
Vadbaleset. Keddre virradóan Fenyéd határában ütöttek el egy őzet
Fotó: Jánosi András
A vadak és az ember életterének átfedései miatt egyre gyakrabban tévednek be udvarhelyszéki településekre az erdők lakói. A növényevők és a ragadozók egyaránt élelem után kutatva merészkednek a lakott települések közelébe, de nem ritka az sem, hogy a prédaállatok a ragadozók elől menekülnek be a falvakba, városszéli területekre. Az ember közelségéhez hozzászokott vadak azonban sok fejfájást okoznak a gazdáknak, autósoknak és vadőröknek.
2017. március 31., 12:052017. március 31., 12:05
2017. március 31., 12:502017. március 31., 12:50
Logikus magyarázata van annak, hogy az őzek egyre közelebb merészkednek az emberekhez – állítja Mărmureanu-Bíró Leonard, a Nagyküküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület igazgatója és a Székelyföldi Vadászegyesületek Föderációjának ügyvezető elnöke. Udvarhely környékén ugyanis nem ritka a farkas, a Szarkakőn két portyázó falkát is azonosítottak már a vadászok.
Az Udvarhely környéki települések határában gyakran látni nagyobb őzcsordákat. A növényevő vadak a fiatal gyümölcsfákról lerágják a friss hajtásokat, és a zsenge zöldségpalántákat is megdézsmálják. De nem csak a gazdáknak okoznak bosszúságot, gyakori, hogy a megriadt vad kiszalad az útra, az autók elé. A napokban például Fenyéd határában gázoltak el egy őzet.
Kisvadak esetében kicsi az autóban keletkezett kár is, de isten őrizz, hogy szarvast üssön el a jármű, a medvéről nem is beszélve” – fogalmazott Mărmureanu-Bíró Leonard.
A településekre merészkedő vadak néha nem találnak ki a lakott területről, és olyankor még a szakembereknek is kihívást jelent épségben megmenteni azokat. Az utóbbi években Székelyudvarhelyre bemerészkedett őzek közül kettő is kutyák martalékává vált. Néhány éve a városközpontig jutott egy őz, tavaly pedig egy Vásártér utcai beépítetlen területen rekedt példány okozott fejfájást a szakembereknek.
– fogalmazott a vadászegyesület igazgatója.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!