
Fotó: Sándor Csilla
A megelőző fogápolás fontosságára hívták fel az iskolások figyelmét azzal a hat éve elindított, svéd kezdeményezésű projekttel, amelyben a Gyimesbükkben működő nyolc iskola több száz tanulója vett részt.
2017. október 05., 22:172017. október 05., 22:17
2017. október 05., 22:202017. október 05., 22:20
Immár huszonhét esztendeje, 1990-től van kapcsolat Gyimesbükk és a svédországi Leksand városa között, azóta is több projekt zajlott, illetve zajlik a Bákó megyéhez csatolt településen a svédek jóvoltából. Egy orvoscsoport például a héten tartotta meg a megelőző fogápolást népszerűsítő programjának záró előadásait. A hatéves projekt részleteiről az illetékes három svéd szakember – Barbro Tegmark, Anna-Karin Land és Gunilla Esbjörn –, illetve a gyimesbükki kapcsolattartó személy, Borka Mária Magdolna számolt be.
Mint kifejtették, még 2010-ben látogatott egy svéd turistacsoport Gyimesbükkbe, amikor felkeresték az iskolákat és a gyermekotthont, ahol
Emiatt elkezdtek azon gondolkodni, hogy mivel segíthetnének a gyermekeken – a gondolkodás eredményeként pedig összeállítottak egy tervet, majd felkeresték a gyimesbükki iskola tanári karát, a polgármestert, a plébánost, hogy segítségüket kérjék. Mindemellett a szülőket is informálták a tervükről – a szentmisék után hirdették ki a tudnivalókat.
Fotó: Sándor Csilla
Mivel pozitívan fogadták az ötletüket, 2011-ben el is kezdődött a program: Gyimesbükk nyolc iskolájának minden tanulója negyedévente fogkefét és fogkrémet kapott, az iskolákban naponta egyszer megmosták a fogukat a tanárok, tanítók felügyelete mellett. Emellett
Az elmélet mellett természetesen az évek alatt bemutatták azt is, hogy hogyan végzendő a helyes fogmosás, szemléltették, hogy különböző ételek mekkora mennyiségű cukrot tartalmaznak. Szórólapokat, információs anyagokat osztottak a gyermekeknek, szüleiknek. Továbbá a tanároknak is tartottak előadásokat a megelőző fogápolás fontosságáról, sőt egyik évben szülőértekezleteket hívtak össze, ahol a helyes fogápolásról tájékoztatták a jelenlevőket.
Minden évben elhangzott a „2+2+2+2 szabály”, miszerint két centiméter fogkrémmel, két percig mosni kell a fogat, naponta legalább kétszer, amely után legalább két órát szükséges pihenni hagyni a fogakat – tehát nem ajánlott ennyi ideig enni, s inni is csak vizet.
Fotó: Sándor Csilla
Ajánlott továbbá a fogmosás után csak kiköpni a habot a szájból, de nem kiöblíteni. Arra is próbálták rávezetni a gyermekeket, hogy ne egyenek mindennap édességet, hanem lehetőleg csak hetente egyszer, és hangsúlyozták, hogy ne folyton egyenek, rágcsáljanak a gyermekek, hanem legfeljebb ötször naponta – így ugyanis csökkenthető a fogszuvasodás kialakulásának esélye.
A helyi polgármesterrel egyeztettek egy fogorvosi rendelő kialakításáról is: az önkormányzat biztosította az épületet, míg az eszközöket, a felszerelést a svéd szakemberek adományozták.
Vázolták továbbá, hogy Svédországban 1985-ben a 12 éves gyermekeknek átlag 3,1 rossz foga volt, 2015-ben pedig átlag 0,7. Mivel a svéd orvoscsoport a gyimesbükki tartózkodásuk alatt minden évben felmérte az első és hatodik osztályos diákok fogainak állapotát, így azokról az adatokról is beszámoltak.
Ez kis fejlődés ugyan, de mindenképp előrelépés – szögezték le. Hozzátették, az Egészségügyi Világszervezet célja, hogy a világon 2020-ban az említett korosztálynak átlag 1,5 rossz foga legyen.
A svéd kapcsolat által a fogkefe- és fogkrémadományokat a Colgate ajánlotta fel a gyermekeknek, de magánszemélyek és a szintén svéd New Hope szervezet is támogatta az említett program létrejöttét, lebonyolítását.
Nagyon meglepődtek a hatóságok, amikor több hüllőfajt, pitonokat, boákat, rendkívül ritka viperákat, tarantulákat, egy krokodilt és egy varánuszt fedeztek fel egy 12 négyzetméteres szobában Bihar megyében.
Nagy az aggódalom és a felháborodás is az egészségügyi és a szociális ellátórendszerben a kormány 10 százalékos költségcsökkentési terve miatt. Az érdekvédelem képviselője szerint éppen a jó szakembereket veszíthetik el az ágazatok, ha ez megvalósul.
Egy 59 éves nő életét vesztette, egy másik pedig megsérült csütörtökön, a Kolozs megyei Gyerőfalva és Körösfő között az 1-es országúton történt közúti balesetben; a balesetet okozó sofőr elhajtott a helyszínről.
Marosvásárhelyen csaknem ötszáz utca van és ezek csupán felében járnak a hókotró gépek. Soós Zoltán polgármester szerint a prioritás az, hogy a városi közlekedés folyamatos legyen, ne álljon le.
Nicușor Dan csütörtökön kijelentette, reménykedik abban, hogy 2026 elhozza a békét Európában, és Románia támogatja Donald Trump amerikai elnök erőfeszítéseit a gyors és tartós békét eredményező tárgyalásokra.
Marosvásárhelyen idén is megszervezik az ökumenikus imahetet, amikor a különböző felekezetű hívők más-más templomban gyűlnek össze igét hallgatni, imádkozni. Idén az imahét január 18-án, vasárnap kezdődik.
A tűzoltók helyszínelése nyomán kiderült, hogy nem gázpalack robbanása okozta a csütörtök délutáni bikfalvi balesetet.
Mindössze néhány másodperc választott el egy járókelőt attól, hogy súlyos sérüléseket szenvedjen, amikor a lugosi rendőrség egyik melléképületében robbanás történt.
Sepsiszentgyörgyön január 20-án, kedden, 17 órától lakossági fórumot tartanak, amelynek fő témája az adóemelés lesz – jelentette be közösségi oldalán a város polgármestere, Antal Árpád.
Inkább érdeklődtek, mintsem fizettek – nem alakultak ki hosszú sorok a csíkszeredai városháza ügyfélközpontjában az adófizetésre a pénztáraknál. A tumultus elmaradt az első adófizetési napon, csütörtökön.
szóljon hozzá!