Olcsó és hozzáférhető a szűrés, ám mivel a diabétesznek nincsenek ijesztő tünetei, sokan inkább mellőzik azt
Fotó: Barabás Ákos
Minden adat azt mutatja, hogy folyamatosan nő a cukorbetegek száma országszerte és Hargita megyében is. Utóbbiban több mint a harmadával nőtt a százezer lakosra jutó diabéteszes betegek száma az elmúlt évtizedben, és az évente diagnosztizált új betegek száma is ilyen mértékű növekedést mutat. A népbetegségként számon tartott kór alattomosan alakul ki, alig vannak tünetei, az egyértelmű jelek már többnyire a szövődmények megjelenésére utalnak, amelyek gyakran jóval súlyosabbak az alapbetegségnél.
2023. november 21., 21:272023. november 21., 21:27
Miközben 2012-ben még 9775 diabéteszes beteget tartottak nyilván Hargita megyében, addig 2022-ben már 16 047-et, és az évente diagnosztizált új betegek száma is – egy-két kiugrást, majd visszaesést leszámítva – folyamatosan nőtt: a 2012-ben feljegyzett 706-hoz képest tavaly már 1111 Hargita megyei lakos esetében mutatták ki a diabétesz jelenlétét – derül ki a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság adataiból.
A legtöbb beteg – az összes érintett 59 százaléka – a 15-64 éves korosztályba tartozik, a fennmaradó hányad döntő többsége pedig a 65 év feletti korosztályból. A 0-14 évesek körében mindössze néhány tíz diagnosztizált cukorbeteget tartanak nyilván, ők mind 1-es típusú cukorbetegségben szenvednek. Ami a nemek szerinti megoszlást illeti,
Érdekes ugyanakkor a településtípusok szerinti csoportosítás: miközben tíz évvel ezelőtt a városokban volt több cukorbeteg (2012: városon 5124, falun 4651), addig ez az elmúlt évtizedben ez a tendencia fokozatosan megfordult, és ma már falun több a cukorbeteg (2022: városon 7812, falun 8235).
A cukorbetegek számának a folyamatos növekedése egyrészt az egészségtelen életmóddal magyarázható, és némiképp ellentmondásos ugyan, de azzal is, hogy többen figyelnek az egészségi állapotukra, vagy többen mennek el kivizsgálásokra – tudtuk meg Tar Gyöngyitől, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetőjétől.
– magyarázta az egészségügyi szakhatóság megyei vezetője.
Tar Gyöngyi szerint sokan, akik gyanítják, hogy cukorbetegek, azért nem mennek el az orvoshoz, mert ha beigazolódik a diabétesz gyanúja, akkor le kell mondaniuk az édességekről cukorról, pedig
„Ma már olyan korszerű, egyszerű és ingyenes kezelést írnak elő a cukorbetegeknek, amivel szinte teljesen normális életet élhetnek. Sokan mondják, hogy azért halogatták a kivizsgálást, mert ha kiderül, hogy cukorbetegek, mert akkor nem ehetnek édességet. A mai inzulinkészítményekkel és tablettás vércukorcsökkentőkkel a cukorbetegek már szinte teljesen normális életet élhetnek” – fogalmazott, hangsúlyozva azt is, hogy ha időben orvoshoz mennek, megelőzhetők a szövődmények is, amelyek később például egy végtag elvesztéséhez vagy egy súlyos szív-érrendszeri betegség kialakulásához vezethetnek, ami egy ördögi kör és tovább súlyosbítja a beteg állapotát.
Korunk népbetegsége a diabétesz, egyre egészségtelenebbül élünk, jórészt ezért nő folyamatosan a betegek száma – válaszolta a statisztikai adatokban látható növekedés legfőbb okaira vonatkozó kérdésünkre az egészségügyi szakhatóság vezetője.
„A 2-es típusú diabétesz általában a középkorúaknál és az idősebbeknél, főleg az elhízottaknál jelentkezik – más anyagcsere-zavarokkal társulva –, és ez mind összefügg az életmóddal.
Erre nincs idő, és a rohanó életmóddal együtt jár az egészségtelen táplálkozás is. Mindenkinek el kellene határoznia magát, hogy tesz valamit az egészségéért. Ezt a döntést könnyű ugyan meghozni, de nehéz összeegyeztetni a mai, taposómalom-jellegű életmóddal, ami a pénzkeresésről szól, nem a nyugodt életről, a megfelelő étrendről és a pihentető alvásról” – magyarázta Tar Gyöngyi.
A cukorbetegség településtípusok szerinti megoszlásával kapcsolatos változásokról – vagyis arról, hogy ma már vidéken több a diabéteszes beteg, miközben tíz évvel ezelőtt ez fordítva volt – a megyei népegészségügyi igazgatóság vezetője azt mondta, összetett okai vannak ennek. Ám
A korábbi tendenciára magyarázat lehet az is, hogy a városi lakosság számára elérhetőbbek voltak az egészségügyi, így a diagnosztikai szolgáltatások is. Másrészt a munkaorvostani vizsgálatok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy az utóbbi években vidéken is több diabétesz-megbetegedésre derült fény, régen ugyanis ilyen vizsgálatok egyáltalán nem voltak vidéken, lévén, hogy az ott élő emberek gazdálkodásból éltek, manapság viszont már számtalan kis cég működik falvakon, amelyek kötelesek évente munkaorvostani vizsgálatokat végeztetni – magyarázta a tendencia megváltozásának a lehetséges okait Tar Gyöngyi.
Fotó: Veres Nándor
A diabétesz-szűrések fontosságával kapcsolatban elmondta, rendkívül olcsó a szűrés, azt rendszeresen lehet ismételni, ha szükséges, nagyon egyszerűek a diagnosztikai kritériumok is, „tehát nem kell csúcstechnológia ahhoz, hogy felfedezd a cukorbetegséget”.
– hangsúlyozta a szűrések fontosságát a megyei egészségügyi szakhatóság vezetője.
Nekünk magyaroknak el kell mondanunk, hogy itt vagyunk, másként nem tehetünk, és élni akarunk, élni azokkal a jogokkal, amely a többséget megilleti, s azokkal is, amelyek szükségesek ahhoz, hogy önazonosságunkat, anyanyelvünket megőrizzük.
Több Bögöz községi faluban szünetel a vízszolgáltatás csütörtökön 9 és 14 óra között – értesíti a lakosságot a Harvíz Rt.
A Pécsi Tudományegyetem oktatója tart előadásokat csütörtökön Gyergyószentmiklóson, a Csiky-kerti egyetemi tagozat hallgatóinak ökoturizmus kérdéskörében, illetve az akadálymentes turizmus jó gyakorlatairól. Az esemény mindenki számára nyitott.
Nyolcvan éve halt hősi halált Laczkó László, aki ugyan nem volt győztes csatákat vívó hadvezér, csak tartalékos zászlós, ám helytállásával példát mutatott, személyes tragédiájával fájdalmas képét nyújtva a második világégés okozta borzalmaknak.
Három autó volt érintett abban a közúti balesetben, amely szerdán este történt Máréfalván. Két személy sérült meg.
Évek óta nem igazoltak szamárköhögés-fertőzést Hargita megyében, de a napokban két megbetegedést is diagnosztizáltak. Az eset körülményei miatt azonban nem tart a szamárköhögés elterjedésétől a megyei tisztifőorvos.
Csoportos utazást szerveznek Székelyföldről az 1805-ös austerlitzi csata helyszínén megszervezett hagyományőrző hadijátékokra. Az ötnapos utazásra, amely során több jelentős történelmi helyszínt is megtekintenek, még várnak jelentkezőket.
Nem lenne nagy befektetés, de sok kisgyerekes szülőnek könnyítené meg a Színház téren való közlekedését. Akadálymentes teret szeretnének a marosvásárhelyi édesanyák legalább a karácsonyi vásár idejére.
Több mint 650 ezer hátrányos helyzetű családból származó óvodás és iskolás részesül idén az 500 lej értékű tanszertámogatásból, amelyet november 18-án kezdenek el folyósítani.
Őszi zöldhulladék-elszállítást szervez Gyergyószentmiklós, amelynek során a kertes házaktól viszik el az összegyűlt száraz faleveleket, gyomnövényeket, ágakat. Az akció jövő héten zajlik.
1 hozzászólás