Hirdetés
Hirdetés

Szakiskola az elméleti oktatás kárára?

26 ezerrel növelné a szakiskolai helyek számát a következő tanévtől a szaktárca. Az elméleti középiskolai képzés ugyanilyen mértékben zsugorodna. Képünk illusztráció •  Fotó: Veres Nándor

26 ezerrel növelné a szakiskolai helyek számát a következő tanévtől a szaktárca. Az elméleti középiskolai képzés ugyanilyen mértékben zsugorodna. Képünk illusztráció

Fotó: Veres Nándor

Kész bíróságra vinni a 2019–2020-as középiskolai beiskolázási terv ügyét a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), ha az oktatási minisztérium nem vonja vissza az eredeti tervet módosító rendeletet. Az érdekvédelmi tömörülés azt kifogásolja, hogy a szaktárca megalapozatlan döntésével az elméleti középiskolai osztályok kárára növelné a szakiskolai osztályok számát.

Széchely István

2019. június 12., 22:112019. június 12., 22:11

2019. június 12., 22:402019. június 12., 22:40

Szükség esetén peres úton fogja elérni a szakszervezet, hogy az oktatási minisztérium visszavonja a 2019–2020-as tanév középiskolai beiskolázásra vonatkozó, május 28-án kiadott rendeletét – jelentette be múlt héten George Purcaru, a FSLI elnöke azt követően, hogy az érdekvédelmi tömörülés már az említett rendelet megjelenésének másnapján kiadott közleményben kérte a szabályozás visszavonását.

Az előírás 57 ezer szakiskolai helyet engedélyez a következő tanévre, 26 ezerrel többet, mint amennyi a jelenlegi tanévben van. A szakszervezet álláspontja szerint ez megalapozatlan módosítás,

a számok nem egyeznek a szakiskolai gyakorlati oktatást biztosító cégek igényeivel sem, középiskolai tanári állások megszűnését valószínűsítik,

ráadásul törvénytelen is, ugyanis megszegi a 2018/5402-es tanügyminisztériumi rendelet előírásait, amelyek értelmében 2018. december 12-éig véglegesíteni kellett volna a beiskolázási számokra vonatkozó tanfelügyelőségi javaslatokat a duális képzés, illetve szakképzés esetében.

Törvénytelennek tartják továbbá azt is, hogy mindenféle metodológiai alap nélkül akarja szakiskolába kényszeríteni az 5-ösnél kisebb átlaggal végző diákokat Ecaterina Andronescu oktatási miniszter.

Aggályok

A legfőbb gond az, hogy semmiféle tanulmány vagy felmérés nem előzte meg a szaktárca döntését, tehát teljesen megalapozatlan a beiskolázási terv módosítására vonatkozó előírás – mondta el megkeresésünkre Kocs Ilona, az érdekvédelmi tömörülés képviselője. A szakképzés erősítésének terve nem feltétlenül rossz ötlet, de ebben a formában és tanév közben, túlságosan közel a 2019–2020-as tanévkezdéshez teljesen megalapozatlan intézkedés lenne a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Hargita megyei területi vezetője szerint.

Hirdetés

Nincs elegendő szakiskolai műhely, a meglévők nincsenek jól felszerelve, de elegendő szaktanár sincs, miközben az intézkedés középiskolai tanári állások megszűnésével fenyeget,

annak pedig végképp nem lenne értelme, hogy a szaktanárhiány miatt elméleti tananyaggal halmozzák el a szakiskolásokat, tehát „a táblánál tanulják ki a szakmát”

– sorolta az aggályokat Kocs Ilona. Számára az is elgondolkodtató, hogy az intézkedést éppen az az oktatási miniszter akarja bevezetni, aki egy korábbi mandátuma során „tönkretette a szakoktatást”.

Nem változtak a számok

„Hargita megyét érdemben nem érinti” a szakszervezet által kifogásolt probléma, ugyanis itt a beiskolázási keretszámok nem változtak a tanfelügyelőség által még a tél folyamán az oktatási minisztériumba felterjesztett javaslathoz képest – tudtuk meg Görbe Pétertől. Hargita megye főtanfelügyelője elmondta, a jelenlegi tanévhez képest ugyan valamivel több szakiskolai osztály indítását tartalmazza a 2019–2020-as beiskolázási terv, de ez már a javaslatban is szerepelt, amelyet a középiskolák vezetőségével, illetve a munkaerőpiaci szereplőkkel egyeztetve dolgoztak ki.

Hirdetés
2 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 18., szerda

A fejlesztési minisztérium közzétette a közigazgatási intézkedéscsomag végleges tervezetét

A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.

A fejlesztési minisztérium közzétette a közigazgatási intézkedéscsomag végleges tervezetét
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Kelemen Hunor, Nicușor Dan és Sorin Grindeanu is reagáltak az alkotmánybírósági döntésre

Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.

Kelemen Hunor, Nicușor Dan és Sorin Grindeanu is reagáltak az alkotmánybírósági döntésre
2026. február 18., szerda

Alkotmánybírósági források: hat alkotmánybíró támogatta, három ellenezte a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását

Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.

Alkotmánybírósági források: hat alkotmánybíró támogatta, három ellenezte a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását
2026. február 18., szerda

Üdvözölte a miniszterelnök az alkotmánybíróság döntését a bírói és ügyészi különnyugdíjak ügyében

Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.

Üdvözölte a miniszterelnök az alkotmánybíróság döntését a bírói és ügyészi különnyugdíjak ügyében
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Márton Áron-emlékév lesz 2026

A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.

Márton Áron-emlékév lesz 2026
Márton Áron-emlékév lesz 2026
2026. február 18., szerda

Márton Áron-emlékév lesz 2026

2026. február 18., szerda

Alkotmányosnak nyilvánították a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet

Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.

Alkotmányosnak nyilvánították a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet
2026. február 18., szerda

A vasúti közlekedést is nehezíti a havazás, több vonatjáratot is töröltek

Nem csupán az utakon vált nehézkessé a közlekedés a kedd esti havazást követően: a vasúti közlekedésben is fennakadásokat okoztak a hóviharok, szerda reggel mintegy harminc vonatjáratot töröltek az országban.

A vasúti közlekedést is nehezíti a havazás, több vonatjáratot is töröltek
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Elkezdődött a nagyböjt: a fegyelmezett önmegtartóztatás, a tudatos lemondás és a belső megtérés egységének időszaka

Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.

Elkezdődött a nagyböjt:  a fegyelmezett önmegtartóztatás, a tudatos lemondás és a belső megtérés egységének időszaka
2026. február 18., szerda

Több mint kétszáz hóekét kellett bevetni az országutakon Hargita, Kovászna és Brassó megyében

Több mint 220 hóekével dolgoznak az országutak takarításán Hargita, Kovászna és Brassó megyében – közli a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP).

Több mint kétszáz hóekét kellett bevetni az országutakon Hargita, Kovászna és Brassó megyében
2026. február 18., szerda

További havazás és hóviharok várhatóak csütörtök reggelig

Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.

További havazás és hóviharok várhatóak csütörtök reggelig
Hirdetés