
Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Ebben az évben már 43 esetben jelentettek tarlótüzeket a Kovászna megyei Tűzoltóságnál, ami igen soknak tűnik a tavalyi összes esethez (53) képest. Eddig egy esetben sem azonosították a tűz okozóját, így megbüntetni sem tudtak senkit – tudtuk meg a tűzoltóság szóvivőjétől. Hanyagságról vagy egy országszerte elterjedt, „jól bevált” mezőgazdasági gyakorlatról beszélhetünk a tüzeket illetően? – tettük fel a kérdést az illetékeseknek.
2024. március 14., 10:202024. március 14., 10:20
Háromszéken eléri a 70 hektárt a felégetett területek összessége, és az esetek 80 százalékában szándékos gyújtogatás a tűz oka, míg a maradék 20 százalékban véletlenszerűen, például eldobott cigaretta parazsától gyulladt be az aljnövényzet.
– magyarázta megkeresésünkre György Ervin, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) igazgatóhelyettese, akit arról kérdeztünk, volt-e példa arra, hogy emiatt megvonták a területalapú támogatást a gazdáktól.
Ez nem jellemző – tudtuk meg –, ugyanis
Annyi következménye mégis van számára, hogy bekerül egy nyilvántartásba, és a későbbiekben nagyon szigorú kontrollnak vetik alá a gazdálkodás egészét tekintve, ha pedig valamit nem találnak rendben, a támogatás 5 százalékát elveszítheti a gazda.
Ám, mint említettük, a tűzoltósági statisztika nem erről árulkodik.
György Ervin szerint nagyon sokszor olyanok gyújtogatnak, akik nem is igényelnek támogatást az APIA-tól, ezért nincs veszítenivalójuk, azt az esetet kivéve, ha a tűzoltók rajtakapnák őket, mert ilyenkor 1000–2500 lej közötti büntetésre számíthatnak. És alkalmanként valóban előfordulhat az is, hogy egy földterületre véletlenül terjed át a szomszéd (vagy más) által gyújtott tűz, tehát a gazda valóban ártatlan.
Az igazgatóhelyettes szerint főleg Erdővidéken sok a tarlótűz, de Zabola polgármestere is több ízben felhívást tett közzé a közösség hálón, hogy az emberek ne gyújtsák fel a mezőgazdasági területeken lévő száraz növényzetet. Ezt leszámítva
Fejér Levente polgármester megkeresésünkre elmondta, ő úgy látja, hogy majdnem minden tarlótűz esetében támogatást igénylő gazdáról van szó. Főleg a 30 árnál nagyobb területen gazdálkodók folyamodnak ehhez a módszerhez, kisebb területen még letakarítják a tulajdonosok a földekről a száraz növényzetet, kukoricakocsányok maradékát, az ősszel le nem kaszált gazok kóróit. Igaz persze, hogy az égetés után hamarabb kizöldül a föld, de ez mégis a lusta és hanyag emberek módszere, ráadásul bűnös könnyelműséget jelent Fejér Levente szerint. Idén több kisebb tűz is volt Zabola földjein, amit sikerült 3-4 embernek eloltania,
Tavaly pedig Gelencén szinte elérte a benzinkutat is egy legelőtűz, emlékeztetett. Ráadásul egy nagy területet átfogó, gyorsan terjedő tűz, illetve a keletkező füst több kisállat pusztulását is okozza – hívta fel a figyelmet az elöljáró.
– erősített meg lapunknak Gál László ökológus. Sok gerinctelen, rovar, földön fészkelő madár, nyúlfi eshet áldozatul a tűznek, és akár több évtized is szükséges lehet ahhoz, hogy a tűz előtti gazdag élővilág visszaálljon, magyarázta. Ez az idő különböző területek esetében némileg eltérhet. A megkérdezett ennek ellenére sem tört pálcát a gazdálkodók felett, merthogy – mint mondta – ő maga is eszik a szántón termett búzából vagy a legelőn nevelt állatok húsából.
– vélekedett Gál László.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.
szóljon hozzá!