Sok a bizonytalanság, de egy dolog biztos katolikusiskola-ügyben: nem adják fel

A Civilek a Katolikus Iskoláért Szülői Csoport képviselői nem erre a döntésre számítottak

Fotó: Haáz Vince

Alkotmányellenesnek nyilvánította az alkotmánybíróság a marosvásárhelyi katolikus gimnázium újralapításáról szóló törvényt, helybenhagyva a román ellenzéki pártok óvását. Novák Zoltán Maros megyei szenátor lapunknak elmondta, több forgatókönyv szerint lehet tovább haladni, de mindenképpen egyeztetnek a római katolikus egyházzal, a státussal és a szülőkkel.

Simon Virág

2018. március 20., 13:362018. március 20., 13:36

Valer Dorneanu, a taláros testület elnöke a döntést azzal magyarázta, hogy a parlament csak általános érvényű jogszabályokat hozhat, és nem szabályozhat törvénnyel egyedi eseteket. „A parlament nem fogadhat el olyan törvényt, amelynek egyetlen jogi személy számára vannak jogkövetkezményei, márpedig itt erről van szó. Nem a szülők, diákok, egyetemi hallgatók közötti viszonyt szabályozták, ott egy iskola megalapításáról van szó” – idézte az ülésről távozó Dorneanut az MTI. A bukaresti taláros testület szerint a helyi autonómia alkotmányban rögzített elvének mond ellent a római katolikus gimnázium újraalapításáról rendelkező törvény.

Novák Zoltán Maros megyei szenátor lapunk megkeresésére elmondta, még nem látták az alkotmánybíróság írásos indoklását, csak azt tanulmányozva dönthetnek majd a továbbiakról.

„Nem tudjuk, hogy az egész törvényt vagy csak cikkelyeket minősítettek alkotmányellenesnek. Több forgatókönyv szerint lehet tovább haladni, és az írásos indoklás után döntés születik majd erről. Mindenképpen egyeztetni fogunk a római katolikus egyházzal, a státussal, a szülőkkel. Az biztos, hogy nem adjuk fel” – nyilatkozta Novák Zoltán.

Bizonytalanság és aggodalom

Az alkotmánybíróság döntése kapcsán Csiky Csengele, a Civilek a Katolikus Iskoláért Szülői Csoport képviselője lapunk kérdésére elmondta, nem erre számított. „A tanügyi törvény előírja a határidőket, ameddig cikluskezdő osztályokat el lehet indítani. Ha augusztusig megalakulna az iskola, és erre még van esély, akkor egy előkészítő osztály indulhat. Kérdéses, hogy ha nem sikerült ötödik és kilencedik osztályokat indítani, akkor meglesz-e az önálló iskolához szükséges létszám. Ugyanis időközben már végeztek a negyedikesek, a nyolcadikosok és a tizenkettedikesek is, így jelentősen csökkent az eredeti létszám” – mondta Csíky Csengele. Kiemelte, amennyiben az RMDSZ által benyújtott törvénnyel nem lehet majd létrehozni a római katolikus teológiai gimnáziumot,

lehetséges, hogy ők, a frissen megalakult Magyar Szülők Szövetségeként fogják felkarolni ezt az ügyet, és helyi szinten benyújtani a kérést az iskola létrehozására.

„Lehet, hogy a mi gyermekeink bolyais diákként fognak végezni, de ha a közösségnek igénye van a római katolikus iskola létrehozására, akkor ezt helyi kezdeményezésként, minden törvényes előírást szigorúan betartva fogjuk kérni” – mondta a szülői csoport képviselője.

Csíky Csengele szerint tudni lehetett, hogy az iskola létrehozását célzó törvényt meg fogják támadni, és nem érti, hogy az RMDSZ miért választotta mégis ezt a megoldást, és miért nem vitték tovább, folytatták az oktatási kerettörvény módosítását. Ezt ugyanis visszaküldte az államelnök, de nem lehet tudni, hogy milyen kifogásokat fogalmazott meg, hiszen nemcsak a katolikus iskola létrehozását megkönnyítő módosítások voltak benne, hanem számtalan más változtatás is.