Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:00

Szimbolikus időpontban indult újra az adás az M1-en

21:50

Jóváhagyták Romániának a Parajdért is megítélt 14,3 millió eurós támogatást

21:27

Kétgólos hátrányból fordítottak, nyolc között a címvédő argentinok

21:06

Lesz-e gyógyszertár és orvosi rendelő Hargitafürdőn?

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Előrejelzés júliusra: jöjjön, aminek jönnie kell, de jobb, ha tudjuk előre

Látványosan meghasadt az erdélyi autópálya

Megtalálta, megtartotta, költeni is kezdte a pénzt

Gyermekcsoporttal túrázott a pedagógus, amikor villámcsapás érte

Vérnyomok vezettek a több mint négyszázkilós medve teteméhez

Elsötétült az M1, megvan, hogy mikor és hogyan indul újra

Látványosan meghasadt az erdélyi autópálya

Újabb tömeges elbocsájtás Hargita megyében: több mint hetven dolgozóból csak kettő maradhat

Tánczos Barna drágállja a gázolajat

Svéd segítség a gyimesbükki iskolások fogápolásához

Fotó: Sándor Csilla

A megelőző fogápolás fontosságára hívták fel az iskolások figyelmét azzal a hat éve elindított, svéd kezdeményezésű projekttel, amelyben a Gyimesbükkben működő nyolc iskola több száz tanulója vett részt.

Szabó Kamilla-Mária

2017. október 05., 22:172017. október 05., 22:17

2017. október 05., 22:202017. október 05., 22:20

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Immár huszonhét esztendeje, 1990-től van kapcsolat Gyimesbükk és a svédországi Leksand városa között, azóta is több projekt zajlott, illetve zajlik a Bákó megyéhez csatolt településen a svédek jóvoltából. Egy orvoscsoport például a héten tartotta meg a megelőző fogápolást népszerűsítő programjának záró előadásait. A hatéves projekt részleteiről az illetékes három svéd szakember – Barbro Tegmark, Anna-Karin Land és Gunilla Esbjörn –, illetve a gyimesbükki kapcsolattartó személy, Borka Mária Magdolna számolt be.

Mint kifejtették, még 2010-ben látogatott egy svéd turistacsoport Gyimesbükkbe, amikor felkeresték az iskolákat és a gyermekotthont, ahol

feltűnt számukra, hogy milyen sok rossz foguk van a gyermekeknek.

Emiatt elkezdtek azon gondolkodni, hogy mivel segíthetnének a gyermekeken – a gondolkodás eredményeként pedig összeállítottak egy tervet, majd felkeresték a gyimesbükki iskola tanári karát, a polgármestert, a plébánost, hogy segítségüket kérjék. Mindemellett a szülőket is informálták a tervükről – a szentmisék után hirdették ki a tudnivalókat.

Fotó: Sándor Csilla

Mivel pozitívan fogadták az ötletüket, 2011-ben el is kezdődött a program: Gyimesbükk nyolc iskolájának minden tanulója negyedévente fogkefét és fogkrémet kapott, az iskolákban naponta egyszer megmosták a fogukat a tanárok, tanítók felügyelete mellett. Emellett

évente egyszer a svéd orvoscsoport községben töltött egy hetet, amely időszakra különböző tevékenységgel készültek: előadásokat tartottak a szájhigiéniáról és a fogszuvasodás megelőzéséről, a megfelelő étkezés fontosságáról.

Az elmélet mellett természetesen az évek alatt bemutatták azt is, hogy hogyan végzendő a helyes fogmosás, szemléltették, hogy különböző ételek mekkora mennyiségű cukrot tartalmaznak. Szórólapokat, információs anyagokat osztottak a gyermekeknek, szüleiknek. Továbbá a tanároknak is tartottak előadásokat a megelőző fogápolás fontosságáról, sőt egyik évben szülőértekezleteket hívtak össze, ahol a helyes fogápolásról tájékoztatták a jelenlevőket.

Minden évben elhangzott a „2+2+2+2 szabály”, miszerint két centiméter fogkrémmel, két percig mosni kell a fogat, naponta legalább kétszer, amely után legalább két órát szükséges pihenni hagyni a fogakat – tehát nem ajánlott ennyi ideig enni, s inni is csak vizet.

Fotó: Sándor Csilla

Ajánlott továbbá a fogmosás után csak kiköpni a habot a szájból, de nem kiöblíteni. Arra is próbálták rávezetni a gyermekeket, hogy ne egyenek mindennap édességet, hanem lehetőleg csak hetente egyszer, és hangsúlyozták, hogy ne folyton egyenek, rágcsáljanak a gyermekek, hanem legfeljebb ötször naponta – így ugyanis csökkenthető a fogszuvasodás kialakulásának esélye.

A helyi polgármesterrel egyeztettek egy fogorvosi rendelő kialakításáról is: az önkormányzat biztosította az épületet, míg az eszközöket, a felszerelést a svéd szakemberek adományozták.

Így a projekt révén egy teljesen felszerelt fogorvosi rendelővel is bővült a településen elérhető szolgáltatások köre.

Vázolták továbbá, hogy Svédországban 1985-ben a 12 éves gyermekeknek átlag 3,1 rossz foga volt, 2015-ben pedig átlag 0,7. Mivel a svéd orvoscsoport a gyimesbükki tartózkodásuk alatt minden évben felmérte az első és hatodik osztályos diákok fogainak állapotát, így azokról az adatokról is beszámoltak.

2011-ben még a gyimesi 12 éves iskolásoknak átlag 4,6 rossz foguk volt, 2016-ra ez a szám 3,8-ra csökkent.

Ez kis fejlődés ugyan, de mindenképp előrelépés – szögezték le. Hozzátették, az Egészségügyi Világszervezet célja, hogy a világon 2020-ban az említett korosztálynak átlag 1,5 rossz foga legyen.

A svéd kapcsolat által a fogkefe- és fogkrémadományokat a Colgate ajánlotta fel a gyermekeknek, de magánszemélyek és a szintén svéd New Hope szervezet is támogatta az említett program létrejöttét, lebonyolítását.