Hirdetés
Hirdetés

Sok a tarlótűz miatti riasztás, de a tettes rendre ismeretlen marad

Képünk illusztráció •  Fotó: Pinti Attila

Képünk illusztráció

Fotó: Pinti Attila

Ebben az évben már 43 esetben jelentettek tarlótüzeket a Kovászna megyei Tűzoltóságnál, ami igen soknak tűnik a tavalyi összes esethez (53) képest. Eddig egy esetben sem azonosították a tűz okozóját, így megbüntetni sem tudtak senkit – tudtuk meg a tűzoltóság szóvivőjétől. Hanyagságról vagy egy országszerte elterjedt, „jól bevált” mezőgazdasági gyakorlatról beszélhetünk a tüzeket illetően? – tettük fel a kérdést az illetékeseknek.

Bodor Tünde

2024. március 14., 10:202024. március 14., 10:20

Háromszéken eléri a 70 hektárt a felégetett területek összessége, és az esetek 80 százalékában szándékos gyújtogatás a tűz oka, míg a maradék 20 százalékban véletlenszerűen, például eldobott cigaretta parazsától gyulladt be az aljnövényzet.

Idézet
A tarló- és legelőégetés a múlt rendszerben meghonosodott és általánosan elterjedt gyakorlat volt, de az új uniós törvények értelmében törvénytelen

– magyarázta megkeresésünkre György Ervin, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) igazgatóhelyettese, akit arról kérdeztünk, volt-e példa arra, hogy emiatt megvonták a területalapú támogatást a gazdáktól.

Hirdetés

Ez nem jellemző – tudtuk meg –, ugyanis

amennyiben a terület tulajdonosa jelenti az ügynökségnél, hogy ismeretlen tettes miatt tűz volt az ő szántóföldjén, legelőjén, akkor törvény szerint jár neki a támogatás.

Annyi következménye mégis van számára, hogy bekerül egy nyilvántartásba, és a későbbiekben nagyon szigorú kontrollnak vetik alá a gazdálkodás egészét tekintve, ha pedig valamit nem találnak rendben, a támogatás 5 százalékát elveszítheti a gazda.

Hallgatólagosan tehát minden hatóság elfogadja, hogy a tettes ismeretlen, egészen addig, míg a gyújtogatót nem azonosítják, esetleg tetten nem érik.

Ám, mint említettük, a tűzoltósági statisztika nem erről árulkodik.

György Ervin szerint nagyon sokszor olyanok gyújtogatnak, akik nem is igényelnek támogatást az APIA-tól, ezért nincs veszítenivalójuk, azt az esetet kivéve, ha a tűzoltók rajtakapnák őket, mert ilyenkor 1000–2500 lej közötti büntetésre számíthatnak. És alkalmanként valóban előfordulhat az is, hogy egy földterületre véletlenül terjed át a szomszéd (vagy más) által gyújtott tűz, tehát a gazda valóban ártatlan.

Az igazgatóhelyettes szerint főleg Erdővidéken sok a tarlótűz, de Zabola polgármestere is több ízben felhívást tett közzé a közösség hálón, hogy az emberek ne gyújtsák fel a mezőgazdasági területeken lévő száraz növényzetet. Ezt leszámítva

az önkormányzatoknak nincs nagy mozgástere ez ügyben.

Fejér Levente polgármester megkeresésünkre elmondta, ő úgy látja, hogy majdnem minden tarlótűz esetében támogatást igénylő gazdáról van szó. Főleg a 30 árnál nagyobb területen gazdálkodók folyamodnak ehhez a módszerhez, kisebb területen még letakarítják a tulajdonosok a földekről a száraz növényzetet, kukoricakocsányok maradékát, az ősszel le nem kaszált gazok kóróit. Igaz persze, hogy az égetés után hamarabb kizöldül a föld, de ez mégis a lusta és hanyag emberek módszere, ráadásul bűnös könnyelműséget jelent Fejér Levente szerint. Idén több kisebb tűz is volt Zabola földjein, amit sikerült 3-4 embernek eloltania,

egy esetben azonban ki kellett hívni a tűzoltóságot is, mert a legelőn égő tűz az erdőt is veszélyeztette.

Tavaly pedig Gelencén szinte elérte a benzinkutat is egy legelőtűz, emlékeztetett. Ráadásul egy nagy területet átfogó, gyorsan terjedő tűz, illetve a keletkező füst több kisállat pusztulását is okozza – hívta fel a figyelmet az elöljáró.

A biodiverzitásra nézve valóban nagyon káros gyakorlatról van szó, egy tarlótűz során az élővilág a tizedére csökken az érintett területen

– erősített meg lapunknak Gál László ökológus. Sok gerinctelen, rovar, földön fészkelő madár, nyúlfi eshet áldozatul a tűznek, és akár több évtized is szükséges lehet ahhoz, hogy a tűz előtti gazdag élővilág visszaálljon, magyarázta. Ez az idő különböző területek esetében némileg eltérhet. A megkérdezett ennek ellenére sem tört pálcát a gazdálkodók felett, merthogy – mint mondta – ő maga is eszik a szántón termett búzából vagy a legelőn nevelt állatok húsából.

Idézet
A biodiverzitás ma azért értékelődött fel, mert rájöttünk, hogy mindent a természetből kapunk és arra vigyázni kell. Az lenne kiemelten fontos, hogy a szigorúan védett területek határain belül ne égessenek, vegyszerezzenek, csak a védett növényfajok virágzása, madárfajok költése után kaszáljanak, de persze idő- és munka befektetésével meg lehetne oldani – és ajánlott is lenne – a rézsűket, legelőket is másképpen karbantartani

– vélekedett Gál László.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 18., kedd

Éjszakába nyúló mentések: nyolc turistát helyeztek biztonságba a hegyimentők – videóval

Három riasztást kaptak a hegyimentők a keddre virradó éjszaka a Moldoveanu-csúcs térségéből, és összesen nyolc turistát helyeztek biztonságba.

Éjszakába nyúló mentések: nyolc turistát helyeztek biztonságba a hegyimentők – videóval
Hirdetés
2026. augusztus 18., kedd

Pótérettségi: még soha nem volt ilyen magas a sikeresen vizsgázók aránya

Az idei pótérettségin részt vett fiatalok 33,8 százalékának sikerült a vizsgája az első eredmények szerint – közölte kedden az oktatási minisztérium.

Pótérettségi: még soha nem volt ilyen magas a sikeresen vizsgázók aránya
2026. augusztus 18., kedd

Hátulról rohant bele a lovasszekérbe a kisbusz, hatan megsérültek

Egy személyszállító kisbusz hátulról belerohant egy lovasszekérbe hétfő este a Szeben megyei Újegyház (Nocrich) térségében; a balesetben hatan megsérültek, köztük egy 14 éves gyermek – közölte a Szeben megyei rendőrség.

Hátulról rohant bele a lovasszekérbe a kisbusz, hatan megsérültek
Hirdetés
2026. augusztus 18., kedd

Döntött az alkotmánybíróság a Románia és az IBRD közötti hitelmegállapodásról

Az alkotmánybíróság hétfőn elutasította a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és az SOS Románia párt beadványát a Románia és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank között aláírt hitelmegállapodás ratifikálásáról szóló törv&

Döntött az alkotmánybíróság a Románia és az IBRD közötti hitelmegállapodásról
2026. augusztus 17., hétfő

A parlament joga eldönteni, hogyan szankcionálja az összeférhetetlenség miatt elmarasztalt köztisztségviselőket

A parlament joga eldönteni, hogyan szankcionálja az érdekellentét miatt elmarasztalt köztisztségviselőket – indokolta hétfőn az alkotmánybíróság a feddhetetlenségi törvénnyel kapcsolatos határozatát.

A parlament joga eldönteni, hogyan szankcionálja az összeférhetetlenség miatt elmarasztalt köztisztségviselőket
2026. augusztus 17., hétfő

Öt liter tej árából vásárolhatnak egy liter üzemanyagot – tiltakozni készülnek a gazdák

Év végéig a székelyföldi tejtermelő gazdaságok csaknem fele megszűnhet, az állatok a vágóhídra jutnak – figyelmezettek a gazdák érdekvédelmi szervezetei, akik az üzemanyagköltségek emelkedése, illetve a tej felvásárlási ára miatt elégedetlenek.

Öt liter tej árából vásárolhatnak egy liter üzemanyagot – tiltakozni készülnek a gazdák
Hirdetés
2026. augusztus 17., hétfő

Nem lehet vagyonnyilatkozatok benyújtására kötelezni a köztisztségviselőkkel nem hivatalos párkapcsolatban élőket

Az alkotmánybíróság szerint nem lehet vagyon- és érdeknyilatkozatok benyújtására kötelezni olyan személyeket, akik az állam által hivatalosan el nem ismert párkapcsolatban állnak a köztisztségviselőkkel.

Nem lehet vagyonnyilatkozatok benyújtására kötelezni a köztisztségviselőkkel nem hivatalos párkapcsolatban élőket
2026. augusztus 17., hétfő

Dokumentumfilm készül Orbán Viktorról

Személyes hangvételű dokumentumfilm készül Pigniczky Réka rendezésében Orbán Viktor volt miniszterelnök politikai „átalakulásáról és bukásáról”, a premiert 2027 első felére tervezik – adta hírül a Filmhu.

Dokumentumfilm készül Orbán Viktorról
Dokumentumfilm készül Orbán Viktorról
2026. augusztus 17., hétfő

Dokumentumfilm készül Orbán Viktorról

2026. augusztus 17., hétfő

Magyar Péter: alkotmányos volt Sulyok Tamás eltávolítása

Alkotmányos volt Sulyok Tamás eltávolítása, a 12 éves képviselői cikluskorlát és a 70 éves alkotmánybírói korhatár is – reagált Magyar Péter miniszterelnök egy Facebook-bejegyzésben az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői döntésére.

Magyar Péter: alkotmányos volt Sulyok Tamás eltávolítása
Hirdetés