
Fotó: Sándor Csilla
A megelőző fogápolás fontosságára hívták fel az iskolások figyelmét azzal a hat éve elindított, svéd kezdeményezésű projekttel, amelyben a Gyimesbükkben működő nyolc iskola több száz tanulója vett részt.
2017. október 05., 22:172017. október 05., 22:17
2017. október 05., 22:202017. október 05., 22:20
Immár huszonhét esztendeje, 1990-től van kapcsolat Gyimesbükk és a svédországi Leksand városa között, azóta is több projekt zajlott, illetve zajlik a Bákó megyéhez csatolt településen a svédek jóvoltából. Egy orvoscsoport például a héten tartotta meg a megelőző fogápolást népszerűsítő programjának záró előadásait. A hatéves projekt részleteiről az illetékes három svéd szakember – Barbro Tegmark, Anna-Karin Land és Gunilla Esbjörn –, illetve a gyimesbükki kapcsolattartó személy, Borka Mária Magdolna számolt be.
Mint kifejtették, még 2010-ben látogatott egy svéd turistacsoport Gyimesbükkbe, amikor felkeresték az iskolákat és a gyermekotthont, ahol
Emiatt elkezdtek azon gondolkodni, hogy mivel segíthetnének a gyermekeken – a gondolkodás eredményeként pedig összeállítottak egy tervet, majd felkeresték a gyimesbükki iskola tanári karát, a polgármestert, a plébánost, hogy segítségüket kérjék. Mindemellett a szülőket is informálták a tervükről – a szentmisék után hirdették ki a tudnivalókat.
Fotó: Sándor Csilla
Mivel pozitívan fogadták az ötletüket, 2011-ben el is kezdődött a program: Gyimesbükk nyolc iskolájának minden tanulója negyedévente fogkefét és fogkrémet kapott, az iskolákban naponta egyszer megmosták a fogukat a tanárok, tanítók felügyelete mellett. Emellett
Az elmélet mellett természetesen az évek alatt bemutatták azt is, hogy hogyan végzendő a helyes fogmosás, szemléltették, hogy különböző ételek mekkora mennyiségű cukrot tartalmaznak. Szórólapokat, információs anyagokat osztottak a gyermekeknek, szüleiknek. Továbbá a tanároknak is tartottak előadásokat a megelőző fogápolás fontosságáról, sőt egyik évben szülőértekezleteket hívtak össze, ahol a helyes fogápolásról tájékoztatták a jelenlevőket.
Minden évben elhangzott a „2+2+2+2 szabály”, miszerint két centiméter fogkrémmel, két percig mosni kell a fogat, naponta legalább kétszer, amely után legalább két órát szükséges pihenni hagyni a fogakat – tehát nem ajánlott ennyi ideig enni, s inni is csak vizet.
Fotó: Sándor Csilla
Ajánlott továbbá a fogmosás után csak kiköpni a habot a szájból, de nem kiöblíteni. Arra is próbálták rávezetni a gyermekeket, hogy ne egyenek mindennap édességet, hanem lehetőleg csak hetente egyszer, és hangsúlyozták, hogy ne folyton egyenek, rágcsáljanak a gyermekek, hanem legfeljebb ötször naponta – így ugyanis csökkenthető a fogszuvasodás kialakulásának esélye.
A helyi polgármesterrel egyeztettek egy fogorvosi rendelő kialakításáról is: az önkormányzat biztosította az épületet, míg az eszközöket, a felszerelést a svéd szakemberek adományozták.
Vázolták továbbá, hogy Svédországban 1985-ben a 12 éves gyermekeknek átlag 3,1 rossz foga volt, 2015-ben pedig átlag 0,7. Mivel a svéd orvoscsoport a gyimesbükki tartózkodásuk alatt minden évben felmérte az első és hatodik osztályos diákok fogainak állapotát, így azokról az adatokról is beszámoltak.
Ez kis fejlődés ugyan, de mindenképp előrelépés – szögezték le. Hozzátették, az Egészségügyi Világszervezet célja, hogy a világon 2020-ban az említett korosztálynak átlag 1,5 rossz foga legyen.
A svéd kapcsolat által a fogkefe- és fogkrémadományokat a Colgate ajánlotta fel a gyermekeknek, de magánszemélyek és a szintén svéd New Hope szervezet is támogatta az említett program létrejöttét, lebonyolítását.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy jövő héten újraindulhat az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) kibertámadás miatt leállt tevékenysége.
Nőtt a bejelentett családon belüli erőszakos esetek száma Hargita megyében: az év első felében 261 bűncselekményt jegyeztek, szemben a tavalyi azonos időszak 199 esetével. A rendőrség szerint az áldozatok nagyobb bizalommal fordulnak a hatóságokhoz.
Újabb két korszerű és környezetbarát bölcsődét adtak csütörtökön át Hargita megyében. Az új intézmények Siménfalván, valamint Csíkszentgyörgy községben, Csíkbánkfalván épültek.
A természettudományok és a matematika-informatika szakokra volt a legnehezebb idén bejutni a nyolcadik osztályt végzetteknek Székelyföldön. A magyar tagozaton 8,80 volt a legmagasabb utolsó bejutási átlag az egyik székelyföldi líceumban.
A Henley Passport Index júliusi adatai szerint a román útlevél a 11. helyen áll a világon, ami Románia eddigi legjobb helyezése ebben a rangsorban – közölte csütörtökön a Facebook-oldalán Cătălin Predoiu ügyvivő belügyminiszter.
Aláírták a gyergyószentmiklósi Mobilitás 2 projekt kivitelezési szerződését, így augusztusban kezdődhetnek a munkálatok. A közel 15 millió lejes beruházás többek között útfelújítást, új járdákat, parkolókat és zöldfelületek rendezését is magában foglalja.
Több mint 23 köbméter, eredetét igazoló okmányok nélküli faanyagot találtak a rendőrök egy Hargita megyei erdészeti vállalkozásnál végzett ellenőrzés során. Az érintett cégre 10 ezer lejes bírságot szabtak ki, a faanyagot pedig elkobozták.
Alexandru Rogobete szociáldemokrata (PSD) képviselő csütörtökön a Facebook-oldalán bejelentette, hogy módosító javaslatot nyújtott be, amellyel mentesítené az egészségügyet a létszámstop alól.
Több mint száz alkohol és drogtesztet végzett a közúti rendőrség Tusványos első két napján, azonban mindegyik eredménye negatív lett. Műszaki meghibásodások miatt azonban kilenc sofőrt büntettek összesen valamivel több mint 5 ezer lejes bírsággal.
A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.
szóljon hozzá!