Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

15:34

Csak ősszel kerülhet napirendre a minimálbér összege

14:54

Nem úszták meg szárazon: 217 bírságot osztottak ki az állatok miatt

14:31

Fővárosi uralom a Szuperligában, a székelyföldiek a mezőny második felében

14:27

Robotizált rehabilitációval újul meg a csíkszentmártoni központ

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Jelentkezett több mint 10 millió eurós nyereményéért a hatos lottó nyertese

Hatan kerültek kórházba a cekendi balesetet követően

Balesettel indult a szombat a Cekend-tetőn

Lőtt sebekkel találtak rá egy tűzoltó holttestére

Házépítés engedély nélkül? Bizonyos esetekben lehetséges lesz

A legfontosabb vádpontok alól jogerősen felmentették Borboly Csabát

Lemondott parlamenti mandátumáról Lázár János

Magyar Péter: országot építeni évek, évtizedek, évszázadok kitartó munkája

Új alapokra helyezné a határon túli támogatáspolitikát a Tisza-kormány

Ismét elmaradt az ítélethirdetés Borbolyék perében

Senki sem tudja, mi lehet a föld alatt

Régészeti felügyelettel zajlik a munka a Bethlen utcában. Nem hiába

Fotó: Barabás Ákos

Kerámiákat, kulcsokat, középkori kanalat és egy vélhetően római korból származó ezüstgyűrűt is találtak azok a régészek, akik a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor utcában folyó munkálatokat felügyelik. A leleteket a Haáz Rezső Múzeumba szállítják, ahol megtisztítják, és majd ki is fogják állítani.

Fülöp-Székely Botond

2017. május 17., 09:072017. május 17., 09:07

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A mindenkori városközpont védett övezetnek számít, hiszen ott római korból származó régészeti leleteket is lehet találni, ezért ha 40–50 centiméternél mélyebbre ásnak, kötelező a régészek jelenléte – fejtette ki lapunknak Nyárádi Zsolt, a Haáz Rezső Múzeum alkalmazottja, aki a Bethlen Gábor utcában végzett munkálatok régészeti felügyeletéért felelős. Mint mondta, a helyszínen összegyűjtik a leletanyagokat, illetve a metszetfalakat is megvizsgálják.

A Bethlen Gábor utcában kétféle munkát végez a villanykábelek földbe helyezésével megbízott kivitelező. A legtöbb helyen átlagosan 70–80 centiméter mély sáncot ásnak, ahol a talaj összetételétől függően a 17. századtól számítva lehet leletekre bukkanni. Ahogy a munka közeledik a Kőkereszt térhez, egyre kevesebbet kell ásni ahhoz, hogy elérjék a különböző talajszinteket, ami arra enged következtetni, hogy ott korábban egy domb lehetett, amit az évszázadok során legyalultak. Így szinte teljesen eltűnt a középkori földréteg, viszont

elérték azt a szintet, ahol már római kori leletek találhatók.

A kivitelező ugyanakkor 1,5–1,7 méter mély aknákat is ás, így a régészek már több helyen betekintést nyertek a római kori földrétegekbe. „Ezek lényegesen fontosabb helyszínek a többinél, hiszen teljes képet kaphatunk a földrétegekről, akár a római kortól mostanáig. Őskori leleteket még nem találtunk” – avatott be Nyárádi Zsolt.

Fotó: Barabás Ákos

A Bethlen Gábor utcában talált eddigi legérdekesebb lelet egy vélhetően római kori női ezüstgyűrű,

amelyet egykor drágakövekkel díszíthettek, ez utóbbiak azonban nem kerültek elő – tudtuk meg Barabás Dórától, aki a Haáz Rezső Múzeum megbízásából folyamatosan jelen van a helyszínen. Ezenkívül előkerült még egy középkori kanál, kulcsok, a bírósággal szemben pedig egy újkori (a 18. századtól) ház alapjait is megtalálták. Erről azt feltételezik, hogy szálloda lehetett, amely egy gömbkövekből kirakott középkori járószinten feküdt, ami alatt egy ókori szint volt. Ezeket szelte át egy újkori gödör, ahol rengeteg kerámialeletet találtak.

Minden leletet becsomagoltak és a múzeumba szállítottak, ahol megtisztítják és kielemzik azokat.

A szakemberek bővebb információkat csak ezek után tudnak mondani.

A leleteket felcímkézett zacskókba gyűjtik, majd a múzeumba viszik megtisztításra

Fotó: Barabás Ákos

Kedden egyébként a Bethlen Gábor és a Szentimre utca kereszteződésében dolgozott a kivitelező, ahol a régészek azt tapasztalták, megváltozott a föld színe. Ez arra enged következtetni, hogy ott valószínűleg egy kerámiaégető kemence lehetett – tette hozzá Barabás Dóra.

Régészeti keresztmetszet

Nyárádi elmondta, hogy a munkálatok során összesen negyven mélyebb aknát fognak ásni, az ezekből gyűjtött adatok révén érdekes régészeti tanulmányt készíthetnek. A későbbiekben ebből tudni lehet majd, hol milyen mélyre kell ásni ahhoz, hogy egy adott korból származó leleteket találhassanak. Ugyanakkor az is kiderül, hol vannak gazdagabb lelőhelyek. „Szintén jó keresztmetszet lesz egy olyan korszakról, amelynek épületeit már nem ismerjük. Amint feldolgozzuk a begyűjtött adatokat, lesz egy térképünk az épületek kiterjedéséről és sűrűségéről” – fogalmazott a szakember.