
Dr. Kacsó Jolán sürgősségi szakorvossal Pál Bíborka, a Flastrom egészségügyi ismeretterjesztő előadássorozat főszervezője beszélgetett
Fotó: Gecse Noémi
Milyen esetekben fordulhatunk a megyei kórház sürgősségi osztályához? Miért fordul elő, hogy hosszabb ideig kell várni, amire sorra kerül a beteg? – ezekről a kérdésekről, illetve a sürgősségi betegellátás rendszeréről beszélgetett dr. Kacsó Jolán sürgősségi szakorvossal Pál Bíborka, a Flastrom egészségügyi ismeretterjesztő előadássorozat főszervezője.
2018. április 03., 19:532018. április 03., 19:53
2018. április 03., 19:562018. április 03., 19:56
Megszokott, hogy kórházak sürgősségi osztályain akár több órás várakozási idővel is számolnia kell az odafordulónak – nincs ez másképp a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház esetében sem. Nem csak azért, mert kevés a sürgősségi orvos, gyakran a páciensek is feleslegesen terhelik és lassítják a rendszert:
– többek között erről beszélt Kacsó Jolán, a kórház sürgősségi osztályának főorvosa, jelenleg ideiglenesen kinevezett orvosigazgató a Flastrom egészségügyi ismeretterjesztő előadássorozaton a Sapientia egyetem Csíkszeredai Karán.
„A sürgősségi szakorvos országszerte hiányszakmának számít, Csíkszeredában is tulajdonképpen hárman végezzük huszonegy ember munkáját. Az utóbbi időben pedig egyre több az olyan nap, amikor 80–90 beteget is ellát egy orvos. Ennek nagy része nem sürgősségi eset, legalábbis a mi szempontunkból, a betegek szempontjából biztosan az. Viszont mindenkit megvizsgálunk, az osztályról sosem küldünk haza senkit” – húzta alá Kacsó Jolán.
A hosszas, sokszor több órás várakozás idő azzal magyarázható, hogy
Kódok szerint sorolják be a sürgősségre érkező betegeket:
a piros kód a legsúlyosabb esetekben érvényes, például egy súlyos autóbaleset, az ilyen betegek azonnali ellátást igényelnek
a pirosat követi a sárga kód, amikor eltelhet egy kis idő, amikor is a sürgősségi orvos megnézi a beteget, mivel az alapvető életfunkciók rendben vannak
ezek után következnek a kék, illetve a zöld kódok, amelyek nem kimondottan sürgősségi esetek, sokszor a háziorvosnál, vagy egy ügyeleti központban is elláthatóak lennének.
„Ezért is van az, hogy az enyhébb egészségügyi panaszokkal érkezőknek sokat kell várniuk, hiszen a nem sürgős panaszukkal értelemszerűen hátrébb sorolódnak” – fejtette ki Kacsó Jolán, aki szerint betegek sokszor olyan kórral is a sürgősségire mennek, ami nem kimondottan oda való, feleslegesen terhelve ezzel a rendszert.
„Vannak példaértékű magatartást tanúsító betegeink is. Például nemrég volt egy terhes anyuka, akinek két órát kellett várakoznia, mert nem volt ahogy hamarabb sorra kerüljön. Általában a terhes anyukákat és a kisgyerekeket lehetőség szerint előbbre vesszük a sorban. Az anyukától természetesen elnézést kértünk, a válasza pedig az volt, hogy semmi gond, látja mi van itt. Továbbá, vannak olyan betegek is, akik komolyabb panasszal érkeznek, mégis várakozniuk kell. Ennek ellenére, megértik a helyzetet. Sajnos ez a ritkább eset, mivel egyesek épphogy ránk nem törik az ajtót, mert két nappal azelőtt félre léptek.
Természetesen értesítjük a rendőrséget ezekben az esetekben” – mondta Kacsó Jolán, aki szerint ez nem csíkszeredai jellegzetesség, máshol is előfordul.
A sürgősségi rendszerről
A szakember a sürgősségi rendszer működéséről is szót ejtett. Mint kiemelte, a sürgősségi „egy jól pontra tett, megfelelően leszabályzott rendszer”, ahol az ellátás azt jelenti, hogy nem kell háziorvos által kiállított küldőpapír, egészségügyi kártya, minden, ami sürgősségi eset, bérmentve, ingyenesen van ellátva. A sürgősségi osztályok működését európai előírások szabályozzák. „Sajnos ezt sokan próbálják kihasználni. Sokszor úgy jönnek a páciensek, hogy ilyen vagy amolyan tomográfiát kérnek, illetve ezt vagy azt az orvost szeretnék. Ez nem lehetséges. Az alapfelállás az, hogy aki el tud menni a háziorvosához küldőpapírért, az nem számít sürgősségi esetnek” – fogalmazott. Kacsó Jolán azt is elmondta, a csíkszeredai kórház sürgősségi osztálya rengeteget fejlődött az utóbbi években. Mindenekelőtt a személyzet szakmai felkészítésén javítottak, havonta vannak továbbképzések. Emellett sok új orvosi műszert is sikerült beszerezni.
Végezetül a sürgősségi szakorvost arról kérdezte Pál Bíborka, hogy térségünkben mi jelenti a legnagyobb problémát, miért szorulnak sokan sürgősségi ellátásra.
– zárta Kacsó Jolán.
A Flastrom április 12-én folytatódik, dr. Ruff Rudolf diabetológus, endokrinológus szakorvos a cukorbetegség és a pajzsmirigy betegségeiről értekezik a Sapientia egyetem Csíkszeredai Karának nagy előadótermében.
A közlekedésrendészet munkatársai kedden 11 és 15 óra között 67 helyen végeztek ellenőrzést az 1-es országút különböző, balesetveszélyes szakaszain Ilfov, Prahova, Brasó, Szeben, Fehér, Kolozs és Bihar megyében.
Romániában vannak olyan megyék, ahol minden harmadik aktív munkaszerződés minimálbérre szól – jelentette ki szerdán az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke.
Két tonna törvénytelenül árusított pirotechnikai eszközt kobozott el a Maros megyei rendőrség tavaly, idén is fokozott ellenőrzéseket tart. Fontos változás, hogy 16 év felett már legálisan használhatók az alacsony kockázatú pirotechnikai eszközök.
Elhunyt Balázs Péter Kossuth-díjas színművész, a szolnoki Szigligeti Színház korábbi igazgatója – közölte az intézmény közösségi oldalán szerdán.
Idén októberben is negatív volt a természetes szaporulat Romániában (-7081 fő), a halálozások száma az 1,5-szöröse volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán az AUR beadványát és alkotmányosnak ítélte a második deficitcsökkentő csomag részét képező adóügyi intézkedésekre vonatkozó törvénytervezetet, amely egyebek mellett a helyi adók emelését is előírja.
Az ukrajnai konfliktus kezdete óta 4534 ukrán állampolgár kért menedékjogot a román államtól.
Majdnem tízmillió lej összértékben igényeltek fűtéstámogatást a fával fűtő, alacsony jövedelemből élők Hargita megyében. A fűtéspótlékot igénylők száma csökken a múlt évhez képest, de ennek az oka még nem teljesen ismert.
Nicușor Dan államelnök kedden kijelentette, hogy Románia jelentős összegeket fog beruházni a védelembe, de nem egyszerű felvásárlóként.
szóljon hozzá!