
Fotó: Sándor Csilla
A megelőző fogápolás fontosságára hívták fel az iskolások figyelmét azzal a hat éve elindított, svéd kezdeményezésű projekttel, amelyben a Gyimesbükkben működő nyolc iskola több száz tanulója vett részt.
2017. október 05., 22:172017. október 05., 22:17
2017. október 05., 22:202017. október 05., 22:20
Immár huszonhét esztendeje, 1990-től van kapcsolat Gyimesbükk és a svédországi Leksand városa között, azóta is több projekt zajlott, illetve zajlik a Bákó megyéhez csatolt településen a svédek jóvoltából. Egy orvoscsoport például a héten tartotta meg a megelőző fogápolást népszerűsítő programjának záró előadásait. A hatéves projekt részleteiről az illetékes három svéd szakember – Barbro Tegmark, Anna-Karin Land és Gunilla Esbjörn –, illetve a gyimesbükki kapcsolattartó személy, Borka Mária Magdolna számolt be.
Mint kifejtették, még 2010-ben látogatott egy svéd turistacsoport Gyimesbükkbe, amikor felkeresték az iskolákat és a gyermekotthont, ahol
Emiatt elkezdtek azon gondolkodni, hogy mivel segíthetnének a gyermekeken – a gondolkodás eredményeként pedig összeállítottak egy tervet, majd felkeresték a gyimesbükki iskola tanári karát, a polgármestert, a plébánost, hogy segítségüket kérjék. Mindemellett a szülőket is informálták a tervükről – a szentmisék után hirdették ki a tudnivalókat.
Fotó: Sándor Csilla
Mivel pozitívan fogadták az ötletüket, 2011-ben el is kezdődött a program: Gyimesbükk nyolc iskolájának minden tanulója negyedévente fogkefét és fogkrémet kapott, az iskolákban naponta egyszer megmosták a fogukat a tanárok, tanítók felügyelete mellett. Emellett
Az elmélet mellett természetesen az évek alatt bemutatták azt is, hogy hogyan végzendő a helyes fogmosás, szemléltették, hogy különböző ételek mekkora mennyiségű cukrot tartalmaznak. Szórólapokat, információs anyagokat osztottak a gyermekeknek, szüleiknek. Továbbá a tanároknak is tartottak előadásokat a megelőző fogápolás fontosságáról, sőt egyik évben szülőértekezleteket hívtak össze, ahol a helyes fogápolásról tájékoztatták a jelenlevőket.
Minden évben elhangzott a „2+2+2+2 szabály”, miszerint két centiméter fogkrémmel, két percig mosni kell a fogat, naponta legalább kétszer, amely után legalább két órát szükséges pihenni hagyni a fogakat – tehát nem ajánlott ennyi ideig enni, s inni is csak vizet.
Fotó: Sándor Csilla
Ajánlott továbbá a fogmosás után csak kiköpni a habot a szájból, de nem kiöblíteni. Arra is próbálták rávezetni a gyermekeket, hogy ne egyenek mindennap édességet, hanem lehetőleg csak hetente egyszer, és hangsúlyozták, hogy ne folyton egyenek, rágcsáljanak a gyermekek, hanem legfeljebb ötször naponta – így ugyanis csökkenthető a fogszuvasodás kialakulásának esélye.
A helyi polgármesterrel egyeztettek egy fogorvosi rendelő kialakításáról is: az önkormányzat biztosította az épületet, míg az eszközöket, a felszerelést a svéd szakemberek adományozták.
Vázolták továbbá, hogy Svédországban 1985-ben a 12 éves gyermekeknek átlag 3,1 rossz foga volt, 2015-ben pedig átlag 0,7. Mivel a svéd orvoscsoport a gyimesbükki tartózkodásuk alatt minden évben felmérte az első és hatodik osztályos diákok fogainak állapotát, így azokról az adatokról is beszámoltak.
Ez kis fejlődés ugyan, de mindenképp előrelépés – szögezték le. Hozzátették, az Egészségügyi Világszervezet célja, hogy a világon 2020-ban az említett korosztálynak átlag 1,5 rossz foga legyen.
A svéd kapcsolat által a fogkefe- és fogkrémadományokat a Colgate ajánlotta fel a gyermekeknek, de magánszemélyek és a szintén svéd New Hope szervezet is támogatta az említett program létrejöttét, lebonyolítását.
Megszakította útját vasárnap este egy Bukarestből Hurghadába tartó HiSky-járat miután a fedélzeti rendszer nyomásérzékelő hibát jelzett a kabinban. A kapitány a biztonsági előírásoknak megfelelően a visszatérés mellett döntött Bukarestbe.
Az első kontumáci hitbeli lépésektől a 20. századi nagytemplomig ívelő történetben a közösség erejéről és Székelyföld keleti kapujának lelki örökségéről mesél videónkban, Templomtúra sorozatunkban Salamon József gyimesbükki plébános.
Átalakul a RO-ALERT: a hatóságok többféle riasztási szint bevezetését tervezik, amelyek eltérő hangjelzéssel – vagy bizonyos esetekben hang nélkül – érkeznek majd a mobiltelefonokra.
Mit tegyünk, ha nem tudunk elaludni, ha éjszaka ébren agyalunk? Mikor kell orvoshoz fordulni és mit ajánlanak az altatók helyett a szakemberek? – ezekre a kérdésekre is keresték a választ a belső óránkról, a cirkadián ritmusról tartott konferencián.
Románia földgázkitermelése 2025-ben 7,503 millió tonna kőolaj-egyenértéket (toe) tett ki. Ez 0,9 százalékos, azaz 67 500 toe-s csökkenést jelent az előző évhez, 2024-hez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet szombaton közölt adataiból.
A Román Orvosi Kamara (CMR) képviselői szombaton közölték, az egészségügyi rendszer megfelelő működésének elengedhetetlen feltétele a munkaidő tiszteletben tartása az orvosok részéről, és megfelelő munkakörülmények biztosítása a munkáltatók részéről.
Bár nem minden marosvásárhelyi kapta meg a rádiófrekvenciás azonosítóval ellátott kukákat, vasárnaptól a szolgáltató csak azt a hulladékot viszi el, amelyeket ezekben helyeznek ki. Mit tegyen, akinek nincs ilyen kukája? Változik-e a program?
Nagyszabású ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik munkaidőben elhagyják az állami kórházat és a magánszektorban vállalnak munkát.
Több mint 43 ezer lej értékben kobzott el faanyagot pénteki ellenőrző akciója során a Hargita megyei rendőrség két fafeldolgozó vállalkozástól, ugyanakkor a szabálytalanságokért húszezer lejre bírságolták a cégeket.
A hazai munkaerőpiacon egyre nagyobb igény van jól képzett szakemberekre. A marosvásárhelyi Gheorghe Șincai Szakközépiskola több szakon kínál képzést, és az elmúlt öt évben – a korszerűsítéseknek is köszönhetően – töretlen maradt az érdeklődés.
szóljon hozzá!