Sötét posztok, önsértés, elszigetelődés – így kér segítséget egy bajban lévő kamasz

Sok esetben nem is a felnőttek, hanem a kortársak azok, akik először felfigyelnek erre, és jelzik az osztályfőnöknek vagy egy szakembernek.
Az olyan tünetek, mint a depresszió, elszigetelődés, önsértés továbbra is jelen vannak. A tanácsadó szerint ezek gyakran kéz a kézben járnak a szuicid gondolatokkal:

– teszi hozzá a szakember.

Mit tehet egy szülő, ha ilyen jeleket tapasztal?

Az iskolai tanácsadó szerint mindenekelőtt szakemberhez kell fordulni – klinikai pszichológushoz, pszichiáterhez –, hogy felmérjék a helyzet súlyosságát. Ugyanakkor rámutat: kétélű a dolog, mert

„Nagyon gyakori, hogy ezeknek a serdülő fiúknak nagyon rossz a kapcsolatuk a szülővel, már kiskoruktól izolálódnak az anyukától, tehát hogy van egyfajta érzelmi elérhetetlenség az anya irányába, és emiatt lehet, hogy épp ő az, aki nem veszi észre a jeleket” – fogalmaz a szakember. Tapasztalata szerint a szülők ritkán jelzik elsőként a problémát – inkább a pedagógus, a kortársak vagy maga a gyermek keres segítséget.

A közösségi média kettős arca

Az online tér sokat változtatott a helyzeten. Bár a szakember nem rendelkezik átfogó statisztikákkal, saját tapasztalatai alapján úgy látja, a fiatalok ma bátrabban kérnek segítséget. „A mi kultúránkban is kezd fontosabb szerepet kapni a mentális egészség, már nem számít akkora szégyennek pszichológushoz fordulni.

– fejti ki Fogarasi Gyöngyi.

A diákok egy része ma már tudatosan beszél depresszióról, mentális problémákról – bár nem minden közösségben ilyen nyitott a téma. Érdekesség, hogy

tehát ha logikusan következtetünk, akkor nem lett gyakoribb, csak több eset kerül nyilvánosságra.

– teszi hozzá.

De mi történik, ha egy tini sürgős segítségre szorul?

„Nagyon sok idegen emberrel kell megosztaniuk a legszemélyesebb gondolataikat, úgy érzik, behatolnak a magánszférájukba. Ha felmerül vagy beigazolódik az öngyilkosság gyanúja, sokszor pszichiátriai beutalás a vége, ami rendkívül megterhelő lehet számukra” – fogalmaz a szakember.

A gyerekpszichiátrián különféle problémákkal küzdő fiatalokat kezelnek egy helyen,

A szakember ismer olyan eseteket, hogy a szülők inkább saját felelősségére kihozta a gyereket a kórházból.

Az ideális megoldás: családterápia és biztonságos környezet

„Az lenne az ideális, ha a gyerek azonnal klinikai pszichológushoz kerülhetne, és ha a család rögtön bevonható lenne valamilyen terápiás folyamatba” – fogalmaz a tanácsadó. A protokoll szerint a kórházba kerülő gyerekek telefonját is elveszik, ami megszakítja a külvilággal fenntartott kapcsolataikat – ez újabb törést jelenthet számukra.

A tanácsadó hangsúlyozza: a gyerek sokszor csak „tünethordozó”.

– magyarázza az iskolai tanácsadó.

A szakember üzenete tehát világos: a jelek többnyire megvannak, de csak akkor segíthetünk, ha észrevesszük őket, és merünk reagálni.

A tabuk ledöntése, a nyílt beszélgetések és a mentális egészség komolyan vétele nemcsak a fiatal életét mentheti meg, hanem a közösségeket is erősebbé teszi.