt, kérdéseikre nem kaptak választ. Az ügyészség benyújtott ugyan egy négyoldalas iratot, ám annak tartalmát

nemzetbiztonsági okokra hivatkozva titkosították.

„Továbbra is rávetül az árnyék a román határőrségre, hogy törvénytelen intézkedést foganatosított, a titkosított válasszal nem lett hitelesebb a román hatóság” – szögezte le Izsák. Ugyanakkor augusztus 27-én választ kapott az Európai Bizottságtól az ügyben interpelláló kilenc EP-képviselő, e szerint az EU-tagállamok közrendi vagy közbiztonsági okokból korlátozhatják a polgáraik beutazását, nemzetbiztonsági okokból viszont nem. Az SZNT fontolgatja, hogy büntető feljelentést tesz a katonai ügyészségen, követelve annak kivizsgálását, mikor keletkezett a beutazási tilalomra vonatkozó határozat, felmerül ugyanis a gyanú, hogy azt utólag állították ki, és hamisan keltezték.

„Ha én és az utasításaimat követő Dabis Attila a román nemzetbiztonság ellen elkövettünk volna valamit, valószínűleg tudnánk róla.

– jelentette ki Izsák Balázs, akinek meggyőződése, hogy a hatóságok a marosvásárhelyi székely szabadság napját próbálták akadályozni a lépéssel. A budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet nemzetközi koordinátora ugyanis az SZNT külügyi felelőseként éppen a márciusi megmozdulásra utazott, amikor nem engedték be az országba, a határnál feltartóztatták és közölték vele, hogy nemkívánatos személynek nyilvánították Romániában.