Hirdetés
Hirdetés

Szakiskola az elméleti oktatás kárára?

26 ezerrel növelné a szakiskolai helyek számát a következő tanévtől a szaktárca. Az elméleti középiskolai képzés ugyanilyen mértékben zsugorodna. Képünk illusztráció •  Fotó: Veres Nándor

26 ezerrel növelné a szakiskolai helyek számát a következő tanévtől a szaktárca. Az elméleti középiskolai képzés ugyanilyen mértékben zsugorodna. Képünk illusztráció

Fotó: Veres Nándor

Kész bíróságra vinni a 2019–2020-as középiskolai beiskolázási terv ügyét a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), ha az oktatási minisztérium nem vonja vissza az eredeti tervet módosító rendeletet. Az érdekvédelmi tömörülés azt kifogásolja, hogy a szaktárca megalapozatlan döntésével az elméleti középiskolai osztályok kárára növelné a szakiskolai osztályok számát.

Széchely István

2019. június 12., 22:112019. június 12., 22:11

2019. június 12., 22:402019. június 12., 22:40

Szükség esetén peres úton fogja elérni a szakszervezet, hogy az oktatási minisztérium visszavonja a 2019–2020-as tanév középiskolai beiskolázásra vonatkozó, május 28-án kiadott rendeletét – jelentette be múlt héten George Purcaru, a FSLI elnöke azt követően, hogy az érdekvédelmi tömörülés már az említett rendelet megjelenésének másnapján kiadott közleményben kérte a szabályozás visszavonását.

Az előírás 57 ezer szakiskolai helyet engedélyez a következő tanévre, 26 ezerrel többet, mint amennyi a jelenlegi tanévben van. A szakszervezet álláspontja szerint ez megalapozatlan módosítás,

a számok nem egyeznek a szakiskolai gyakorlati oktatást biztosító cégek igényeivel sem, középiskolai tanári állások megszűnését valószínűsítik,

ráadásul törvénytelen is, ugyanis megszegi a 2018/5402-es tanügyminisztériumi rendelet előírásait, amelyek értelmében 2018. december 12-éig véglegesíteni kellett volna a beiskolázási számokra vonatkozó tanfelügyelőségi javaslatokat a duális képzés, illetve szakképzés esetében.

Törvénytelennek tartják továbbá azt is, hogy mindenféle metodológiai alap nélkül akarja szakiskolába kényszeríteni az 5-ösnél kisebb átlaggal végző diákokat Ecaterina Andronescu oktatási miniszter.

Aggályok

A legfőbb gond az, hogy semmiféle tanulmány vagy felmérés nem előzte meg a szaktárca döntését, tehát teljesen megalapozatlan a beiskolázási terv módosítására vonatkozó előírás – mondta el megkeresésünkre Kocs Ilona, az érdekvédelmi tömörülés képviselője. A szakképzés erősítésének terve nem feltétlenül rossz ötlet, de ebben a formában és tanév közben, túlságosan közel a 2019–2020-as tanévkezdéshez teljesen megalapozatlan intézkedés lenne a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Hargita megyei területi vezetője szerint.

Hirdetés

Nincs elegendő szakiskolai műhely, a meglévők nincsenek jól felszerelve, de elegendő szaktanár sincs, miközben az intézkedés középiskolai tanári állások megszűnésével fenyeget,

annak pedig végképp nem lenne értelme, hogy a szaktanárhiány miatt elméleti tananyaggal halmozzák el a szakiskolásokat, tehát „a táblánál tanulják ki a szakmát”

– sorolta az aggályokat Kocs Ilona. Számára az is elgondolkodtató, hogy az intézkedést éppen az az oktatási miniszter akarja bevezetni, aki egy korábbi mandátuma során „tönkretette a szakoktatást”.

Nem változtak a számok

„Hargita megyét érdemben nem érinti” a szakszervezet által kifogásolt probléma, ugyanis itt a beiskolázási keretszámok nem változtak a tanfelügyelőség által még a tél folyamán az oktatási minisztériumba felterjesztett javaslathoz képest – tudtuk meg Görbe Pétertől. Hargita megye főtanfelügyelője elmondta, a jelenlegi tanévhez képest ugyan valamivel több szakiskolai osztály indítását tartalmazza a 2019–2020-as beiskolázási terv, de ez már a javaslatban is szerepelt, amelyet a középiskolák vezetőségével, illetve a munkaerőpiaci szereplőkkel egyeztetve dolgoztak ki.

Hirdetés
2 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 24., vasárnap

Támogatja a díjnyertes Fjord című film finanszírozását az Oscar-jelölésekre a kulturális minisztérium

A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.

Támogatja a díjnyertes Fjord című film finanszírozását az Oscar-jelölésekre a kulturális minisztérium
Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

Szuperhatalmak helyett szeretetet kért a világnak XIV. Leó pápa pünkösdvasárnap

A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.

Szuperhatalmak helyett szeretetet kért a világnak XIV. Leó pápa pünkösdvasárnap
2026. május 24., vasárnap

Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben

Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.

Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben
2026. május 24., vasárnap

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban

A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
2026. május 24., vasárnap

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban

Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond üzent Dan Tanasănak

Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását

„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond  üzent Dan Tanasănak
2026. május 24., vasárnap

Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját

A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.

Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját
2026. május 24., vasárnap

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó

Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó
Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről

Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.

Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről
2026. május 23., szombat

Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban

A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.

Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban
2026. május 23., szombat

Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket

Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.

Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket
Hirdetés