Szárny vagy teher?

A sepsiszentgyörgyi Amőba Alapítvány szervezésében tehetségkonferenciára került sor Árkoson Szárny vagy teher? címmel. A konferencián elhangzó előadások a szervezett tehetséggondozás lehetőségeit és előnyeit vázolták fel a múlt és jelen összehasonlításában.

Bús Ildikó

2010. október 03., 18:202010. október 03., 18:20

2010. október 04., 11:382010. október 04., 11:38

A közel nyolcvan résztvevő, tanárok és diákok, iskolaigazgatók és tehetséggondozással foglalkozó szakemberek elsőkként nyertek tájékoztatást a Magyarországon nemrég beindult Magyar Géniusz programról – tájékoztatott Bereczki Kinga az Amőba elnöke, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének alapító tagja, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács tagja.

A rendezvényen jelen volt dr. Péntek János neves nyelvész professzor, az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottságának elnöke, aki előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy nincs nagyobb vesztesége egy közösségnek, egy társadalomnak, egy nemzetnek, mint a tehetségek elkallódása. A professzor múltbeli példákat idézett fel, és hangsúlyozta, hogy a tehetséggondozásra a „Szárny és teher” állapota jellemző, a tehetségek felkarolása és tehetségük kibontakoztatása mellett túlsúlyosan jelen van a nem megfelelő bánásmód miatti kallódás, ami nagy vesztesége közösségünknek.

Az „erdélyi barbarizmus” kifejezi a meg nem értő, hálátlan kortársak állapotát és a képmutató utókor helyzetét. Jellemző példa: Bolyai Jánost négyen kísérték utolsó útjára, és halála után húsz évnek kellett eltelnie, hogy érdemeinek megfelelően társadalmi szintű elismerést nyerjen.

A találkozón Bajor Péter, a Magyar Géniusz Programiroda vezetője ismertette, hogy Magyarországon jelenleg 129 ún. Tehetségpont működik, határon túl 30, ezek tevékenységét országos és Kárpát-medencei viszonylatban a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács fogja össze és koordinálja. A konferencia második részében a résztvevők műhelygyakorlat keretében ismerkedtek meg a tehetséggondozás gyakorlati és technikai feltételeivel.