
Fotó: Boda L. Gergely
A fiatalos lendület jellemezte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete által a marosvásárhelyi Petőfi-szobornál szervezett március 15-ei ünnepi megemlékezést.
2017. március 15., 19:142017. március 15., 19:14
2017. március 15., 19:152017. március 15., 19:15
A korábbi évekhez hasonlóan a helyszínt a csendőrség és a rendőrség biztosította, a tömegben székely és magyar lobogók is feltűntek, Petőfi Sándor lábainál pedig két székely ruhás lány tisztelgett.
„Hazádnak rendületlenül légy híve, oh magyar” – nyitotta meg a rendezvényt a Református Kollégium kórusa Enyedi Csaba vezetésével, a műsorvezetők pedig Márai Sándor gondolataival köszöntötték a jelenlevőket. Ünnepi beszédében a Sapientia-EMTE hallgatói önkormányzatának elnöke, Ferencz Katalin utalt arra, hogy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc képviselői értünk, az utókorért is harcoltak, az elvek pedig azóta se sokat változtak: az erő a fiatalok kezében van.
Fotó: Boda L. Gergely
Domahidi Anna művészetis diák a Hazám, hazám kezdetű népdalt énekelte, Orbán Viktor üzenetét pedig Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja, Flender Gyöngyi olvasta fel – „legyen tehát béke, szabadság és egyetértés” –, míg Köllő Magor Örs bolyais diák Sajó Sándor Magyarnak lenni című versét adta elő. A magyar történelmi egyházak nevében Ötvös József református lelkész az emberek szívében élő erő és a közösségért vállalt felelősség fontosságát emelte ki, amelyek a szülőföldön való megállás és szülőföldért való kiállás jegyében örök barátságokat jelentenek, akárcsak Kossuth, Petőfi és Arany esetében.
Az Ismerős Arcok együttes Nélküled című dalát Nagy Franciska, Gáspár Attila és Németh Ádám bolyais diákok adták elő, a római katolikus gimnázium diákja, Tăurean Laura Simonyi Imre Rendületlenül című versét szavalta el, az ünnepi koszorúzást és a himnuszok eléneklését pedig Kossuth-nóták előzték meg.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!