
Fotó: Sándor Csilla
A megelőző fogápolás fontosságára hívták fel az iskolások figyelmét azzal a hat éve elindított, svéd kezdeményezésű projekttel, amelyben a Gyimesbükkben működő nyolc iskola több száz tanulója vett részt.
2017. október 05., 22:172017. október 05., 22:17
2017. október 05., 22:202017. október 05., 22:20
Immár huszonhét esztendeje, 1990-től van kapcsolat Gyimesbükk és a svédországi Leksand városa között, azóta is több projekt zajlott, illetve zajlik a Bákó megyéhez csatolt településen a svédek jóvoltából. Egy orvoscsoport például a héten tartotta meg a megelőző fogápolást népszerűsítő programjának záró előadásait. A hatéves projekt részleteiről az illetékes három svéd szakember – Barbro Tegmark, Anna-Karin Land és Gunilla Esbjörn –, illetve a gyimesbükki kapcsolattartó személy, Borka Mária Magdolna számolt be.
Mint kifejtették, még 2010-ben látogatott egy svéd turistacsoport Gyimesbükkbe, amikor felkeresték az iskolákat és a gyermekotthont, ahol
Emiatt elkezdtek azon gondolkodni, hogy mivel segíthetnének a gyermekeken – a gondolkodás eredményeként pedig összeállítottak egy tervet, majd felkeresték a gyimesbükki iskola tanári karát, a polgármestert, a plébánost, hogy segítségüket kérjék. Mindemellett a szülőket is informálták a tervükről – a szentmisék után hirdették ki a tudnivalókat.
Fotó: Sándor Csilla
Mivel pozitívan fogadták az ötletüket, 2011-ben el is kezdődött a program: Gyimesbükk nyolc iskolájának minden tanulója negyedévente fogkefét és fogkrémet kapott, az iskolákban naponta egyszer megmosták a fogukat a tanárok, tanítók felügyelete mellett. Emellett
Az elmélet mellett természetesen az évek alatt bemutatták azt is, hogy hogyan végzendő a helyes fogmosás, szemléltették, hogy különböző ételek mekkora mennyiségű cukrot tartalmaznak. Szórólapokat, információs anyagokat osztottak a gyermekeknek, szüleiknek. Továbbá a tanároknak is tartottak előadásokat a megelőző fogápolás fontosságáról, sőt egyik évben szülőértekezleteket hívtak össze, ahol a helyes fogápolásról tájékoztatták a jelenlevőket.
Minden évben elhangzott a „2+2+2+2 szabály”, miszerint két centiméter fogkrémmel, két percig mosni kell a fogat, naponta legalább kétszer, amely után legalább két órát szükséges pihenni hagyni a fogakat – tehát nem ajánlott ennyi ideig enni, s inni is csak vizet.
Fotó: Sándor Csilla
Ajánlott továbbá a fogmosás után csak kiköpni a habot a szájból, de nem kiöblíteni. Arra is próbálták rávezetni a gyermekeket, hogy ne egyenek mindennap édességet, hanem lehetőleg csak hetente egyszer, és hangsúlyozták, hogy ne folyton egyenek, rágcsáljanak a gyermekek, hanem legfeljebb ötször naponta – így ugyanis csökkenthető a fogszuvasodás kialakulásának esélye.
A helyi polgármesterrel egyeztettek egy fogorvosi rendelő kialakításáról is: az önkormányzat biztosította az épületet, míg az eszközöket, a felszerelést a svéd szakemberek adományozták.
Vázolták továbbá, hogy Svédországban 1985-ben a 12 éves gyermekeknek átlag 3,1 rossz foga volt, 2015-ben pedig átlag 0,7. Mivel a svéd orvoscsoport a gyimesbükki tartózkodásuk alatt minden évben felmérte az első és hatodik osztályos diákok fogainak állapotát, így azokról az adatokról is beszámoltak.
Ez kis fejlődés ugyan, de mindenképp előrelépés – szögezték le. Hozzátették, az Egészségügyi Világszervezet célja, hogy a világon 2020-ban az említett korosztálynak átlag 1,5 rossz foga legyen.
A svéd kapcsolat által a fogkefe- és fogkrémadományokat a Colgate ajánlotta fel a gyermekeknek, de magánszemélyek és a szintén svéd New Hope szervezet is támogatta az említett program létrejöttét, lebonyolítását.
Lemondott igazságügyi miniszteri jelöltségéről Melléthei-Barna Márton, aki ezt Facebook-oldalán jelentette be csütörtökön.
Maros megyében 1990 óta először írtak ki népszavazást, hogy lemondassanak egy polgármestert. A mezőszengyeliek június 14-én döntenek arról, hogy maradjon a jelenlegi községvezető vagy mennie kell.
Az ügyvivő egészségügyi miniszter csütörtöki nyilatkozatának előzménye, hogy hantavírus-járvány tört ki egy Európához közeledő óceánjáró hajón.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A kihívások éve lesz az idei – állítja a Maros Megyei Tanács elnöke, aki szerint az 1,18 milliárd lejes összköltségvetés fókuszában a megkezdett uniós pályázatok lezárása áll, miközben az állami források szűkössége miatt prioritásokat kellett felállítani.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Megnyílt a 11. Csíkszeredai Könyvvásár: a nyitónapon a gyerekeket Varró Dániel humoros gondolatai, a felnőtt közönséget pedig az olvasásról, figyelemről és kultúráról szóló ünnepi beszédek szólították meg.
Újra elkezdődik péntektől a tilosban parkoló járművek elszállítása Marosvásárhelyen, miután a városháza autója visszakapta a rendszámát a rendőrségtől.
Erősödött csütörtökön a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,27 banival (0,05 százalékkal) 5,2661 lejre csökkent a szerdai 5,2688 lejről.
Baleset történt csütörtök délután a székelyudvarhelyi Hunyadi János utcában – jelezte olvasónk. A baleset során senki nem sérült meg. A környékbeli utcákban torlódás alakult ki.
szóljon hozzá!