
26 ezerrel növelné a szakiskolai helyek számát a következő tanévtől a szaktárca. Az elméleti középiskolai képzés ugyanilyen mértékben zsugorodna. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Kész bíróságra vinni a 2019–2020-as középiskolai beiskolázási terv ügyét a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), ha az oktatási minisztérium nem vonja vissza az eredeti tervet módosító rendeletet. Az érdekvédelmi tömörülés azt kifogásolja, hogy a szaktárca megalapozatlan döntésével az elméleti középiskolai osztályok kárára növelné a szakiskolai osztályok számát.
2019. június 12., 22:112019. június 12., 22:11
2019. június 12., 22:402019. június 12., 22:40
Szükség esetén peres úton fogja elérni a szakszervezet, hogy az oktatási minisztérium visszavonja a 2019–2020-as tanév középiskolai beiskolázásra vonatkozó, május 28-án kiadott rendeletét – jelentette be múlt héten George Purcaru, a FSLI elnöke azt követően, hogy az érdekvédelmi tömörülés már az említett rendelet megjelenésének másnapján kiadott közleményben kérte a szabályozás visszavonását.
Az előírás 57 ezer szakiskolai helyet engedélyez a következő tanévre, 26 ezerrel többet, mint amennyi a jelenlegi tanévben van. A szakszervezet álláspontja szerint ez megalapozatlan módosítás,
ráadásul törvénytelen is, ugyanis megszegi a 2018/5402-es tanügyminisztériumi rendelet előírásait, amelyek értelmében 2018. december 12-éig véglegesíteni kellett volna a beiskolázási számokra vonatkozó tanfelügyelőségi javaslatokat a duális képzés, illetve szakképzés esetében.
Törvénytelennek tartják továbbá azt is, hogy mindenféle metodológiai alap nélkül akarja szakiskolába kényszeríteni az 5-ösnél kisebb átlaggal végző diákokat Ecaterina Andronescu oktatási miniszter.
A legfőbb gond az, hogy semmiféle tanulmány vagy felmérés nem előzte meg a szaktárca döntését, tehát teljesen megalapozatlan a beiskolázási terv módosítására vonatkozó előírás – mondta el megkeresésünkre Kocs Ilona, az érdekvédelmi tömörülés képviselője. A szakképzés erősítésének terve nem feltétlenül rossz ötlet, de ebben a formában és tanév közben, túlságosan közel a 2019–2020-as tanévkezdéshez teljesen megalapozatlan intézkedés lenne a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Hargita megyei területi vezetője szerint.
Nincs elegendő szakiskolai műhely, a meglévők nincsenek jól felszerelve, de elegendő szaktanár sincs, miközben az intézkedés középiskolai tanári állások megszűnésével fenyeget,
– sorolta az aggályokat Kocs Ilona. Számára az is elgondolkodtató, hogy az intézkedést éppen az az oktatási miniszter akarja bevezetni, aki egy korábbi mandátuma során „tönkretette a szakoktatást”.
„Hargita megyét érdemben nem érinti” a szakszervezet által kifogásolt probléma, ugyanis itt a beiskolázási keretszámok nem változtak a tanfelügyelőség által még a tél folyamán az oktatási minisztériumba felterjesztett javaslathoz képest – tudtuk meg Görbe Pétertől. Hargita megye főtanfelügyelője elmondta, a jelenlegi tanévhez képest ugyan valamivel több szakiskolai osztály indítását tartalmazza a 2019–2020-as beiskolázási terv, de ez már a javaslatban is szerepelt, amelyet a középiskolák vezetőségével, illetve a munkaerőpiaci szereplőkkel egyeztetve dolgoztak ki.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
2 hozzászólás