Fontos állomásához érkezett az a civil akciósorozat, amely Marosvásárhely magyar közösségének közös ügyévé nőtte ki magát. A 2-es számú általános iskola szülői akciócsoportja a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) segítségével szeptember óta harcol azért, hogy a tanintézet felvehesse a városépítő Bernády György nevét. A szülők úgy vélik: elérkezett az ideje, hogy a civil ügy eddigi fejezetét lezárják, és szükség esetén más irányú lépések megtételére készüljenek fel.
2011. december 20., 16:062011. december 20., 16:06
2011. december 20., 17:102011. december 20., 17:10
Közeledik az a határidő, azaz december 31-e, amelyet a civil akciócsoport megjelölt ügyük elérésének időpontjául. Kedden délelőtt sajtótájékoztató keretében tekintették át az eddig megtett lépéseket, a névadás törvényes hátterét, illetve beszéltek a névadási eljárás folytatásának jövőjéről.
Nyolcezren a magyar közösség közös ügyéért
Szigeti Enikő, a CEMO képviselője kifejtette: szervezetük tanácsadói, koordinátori szerepet vállalt az ügyben, az akció lépéseiről közösen döntöttek a szülőkkel. Az eddig megtett lépéseket pedig Kutasi Nimród, a szülői akciócsoport tagja ismertette részletesen. Miután az iskola magyar tanulóinak szülei kiválasztották azt az akciócsoportot, amely képviseli ügyüket, szeptember 19-én elindították a névadással kapcsolatos aláírásgyűjtést, a petíció címzettjei az RMDSZ városi, megyei és országos politikusai voltak, célja pedig a magyar politikum cselekvésre késztetése volt. A petíciót online és hagyományos formában is összesen mintegy nyolcezren látták el kézjegyükkel. A kezdeményezők ezúttal is köszönetet mondanak az ügyet támogató civileknek, akik ezzel bebizonyították: tenni akarnak valamit a magyar közösség érdekében – fejtették ki az aláírásgyűjtést szorgalmazó szülők.
Leadták a szignókat, megkapták az ígéreteket
Következő lépésként november 4-re a megszólított politikusokkal kerekasztal-megbeszélést szerveztek és átadták a szignókat. „Az aláírásokat leadtuk a főtanfelügyelőnek is, szerettük volna Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettesnek is átadni, ő azonban nem volt az irodájában. Azóta lejárt a harmincnapos határidő, amelyen belül válaszolnia kellett volna a főtanfelügyelőnek, de azóta sem kaptunk hivatalos választ az intézmény részéről” – ismertette Bodoni Endre, a szülők másik képviselője. Az aláírások november 17-én iktatásra kerültek a 2-es iskolában is, azt megelőzően, hogy a Băciuţ Codruţa igazgatónő által összehívott gyűlésen közleményben tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy a tanári kar elfogadta a Központi Iskola elnevezést. A tanintézet vezetője nem tájékoztatta az egybegyűlteket az iktatott aláírásokról, illetve nem adott lehetőséget hozzászólásra vagy szavazásra – mondta Szigeti Enikő.
Ezt követően december 9-én Csegzi Sándor alpolgármestert és Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettest nyílt levélben szólította meg a szülői akciócsoport és a CEMO, amelyben kifejtették, hogy köztisztviselői pozíciójukból fakadóan erkölcsi és szakmai kötelezettséggel tartoznak a magyar közösségnek. A névadást szorgalmazó szülők azt is sérelmezik, hogy a polgármesteri hivatal és a tanács nem nevezett ki magyar nemzetiségű személyt az iskola vezetőségi tanácsába.
Törvényes háttér ismeretében
A 2002. évi 63-as számú törvény, amelyet időközben miniszteri rendelettel egészítettek ki, kimondja: az önkormányzat hatáskörébe tartozik az intézmények átnevezésének joga. Az új tanügyi törvény pedig nem szól a tanintézetek névadásának körülményeiről, döntéshozó szerveiről. Ezek után egyértelművé vált, hogy a városi tanácsosok, a megyei és országos politikusok szerepe elengedhetetlen a sikeres névadás eléréséhez.
Az energiát és időt nem sajnáló kezdeményezők azt remélik, hogy a december 22-ei ülésen sürgősségi eljárással a tanács elé kerül a névadás ügye, és megszavazzák, hogy Bernády György neve kerüljön az iskola homlokzatára. „Kevés olyan ügy került a tanács elé, amely a magyar érdekeket, a magyar közösséget szolgálja, reméljük, hogy ez az ügy tanulságos lesz a döntéshozók számára, és sikertörténetként könyvelhetjük el a civil akciót” – mondta Szigeti Enikő, aki újságírói kérdésre a sikeres névadással járó esetleges etnikai konfliktusokra is kitért. „A főtanfelügyelő-helyettesnek dolgoznia kell azon, hogy oldódjon az etnikai feszültség, amely nem új keletű egyetlen kétnyelvű iskolában sem. Amennyiben pedig szélsőséges nacionalista megnyilvánulásokat váltana ki a névadás, az csupán egy reális képet adna arról, hogy mi van jelenleg a »város fejében«” – tette hozzá a CEMO képviselője.
Dicsőszentmártonban újabb megoldásokat kell találni a lakosság vízszükségletének biztosítására. A városi víztartályok üresek, már nem elégséges a Maroscsapóról a helységbe szállított víz, Ludasról próbálják pótolni a készleteket.
Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – mondta el az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.
A parajdi sóhullám nyomán gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett Kis-Küküllőben – áll a szakemberek által küldött beszámolóban.
Napokig lépcsők nélkül hagyott tömbházlakók, hetekig elhúzódó munkálatok, zöldövezetekben hagyott építkezési hulladékok és törmelékek – mindez pár száz méteren a marosvásárhelyi Tudor-lakótelepen, ahová egy panasz nyomán mentünk el.
Újraindult a háztartási víz szolgáltatása Dicsőszentmártonban, Ádámoson, Szászbogácson és Vámosgálfalván, ugyanis a Kis-Küküllő vizének sótartalma csökkent – tájékoztatott közleményében a Maros Megyei Prefektusi Hivatal.
Kissé megkésve, de a kánikulára megnyitott Marosvásárhelyen a Víkendtelep. A sport- és szabadidőközpontban működnek a csúszdák, tiszta vízzel vannak teli a medencék, és egy rendezvényteret is kialakítottak. Nagylélegzetű bővítést is terveznek.
Helyesbítésre szólította fel a Székelyhont Portik Vilmos, a Marosvásárhelyi Közszállítási Vállalat kommunikációs igazgatója, miután azt írtuk, hogy „a városi busszal utazóknak fele sem elégedett a szolgáltatással”. Közöljük az ő és a mi álláspontunkat.
Továbbra sincs ivóvíz több Maros megyei településen a sóval szennyezett víz miatt, és élő halakat sem találnak a szakemberek, sőt elhullott hódokat is láttak már a vízben.
Folyamatosan figyelik a Kis-Küküllőt a sós vízzel szennyezett szakaszon, de egyelőre sehol sem találtak elpusztult halakat a hatóságok szakemberei.
Jobb lefedettséget, rövidebb várakozási időt, gyorsabb reagálást a panaszokra – ezeket várják a marosvásárhelyi tömegközlekedési vállalattól a buszozók, akiknek csak 43 százaléka elégedett az utazással. Az igazgató válasza: sok minden nem tőlük függ.
szóljon hozzá!