
Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Ebben az évben már 43 esetben jelentettek tarlótüzeket a Kovászna megyei Tűzoltóságnál, ami igen soknak tűnik a tavalyi összes esethez (53) képest. Eddig egy esetben sem azonosították a tűz okozóját, így megbüntetni sem tudtak senkit – tudtuk meg a tűzoltóság szóvivőjétől. Hanyagságról vagy egy országszerte elterjedt, „jól bevált” mezőgazdasági gyakorlatról beszélhetünk a tüzeket illetően? – tettük fel a kérdést az illetékeseknek.
2024. március 14., 10:202024. március 14., 10:20
Háromszéken eléri a 70 hektárt a felégetett területek összessége, és az esetek 80 százalékában szándékos gyújtogatás a tűz oka, míg a maradék 20 százalékban véletlenszerűen, például eldobott cigaretta parazsától gyulladt be az aljnövényzet.
– magyarázta megkeresésünkre György Ervin, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) igazgatóhelyettese, akit arról kérdeztünk, volt-e példa arra, hogy emiatt megvonták a területalapú támogatást a gazdáktól.
Ez nem jellemző – tudtuk meg –, ugyanis
Annyi következménye mégis van számára, hogy bekerül egy nyilvántartásba, és a későbbiekben nagyon szigorú kontrollnak vetik alá a gazdálkodás egészét tekintve, ha pedig valamit nem találnak rendben, a támogatás 5 százalékát elveszítheti a gazda.
Ám, mint említettük, a tűzoltósági statisztika nem erről árulkodik.
György Ervin szerint nagyon sokszor olyanok gyújtogatnak, akik nem is igényelnek támogatást az APIA-tól, ezért nincs veszítenivalójuk, azt az esetet kivéve, ha a tűzoltók rajtakapnák őket, mert ilyenkor 1000–2500 lej közötti büntetésre számíthatnak. És alkalmanként valóban előfordulhat az is, hogy egy földterületre véletlenül terjed át a szomszéd (vagy más) által gyújtott tűz, tehát a gazda valóban ártatlan.
Az igazgatóhelyettes szerint főleg Erdővidéken sok a tarlótűz, de Zabola polgármestere is több ízben felhívást tett közzé a közösség hálón, hogy az emberek ne gyújtsák fel a mezőgazdasági területeken lévő száraz növényzetet. Ezt leszámítva
Fejér Levente polgármester megkeresésünkre elmondta, ő úgy látja, hogy majdnem minden tarlótűz esetében támogatást igénylő gazdáról van szó. Főleg a 30 árnál nagyobb területen gazdálkodók folyamodnak ehhez a módszerhez, kisebb területen még letakarítják a tulajdonosok a földekről a száraz növényzetet, kukoricakocsányok maradékát, az ősszel le nem kaszált gazok kóróit. Igaz persze, hogy az égetés után hamarabb kizöldül a föld, de ez mégis a lusta és hanyag emberek módszere, ráadásul bűnös könnyelműséget jelent Fejér Levente szerint. Idén több kisebb tűz is volt Zabola földjein, amit sikerült 3-4 embernek eloltania,
Tavaly pedig Gelencén szinte elérte a benzinkutat is egy legelőtűz, emlékeztetett. Ráadásul egy nagy területet átfogó, gyorsan terjedő tűz, illetve a keletkező füst több kisállat pusztulását is okozza – hívta fel a figyelmet az elöljáró.
– erősített meg lapunknak Gál László ökológus. Sok gerinctelen, rovar, földön fészkelő madár, nyúlfi eshet áldozatul a tűznek, és akár több évtized is szükséges lehet ahhoz, hogy a tűz előtti gazdag élővilág visszaálljon, magyarázta. Ez az idő különböző területek esetében némileg eltérhet. A megkérdezett ennek ellenére sem tört pálcát a gazdálkodók felett, merthogy – mint mondta – ő maga is eszik a szántón termett búzából vagy a legelőn nevelt állatok húsából.
– vélekedett Gál László.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!
szóljon hozzá!