Hirdetés
Hirdetés

Sokan hozzájárulás befizetése nélkül részesülnek egészségügyi szolgáltatásokban

151 968 személy élvezheti a megyében hozzájárulás fizetése nélkül az egészségügyi alapszolgáltatásokat. Illusztráció •  Fotó: Barabás Ákos

151 968 személy élvezheti a megyében hozzájárulás fizetése nélkül az egészségügyi alapszolgáltatásokat. Illusztráció

Fotó: Barabás Ákos

253 ezer egészségügyi biztosítottból 152 ezren hozzájárulás befizetése nélkül részesülnek szolgáltatásokban a Hargita megyei egészségbiztosítási rendszerben. A 2017 végén összesített adatokból az is kiderül, hogy közel 58 ezer személynek nincs egészségbiztosítása a megyében, ez csaknem hétezer fős növekedés 2014-hez képest.

Molnár Rajmond

2018. január 29., 19:552018. január 29., 19:55

151 968 személy élvezheti a megyében hozzájárulás fizetése nélkül az egészségügyi alapszolgáltatásokat – tudtuk meg a Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztár szerkesztőségünkhöz eljuttatott statisztikájából. Többek között

gyermekek, diákok, egyetemisták, fogyatékkal élők, társbiztosított személyek, nyugdíjasok, jövedelem nélküli terhes nők, illetve különböző jogszabályok kedvezményezettjei tartoznak ebbe a kategóriába. Ezek a személyek ugyanis nem rendelkeznek bejelentett jövedelemmel.

Fizető biztosítottak száma

Ezzel szemben – ugyancsak 2017-es adatok szerint –

Hirdetés

101 392 egészségbiztosítási hozzájárulást fizető biztosított személy él a megyében.

Közéjük tartoznak egyebek mellett az alkalmazottak, az egyéni vállalkozók, munkanélküli vagy szociális segélyből származó jövedelmet megvalósítók, a bejelentett mezőgazdasági jövedelemből élő személyek, illetve azok, akiknek noha nincs bejelentett jövedelmük fizetik az egészségbiztosítási járulékot.

58 ezren biztosítás nélkül

A kimutatásból az is kiderül, hogy tavaly

57 507 személy volt a megyében, akik nem sorolhatók a fentebbi kategóriák közé, tehát egyáltalán nem rendelkeznek egészségügyi biztosítással. Hargita megye összlakosságához viszonyítva – amely a legutóbbi népszámlálási adatok szerint 310 ezer –, ez egy igen kimagasló arány.

Nem beszélve arról, hogy az utóbbi adat hétezres növekedést mutat 2014-hez képest, azaz négy évvel ezelőtt még „csak” 50 737 személy volt egészségbiztosítás nélkül a megyében.

A szóban forgó személyek legtöbb esetben gazdálkodásból élnek, azonban nincs bejelentett jövedelmük.

Országos adatok

Országos szinten is hasonló a helyzet, azaz

a mintegy húszmillió főből csak ötmillióan járulnak hozzá jövedelmükkel az egészségbiztosítási rendszer működtetéséhez.

A maradék lakosság vagy hozzájárulás fizetése nélkül élvezi az egészségügyi alapszolgáltatásokat, vagy nem rendelkezik egészségbiztosítással – idézte Laurenţiu Mihai-t, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnökét az Agerpres hírügynökség. A CNAS elnöke minap tartott sajtótájékoztatóján azt is kifejtette:

a romániai lakosság az Európai Unió országai közül csaknem a legkevésbé járul hozzá a rendszer finanszírozásához, viszont a polgárok ugyanolyan minőségi szolgáltatásokat igényelnek, mint a tőlünk nyugatabbra lévő országokéban.

Elmondása szerint egy jobb finanszírozási rendszer szükséges az itthoni egészségbiztosítási rendszer számára, amiről közvitát terveznek tartani.

Bővíteni kell a rendszert

Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója is az előbbi véleményt osztja, mint fogalmazott,

Hargita megyében csak minden harmadik személy járul hozzá jövedelemével a rendszer működtetéséhez, ez pedig elfogadhatatlan arány.

Ahhoz, hogy megfelelő minőségű szolgáltatásokat lehessen biztosítani, több forrás kell a rendelkezésre álljon – húzta alá, hozzátéve, hogy valamilyen formában bővíteni kell azok bázisát, akik jövedelmükkel hozzájárulnak a rendszerhez. „Vitathatatlan, hogy azok a személyek, mint például a gyermekek, a jövedelemmel nem rendelkező terhes nők, kismamák esetében biztosítani kell az ingyenes egészségügyi ellátást. Viszont

Idézet
célszerű lenne néhány kategória esetében megtalálni azokat a törvényes lehetőségeket, amelyek révén valamilyen formában ők is hozzájárulnának a rendszer finanszírozásához

– vetette fel Duda Tihamér.

Gazdasági fejlődésre is szükség van

A pénztár vezérigazgatója arról is szót ejtett, hogy

négy év leforgása alatt mintegy hétezer személlyel nőtt az egészségügyi biztosítással nem rendelkezők száma Hargita megyében.

Ennek főképp két oka van: egyrészt, hogy egyre többen keresik külföldön a megélhetésüket, másrészt pedig, hogy a megye gazdasága nem fejlődik elég dinamikusan.

Idézet
Több munkahelyet kellene teremteni, több vállalkozást elindítani, mert ez maga után vonja a befizetett egészségbiztosítási hozzájárulások értékének növekedését is

– vonta le a következtetést Duda.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 13., péntek

Még ki sem tavaszodott, de már tarlótüzet is oltottak a Maros megyei tűzoltók

Két tűzesethez is ki kellett vonulniuk pénteken a Maros megyei tűzoltóknak: Abosfalván háztartási hulladék gyúlt ki, Dédabisztrán száraz növényzet.

Még ki sem tavaszodott, de már tarlótüzet is oltottak a Maros megyei tűzoltók
Hirdetés
2026. február 13., péntek

Nicușor Dan szerint a gazdaság 2 százalékos visszaesését a fogyasztás csökkenése okozta

A politikai döntéshozóknak az üzengetések és a politikai zajkeltés helyett a strukturális problémák megoldására kellene összpontosítaniuk – közölte pénteken Facebook-bejegyzésében Nicușor Dan.

Nicușor Dan szerint a gazdaság 2 százalékos visszaesését a fogyasztás csökkenése okozta
2026. február 13., péntek

Kirúgják azokat az állami szektorban dolgozó orvosokat, akik munkaidejük alatt magánpraxisban is dolgoznak

Felbontják a munkaszerződését azoknak az állami egészségügyi intézményekben alkalmazott orvosoknak, akiket tetten érnek, amint munkaidőben a magánszektorban dolgoznak – jelentette ki pénteken Temesváron Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.

Kirúgják azokat az állami szektorban dolgozó orvosokat, akik munkaidejük alatt magánpraxisban is dolgoznak
2026. február 13., péntek

Bolojan: Románia tavaly mintegy 50 millió euróval támogatta Ukrajnát

Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy Románia tavaly mintegy 50 millió euróval támogatta Ukrajnát egy NATO-n keresztül finanszírozott program keretében.

Bolojan: Románia tavaly mintegy 50 millió euróval támogatta Ukrajnát
Hirdetés
2026. február 13., péntek

Bolojan jövő héten elfogadtatná a közigazgatási reformcsomagot

A kormánynak jövő héten el kellene fogadnia a közigazgatási reformcsomagot és a gazdaságélénkítő intézkedéseket – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.

Bolojan jövő héten elfogadtatná a közigazgatási reformcsomagot
2026. február 13., péntek

Bevetésre igyekvő tűzoltót bírságoltak meg, mert nem adott elsőbbséget

Tűzesethez riasztott önkéntes tűzoltót bírságolt meg Galați megyében a rendőrség, amiért nem adott elsőbbséget az ugyanahhoz a tűzesethez igyekvő rendőrautónak – közölte pénteken a DCNews.ro hírportál.

Bevetésre igyekvő tűzoltót bírságoltak meg, mert nem adott elsőbbséget
2026. február 13., péntek

Bolojan szerint átmeneti a gazdasági visszaesés, az év második felében jöhet a fordulat

Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az idei év a gazdaság „helyreigazításának” időszaka lesz, és az eddig elfogadott, illetve a következő hónapokban bevezetendő intézkedések hatása az év második felében válhat érzékelhetővé.

Bolojan szerint átmeneti a gazdasági visszaesés, az év második felében jöhet a fordulat
Hirdetés
2026. február 13., péntek

Több mint 90 bírság és közel 423 köbméter elkobzott fa – nagyszabású ellenőrzések zajlottak Hargita megyében

Nagyszabású ellenőrzést tartott csütörtökön a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság a térségben: az akció alkalmával 93 bírságot szabtak ki, és összesen 422,72 köbméter faanyagot koboztak el, mintegy 76 ezer lej értékben.

Több mint 90 bírság és közel 423 köbméter elkobzott fa – nagyszabású ellenőrzések zajlottak Hargita megyében
2026. február 13., péntek

Ciolacu szerint Bolojan szépíti a gazdasági adatokat

Marcel Ciolacu volt miniszterelnök „durva manipulációnak” nevezte pénteken a statisztikai intézet (INS) 2024-re vonatkozó adatait, és azt állította, hogy a számok utólagos „kozmetikázása” a jelenlegi kormányfő „kétségbeesését” tükrözi.

Ciolacu szerint Bolojan szépíti a gazdasági adatokat
2026. február 13., péntek

Bolojan a technikai recesszióról: ez az átállás ára

Az átmeneti technikai recesszió a szilárd alapokon álló gazdaságra való áttérés előre látható és elkerülhetetlen járulékos költségei közé tartozik – közölte pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.

Bolojan a technikai recesszióról: ez az átállás ára
Hirdetés