
Fotó: Boda L. Gergely
Túlzottnak tartották a marosvásárhelyi önkormányzati képviselők az ortodox gyülekezetek által ikonfestésre kért összegeket, s nem szavazták meg az éves támogatási jegyzéket – így egyelőre városházi támogatás nélkül maradtak.
2017. május 08., 17:382017. május 08., 17:38
Hagyományosan évente legalább egyszer nagyobb összegű támogatásban részesíti a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal a városban működő egyházakat. Idén kétmillió lejes összeget hagytak jóvá, megtörténik, hogy ezt még az év során kiegészítik.
Az egyházak az épületek fenntartási költségeinek részbeni fedezésére, építkezésre, javításra, szociális szolgáltatások biztosítására kérhetnek, s kapnak támogatást. A beérkezett kéréseket a városháza szakosztályának illetékesei bírálják el, a végleges döntést a tanácsosok hozzák meg. Általában vitát szülnek a kért és odaítélt összegek, és
A legutóbbi tanácsülésen szavazásra bocsátották az idei egyházi támogatási jegyzéket. A városháza nyilvántartása szerint jelenleg Marosvásárhelyen 18 ortodox és öt görög katolikus, tíz református, nyolc római katolikus, két unitárius, egy evangélikus, egy zsidó, öt adventista, illetve egy baptista gyülekezet működik.
A vásárhelyi felekezetek közül, a szakigazgatóság beszámolója szerint, 12 ortodox, három református, egy-egy görög katolikus, római katolikus, evangélikus és adventista gyülekezet kért idén támogatást. Többek között a református Kistemplom diakóniai szolgáltatásokra, a Szabadi úti református gyülekezet templomfelújításra, míg a cserealji gyülekezet toronyjavításra, az evangélikusok és a főtéri római katolikus plébánia pedig a fenntartási költségek fedezésére használta volna a helyi költségvetésből kapott támogatást.
A tanácsosok elé terjesztett jegyzék szerint a templomfalak díszítésére összesen egymillió lejnyi támogatást irányoztak elő, az éves összeg felét. A szavazás előtt Csíki Zsolt, az RMDSZ-frakció elnöke kérte, vonják vissza a tervezetet, hogy alaposabban át tudják gondolni, milyen célra mennyi összeget akarnak adni.
Radu Bălaş, a Szabad Emberek Pártjának tanácsosa azt kifogásolta, hogy ikonfestésre túl nagy összegeket kértek az ortodox gyülekezetek, véleménye szerint ezt kizárólag a hívek és támogatók adakozásából kellene megoldani. Azt is hangsúlyozta, hogy ha az egyházak szociális szolgáltatásokra kérnek pénzt, azt mindenképpen megszavazza, de szerinte
Călin Moldovan PNL-s tanácsos felháborodott ezen a kijelentésen, szerinte ugyanis a falfestmények igazi művészi alkotások, s igenis helyük van a templomokban.
Az igen élénk vitát nagy figyelemmel követték a gyűlésteremben jelen levő ortodox lelkészek, akik végül csalódottan távoztak, hiszen az összegeket tartalmazó határozattervezet nem kapott elegendő igen szavazatot. Azt nem tudni, hogy a tanácsosok mikor térnek vissza a vitatott témára.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!