Hirdetés
Hirdetés

Romániai munkaerőpiac: vágyak, valóság és kihívások

•  Fotó: Pixabay

Fotó: Pixabay

Ha tehetné, a versenyszférában dolgozna a romániai lakosság számottevő többsége, nagy az eltérés viszont az elvárt és a munkáltató által felajánlott bérek között. A Z generáció térnyerése mindenesetre új kihívások elé állítja a munkaerőpiacot.

Bálint Eszter

2024. november 09., 11:382024. november 09., 11:38

Tíz romániaiból kilenc a versenyszférában vállalna munkát, függetlenül attól, hogy jelenleg van-e állása, vagy nincs – derül ki egy piackutató ügynökség legfrissebb, Most Wanted Employers 2024 (Legkeresettebb munkáltatók 2024) című tanulmányából. A Z generációs fiatalok körében ez a tendencia még hangsúlyosabb, körükben a foglalkoztatottak 93 százaléka választana magántőkéjű céget az állami tulajdonú helyett.

Hirdetés

A romániai lakosságra reprezentatív tanulmányt online közvélemény-kutatással végezték 1244 fős mintán, amelyből 953 alkalmazott, 214 munkanélküli és 77 vállalkozó volt, 18 és 65 év közöttiek. A felmérés eredményeit ismertető tanulmány azt jelzi, hogy

az IT, valamint a kiskereskedelem a legvonzóbb a romániai szakemberek számára, míg a Z generáció preferenciái újradefiniálják a munkáltatóválasztás kritériumait.

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

Az IT-szektor 18 százalékkal dominál a preferenciák között, és nemcsak az IT-szakembereket, hanem a pénzügyi és számviteli szakembereket is vonzza. Ebben az ágazatban a Google és a Microsoft óriáscégek vezetik a kedvenc munkáltatók listáját.

Idézet
A versenyképes fizetések (40 százalék) és a rugalmasság (15 százalék) a fő okok, amiért a munkavállalókat vonzza az informatika, míg az álláskeresők számára a szakmai fejlődés a legfőbb érték (36 százalék)”

– fogalmazta meg Cori Cimpoca, az MKOR közvélemény-kutatási ügynökség alapítója.

A második helyen a kiskereskedelem áll a preferenciák 10 százalékával, különösen a termelésben, a könyvelésben és az üzemeltetésben dolgozó szakemberek esetében. Ezen a területen a Dedeman és az eMAG emelkedik ki a mezőnyből. „Ez az ágazat a nőket, valamint a vidéki lakosokat is vonzza, ami azt jelzi, hogy olyan területeken kínál karrierlehetőségeket, ahol azok esetleg korlátozottabbak” – mutat rá az elemzés.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Míg a fizetés és a juttatások továbbra is elsődlegesek (33 százalék), minden ötödik munkavállaló a munkakörnyezetet és a szervezeti kultúrát tartja döntőnek a munkáltatóválasztás szempontjából.

A koronavírus-világjárvány utáni várakozásokkal ellentétben a munkavállalóknak csak 6 százaléka tartja fontosnak a rugalmasságot a munkahelyválasztás során. Ez inkább kontextusfüggő, például a nők számára fontosabb.

Generációváltás a munkaerőpiacon

A tanulmány arra is rámutat, hogy 2034-re a Z generáció a munkaerő mintegy 40 százalékát fogja kitenni, így a vállalkozásoknak mindenképpen alkalmazkodniuk kell e generáció preferenciáihoz. „Az adatok világos képet adnak egy átalakulóban lévő munkaerőpiacról. Azok a munkáltatók, akik képesek alkalmazkodni ezekhez az új preferenciákhoz, és

Idézet
nemcsak versenyképes fizetést, hanem pozitív munkakörnyezetet és fejlődési lehetőségeket is kínálnak, azok lesznek azok, akik az elkövetkező években a legjobb tehetségeket vonzzák és megtartják”

– mondta Cori Cimpoca. A Z generáció fiataljai ugyanis új prioritásokat hoznak, és egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a vállalat hírnevére és a fejlődési lehetőségekre. A közösségi médián keresztül jobban kötődnek a munkáltatói márkaépítéshez, és nemcsak a fizetést, hanem a vállalat imázsát és értékeit is fontosnak tartják. A kutatás szerzői megjegyzik, hogy a hosszú távú sikerhez elengedhetetlen, hogy a cégvezetők alkalmazkodjanak ezekhez a preferenciákhoz.

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

Nagyobb rugalmasságra van szükség

Közben egy másik, a Bestjobs munkaerő-közvetítő platform által készített tanulmány arra irányítja rá a figyelmet, hogy

óriási a meghirdetett állásokra jelentkezők által kért és a munkáltató által felajánlott bérek közötti különbség:

a jelöltek fizetési elvárásai átlagosan 30 százalékkal magasabbak, mint amit a munkáltatók fel tudnak ajánlani.

Ez megnehezíti a megfelelő jelöltek megtalálását, annak ellenére, hogy a közép- és felsővezetői pozíciókért folyó verseny erős – húzza alá az elemzés, amely szerint a legnagyobb eltérések az olyan területeken tapasztalhatók, mint az értékesítés, az egészségügy, a call center, a pénzügy és a menedzsment.

Például egy üzletvezetői pozíció esetében a bérkülönbség több mint 31 százalékos: a jelöltek elvárásai általában 1800 euróra rúgnak, míg a piaci ajánlatok 1200 és 1600 euró között mozognak.

  • Egy több mint 2 éves tapasztalattal rendelkező könyvelő fizetési preferenciái 1400 és 1500 euró között alakulnak, a piaci ajánlatok azonban jóval alacsonyabbak, 850 és 1100 euró közöttiek, ami jelentős különbséget jelez.

  • A kereskedelmi dolgozó fizetési elvárásai eközben 750 és 900 euró között mozognak, míg a kínált fizetések 600 eurónál kezdődnek, ami körülbelül 28 százalékos különbséget eredményez.

  • Hasonlóképpen, egy telefonos értékesítési ügynök 700 euró körüli fizetésre számít, míg a piacon lévő ajánlatok 500 és 700 euró között mozognak, ami 14 százalékos eltérést tükröz.

  • Az orvosi területen az általános ápolói állásért kínált fizetések 26 százalékkal alacsonyabbak a jelöltek elvárásainál.

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

A belépőszintű munkakörök (például a pénztárosi munka) jelentősen kisebb bérkülönbségeket mutatnak, a kínált fizetések csak 7 százalékkal maradnak el a jelöltek által elvárt szinttől. „Ezek a bérkülönbségek rávilágítanak a kereslet és a kínálat közötti eltérésre.

Idézet
Nagyobb rugalmasságra van szükség a fizetési csomag tárgyalása során, hogy a megfelelő jelölteket vonzzuk és hosszú távon a csapatban tartsuk. Ellenkező esetben a vállalatoknak nagyfokú fluktuációval kell majd számolniuk,

mivel a munkavállalók olyan karrierlehetőségeket keresnek, amelyek megfelelnek a fizetési elvárásaiknak” – vonta le a következtetést Ana Vișian, a Bestjobs marketingmenedzsere.

A cikk lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóállás.ro oldalon jelent meg először.

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 11., szerda

Cseke Attila: Küszöbön a közigazgatási reform elfogadása

Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.

Cseke Attila: Küszöbön a közigazgatási reform elfogadása
Hirdetés
2026. február 11., szerda

Több mint 230 millió eurós támogatást veszíthet Románia az európai projektekért felelős miniszter szerint

A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.


Több mint 230 millió eurós támogatást veszíthet Románia az európai projektekért felelős miniszter szerint
2026. február 11., szerda

Márton Áron-emlékévet hirdetnének 2026-ra

Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.

Márton Áron-emlékévet hirdetnének 2026-ra
2026. február 11., szerda

Enyhítette az ítélőtábla a „zsenimentor” kiskorú ellen elkövetett nemi erőszak miatti büntetését

Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.

Enyhítette az ítélőtábla a „zsenimentor” kiskorú ellen elkövetett nemi erőszak miatti büntetését
Hirdetés
2026. február 11., szerda

Magas infláció esetén továbbra is korlátoznák az élelmiszerek árrését

A kormány 5–6 százalék feletti infláció esetén törvénnyel korlátozná az agrár-élelmiszeripari termékek kereskedelmi árrését – jelentette be szerdán Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.

Magas infláció esetén továbbra is korlátoznák az élelmiszerek árrését
2026. február 11., szerda

Ingyenes lesz a második orvosi vélemény és egyszerűsödik a vizsgálatokhoz való hozzáférés

A betegek jogosultak lesznek arra, hogy a kezelőorvosuk ne csupán javaslatot tegyen, hanem konkrétan átirányítsa és időpontot is foglaljon számukra a következő szükséges szakorvosi konzultációra vagy diagnosztikai vizsgálatra.

Ingyenes lesz a második orvosi vélemény és egyszerűsödik a vizsgálatokhoz való hozzáférés
2026. február 11., szerda

Átszerveznék a katonai központokat, de több helyen is pont az a gond, mint Hargita megyében

A megyei katonai központok teljes egészében a védelmi minisztérium irányítása alá kerülnének 2027. január elsejétől – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán. De előbb meg kell oldani azt a problémát, ami Hargita megyére is jellemző.

Átszerveznék a katonai központokat, de több helyen is pont az a gond, mint Hargita megyében
Hirdetés
2026. február 11., szerda

Ötödik alkalommal is halasztott az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásának ügyében

Az alkotmánybíróság szerdán február 18-ra halasztotta a döntést a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványról.

Ötödik alkalommal is halasztott az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásának ügyében
2026. február 11., szerda

A szabadságon lévő Gheorghe Stan alkotmánybíró is jelen van az alkotmánybíróság ülésén

A szabadságon lévő Gheorghe Stan alkotmánybíró is jelen van az alkotmánybíróság szerdai ülésén, amelyen a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványt tárgyalja a testület.

A szabadságon lévő Gheorghe Stan alkotmánybíró is jelen van az alkotmánybíróság ülésén
2026. február 11., szerda

Kevesebb szolgálati autó, olcsóbb lízing – így spórolnak Bolojanék magukon

A miniszterelnöki hivatal 2025-ben összesen közel 9,97 millió lejjel (23,7 százalékkal) csökkentette kiadásait az előző évhez képest – tájékoztatott szerdán a kormány sajtóirodája.

Kevesebb szolgálati autó, olcsóbb lízing – így spórolnak Bolojanék magukon
Hirdetés