Sok a bizonytalanság, de egy dolog biztos katolikusiskola-ügyben: nem adják fel

Valer Dorneanu, a taláros testület elnöke a döntést azzal magyarázta, hogy a parlament csak általános érvényű jogszabályokat hozhat, és nem szabályozhat törvénnyel egyedi eseteket. „A parlament nem fogadhat el olyan törvényt, amelynek egyetlen jogi személy számára vannak jogkövetkezményei, márpedig itt erről van szó. Nem a szülők, diákok, egyetemi hallgatók közötti viszonyt szabályozták, ott egy iskola megalapításáról van szó” – idézte az ülésről távozó Dorneanut az MTI. A bukaresti taláros testület szerint a helyi autonómia alkotmányban rögzített elvének mond ellent a római katolikus gimnázium újraalapításáról rendelkező törvény.

Novák Zoltán Maros megyei szenátor lapunk megkeresésére elmondta, még nem látták az alkotmánybíróság írásos indoklását, csak azt tanulmányozva dönthetnek majd a továbbiakról.

„Nem tudjuk, hogy az egész törvényt vagy csak cikkelyeket minősítettek alkotmányellenesnek. Több forgatókönyv szerint lehet tovább haladni, és az írásos indoklás után döntés születik majd erről. Mindenképpen egyeztetni fogunk a római katolikus egyházzal, a státussal, a szülőkkel. Az biztos, hogy nem adjuk fel” – nyilatkozta Novák Zoltán.

Bizonytalanság és aggodalom

Az alkotmánybíróság döntése kapcsán Csiky Csengele, a Civilek a Katolikus Iskoláért Szülői Csoport képviselője lapunk kérdésére elmondta, nem erre számított. „A tanügyi törvény előírja a határidőket, ameddig cikluskezdő osztályokat el lehet indítani. Ha augusztusig megalakulna az iskola, és erre még van esély, akkor egy előkészítő osztály indulhat. Kérdéses, hogy ha nem sikerült ötödik és kilencedik osztályokat indítani, akkor meglesz-e az önálló iskolához szükséges létszám. Ugyanis időközben már végeztek a negyedikesek, a nyolcadikosok és a tizenkettedikesek is, így jelentősen csökkent az eredeti létszám” – mondta Csíky Csengele. Kiemelte, amennyiben az RMDSZ által benyújtott törvénnyel nem lehet majd létrehozni a római katolikus teológiai gimnáziumot,