Számos érdeklődőt vonzott az autonómiáról szóló előadás

Az autonómia gyökere, jelene és jövője iránt érdeklődő közönséget Veress Dávid, az Édes Anyanyelvünkért Mozgalom elnöke köszöntötte, majd átadta a szót Izsák Balázsnak, aki az önrendelkezésért folytatott küzdelemről és annak európai példáiról értekezett hosszú és tartalmas előadásában.

A Székelyföld önrendelkezéséért folytatott küzdelemben gyakran azt hangoztatják annak ellenzői, hogy az elgondolás nem elég európai, pedig kontinensünkön számos jól működő autonómiaforma található, csak Spanyolország tizenhét autonóm régióból áll – hangsúlyozta az előadó, aki elmondta: ezeknek az autonóm régióknak egyik sajátossága, hogy történelmi gyökerekre tekintenek vissza, vagyis az őshonos kisebbségeket illeti meg, példaként említve Skóciát, akinek jelenlegi jogállását egykori történelmi hagyományok alapján állították vissza.

Székelyföld esetében is hivatkozni kell a több száz éves autonómia-hagyományra, amit nem ma kellett kitalálni, hisz a székely önállóságnak megvannak a mélyre nyúló történelmi gyökerei. Az európai autonómiák egyik klasszikus példája Katalónia, melynek statútuma kimondja, hogy önrendelkezésük a katalán nép történelmi jogára épül. A többletjogok és a sajátos helyi kultúra védelmét szolgáló autonómiák egyik fontos tulajdonsága, hogy gazdasági impulzust, felemelkedést eredményez, miként látható, hogy az autonóm státusszal rendelkező régiók, az adott ország szegény térségeiből, a leggazdagabb területekké váltak.

Izsák Balázs előadásában kitért arra is, hogy Erdélyben háromszintű autonómiamodell valósítható meg: a területi autonómia, a sajátos jogállású önkormányzatok autonómiája és a kulturális, személyi elvű autonómia. Az SZNT elnöke felhívta a figyelmet Románia nemzetközi kötelezettség-vállalásaira, valamint arra, hogy a szerzett jogokat nem lehet megtagadni, visszavonni, kijelentve: a román állam az 1952-es alkotmányában már elismerte a Magyar Autonóm Tartományt.

Az elnök rámutatott, hogy az önrendelkezésnek kétféle formája van: az egyik, amikor egy nemzet a teljes önállósodást valósítja meg, a másik, amikor egy államon belül teremti meg az önrendelkezést. Az SZNT az utóbbit tűzte ki célul. Izsák Balázs többek között hangsúlyozta: Székelyföldön szükséges a magyar nyelv hivatalossá tétele, mert a jelenlegi törvény diszkriminatív, ugyanis a magyar nyelv nincs azonos jogállásban a románnal. A tömbben élő magyarnak a külföldivel azonos nyelvhasználati joga van, vagyis csak tolmács jelenlétében értekezhet magyarul, például a bíróságon, ami azt jelenti, hogy a Székelyföldön az őshonos magyarság számára a külföldieknek, hontalanoknak járó eljárást alkalmazzák. A jelenlegi román törvények, mindazonáltal, hogy egyfajta jogot nyújtanak, nem biztosítják a nyelvi egyenlőséget.

Az előadó még számos érdekfeszítő témáról ejtett szót, majd a közönség is bekapcsolódott kérdéseivel, meglátásaival a mondottakhoz, így mondhatni egyfajta kötetlen diskurzus alakult ki az előadás végére.