Romániai munkaerőpiac: vágyak, valóság és kihívások

•  Fotó: Pixabay

Fotó: Pixabay

Ha tehetné, a versenyszférában dolgozna a romániai lakosság számottevő többsége, nagy az eltérés viszont az elvárt és a munkáltató által felajánlott bérek között. A Z generáció térnyerése mindenesetre új kihívások elé állítja a munkaerőpiacot.

Bálint Eszter

2024. november 09., 11:382024. november 09., 11:38

Tíz romániaiból kilenc a versenyszférában vállalna munkát, függetlenül attól, hogy jelenleg van-e állása, vagy nincs – derül ki egy piackutató ügynökség legfrissebb, Most Wanted Employers 2024 (Legkeresettebb munkáltatók 2024) című tanulmányából. A Z generációs fiatalok körében ez a tendencia még hangsúlyosabb, körükben a foglalkoztatottak 93 százaléka választana magántőkéjű céget az állami tulajdonú helyett.

A romániai lakosságra reprezentatív tanulmányt online közvélemény-kutatással végezték 1244 fős mintán, amelyből 953 alkalmazott, 214 munkanélküli és 77 vállalkozó volt, 18 és 65 év közöttiek. A felmérés eredményeit ismertető tanulmány azt jelzi, hogy

az IT, valamint a kiskereskedelem a legvonzóbb a romániai szakemberek számára, míg a Z generáció preferenciái újradefiniálják a munkáltatóválasztás kritériumait.

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

Az IT-szektor 18 százalékkal dominál a preferenciák között, és nemcsak az IT-szakembereket, hanem a pénzügyi és számviteli szakembereket is vonzza. Ebben az ágazatban a Google és a Microsoft óriáscégek vezetik a kedvenc munkáltatók listáját.

Idézet
A versenyképes fizetések (40 százalék) és a rugalmasság (15 százalék) a fő okok, amiért a munkavállalókat vonzza az informatika, míg az álláskeresők számára a szakmai fejlődés a legfőbb érték (36 százalék)”

– fogalmazta meg Cori Cimpoca, az MKOR közvélemény-kutatási ügynökség alapítója.

A második helyen a kiskereskedelem áll a preferenciák 10 százalékával, különösen a termelésben, a könyvelésben és az üzemeltetésben dolgozó szakemberek esetében. Ezen a területen a Dedeman és az eMAG emelkedik ki a mezőnyből. „Ez az ágazat a nőket, valamint a vidéki lakosokat is vonzza, ami azt jelzi, hogy olyan területeken kínál karrierlehetőségeket, ahol azok esetleg korlátozottabbak” – mutat rá az elemzés.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Míg a fizetés és a juttatások továbbra is elsődlegesek (33 százalék), minden ötödik munkavállaló a munkakörnyezetet és a szervezeti kultúrát tartja döntőnek a munkáltatóválasztás szempontjából.

A koronavírus-világjárvány utáni várakozásokkal ellentétben a munkavállalóknak csak 6 százaléka tartja fontosnak a rugalmasságot a munkahelyválasztás során. Ez inkább kontextusfüggő, például a nők számára fontosabb.

Generációváltás a munkaerőpiacon

A tanulmány arra is rámutat, hogy 2034-re a Z generáció a munkaerő mintegy 40 százalékát fogja kitenni, így a vállalkozásoknak mindenképpen alkalmazkodniuk kell e generáció preferenciáihoz. „Az adatok világos képet adnak egy átalakulóban lévő munkaerőpiacról. Azok a munkáltatók, akik képesek alkalmazkodni ezekhez az új preferenciákhoz, és

Idézet
nemcsak versenyképes fizetést, hanem pozitív munkakörnyezetet és fejlődési lehetőségeket is kínálnak, azok lesznek azok, akik az elkövetkező években a legjobb tehetségeket vonzzák és megtartják”

– mondta Cori Cimpoca. A Z generáció fiataljai ugyanis új prioritásokat hoznak, és egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a vállalat hírnevére és a fejlődési lehetőségekre. A közösségi médián keresztül jobban kötődnek a munkáltatói márkaépítéshez, és nemcsak a fizetést, hanem a vállalat imázsát és értékeit is fontosnak tartják. A kutatás szerzői megjegyzik, hogy a hosszú távú sikerhez elengedhetetlen, hogy a cégvezetők alkalmazkodjanak ezekhez a preferenciákhoz.

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

Nagyobb rugalmasságra van szükség

Közben egy másik, a Bestjobs munkaerő-közvetítő platform által készített tanulmány arra irányítja rá a figyelmet, hogy

óriási a meghirdetett állásokra jelentkezők által kért és a munkáltató által felajánlott bérek közötti különbség:

a jelöltek fizetési elvárásai átlagosan 30 százalékkal magasabbak, mint amit a munkáltatók fel tudnak ajánlani.

Ez megnehezíti a megfelelő jelöltek megtalálását, annak ellenére, hogy a közép- és felsővezetői pozíciókért folyó verseny erős – húzza alá az elemzés, amely szerint a legnagyobb eltérések az olyan területeken tapasztalhatók, mint az értékesítés, az egészségügy, a call center, a pénzügy és a menedzsment.

Például egy üzletvezetői pozíció esetében a bérkülönbség több mint 31 százalékos: a jelöltek elvárásai általában 1800 euróra rúgnak, míg a piaci ajánlatok 1200 és 1600 euró között mozognak.

  • Egy több mint 2 éves tapasztalattal rendelkező könyvelő fizetési preferenciái 1400 és 1500 euró között alakulnak, a piaci ajánlatok azonban jóval alacsonyabbak, 850 és 1100 euró közöttiek, ami jelentős különbséget jelez.

  • A kereskedelmi dolgozó fizetési elvárásai eközben 750 és 900 euró között mozognak, míg a kínált fizetések 600 eurónál kezdődnek, ami körülbelül 28 százalékos különbséget eredményez.

  • Hasonlóképpen, egy telefonos értékesítési ügynök 700 euró körüli fizetésre számít, míg a piacon lévő ajánlatok 500 és 700 euró között mozognak, ami 14 százalékos eltérést tükröz.

  • Az orvosi területen az általános ápolói állásért kínált fizetések 26 százalékkal alacsonyabbak a jelöltek elvárásainál.

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

A belépőszintű munkakörök (például a pénztárosi munka) jelentősen kisebb bérkülönbségeket mutatnak, a kínált fizetések csak 7 százalékkal maradnak el a jelöltek által elvárt szinttől. „Ezek a bérkülönbségek rávilágítanak a kereslet és a kínálat közötti eltérésre.

Idézet
Nagyobb rugalmasságra van szükség a fizetési csomag tárgyalása során, hogy a megfelelő jelölteket vonzzuk és hosszú távon a csapatban tartsuk. Ellenkező esetben a vállalatoknak nagyfokú fluktuációval kell majd számolniuk,

mivel a munkavállalók olyan karrierlehetőségeket keresnek, amelyek megfelelnek a fizetési elvárásaiknak” – vonta le a következtetést Ana Vișian, a Bestjobs marketingmenedzsere.

A cikk lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóállás.ro oldalon jelent meg először.

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 11., péntek

A különnyugdíjak szabályozása és a közigazgatás reformja is része lesz a második fiskális csomagnak

A második fiskális csomagnak nem csak a bírák és az ügyészek nyugdíját, hanem az összes különnyugdíjat szabályoznia kell – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.

A különnyugdíjak szabályozása és a közigazgatás reformja is része lesz a második fiskális csomagnak
2025. július 11., péntek

Bolojan ismertette a második deficitcsökkentő csomagot

Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.

Bolojan ismertette a második deficitcsökkentő csomagot
2025. július 11., péntek

Lemondott a fizetése 20 százalékáról energiaügyi miniszter

Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.

Lemondott a fizetése 20 százalékáról energiaügyi miniszter
2025. július 11., péntek

A parlament épületén lévő antennák azonnali leszerelését követelik a szenátusi alkalmazottak

A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.

A parlament épületén lévő antennák azonnali leszerelését követelik a szenátusi alkalmazottak
2025. július 11., péntek

Bagossy koncerttel zárul az idei Vásárhelyi Forgatag

A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.

Bagossy koncerttel zárul az idei Vásárhelyi Forgatag
2025. július 11., péntek

Felújítják a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot

Hatvanmillió lejből újítják fel a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot. Hargita Megye Tanácsa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház partnerségben pályázott európai uniós és kormányforrásokra.

Felújítják a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot
2025. július 11., péntek

Templomok restaurálására különített el pénzt a Hargita megyei önkormányzat

Idén 23 Hargita megyei templom és műemlék felújítására, restaurálására biztosít 1,6 millió lejt Hargita Megye Tanácsa – soron kívüli ülést tartottak pénteken.

Templomok restaurálására különített el pénzt a Hargita megyei önkormányzat
2025. július 11., péntek

Egy hónap alatt több mint száz lejjel csökkent a nettó átlagbér

Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9187 lej volt májusban, 228 lejjel kisebb, mint az előző hónapban.

Egy hónap alatt több mint száz lejjel csökkent a nettó átlagbér
2025. július 11., péntek

A pénteket sem ússzuk meg felhőszakadás nélkül

Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 16 megyéjére.

A pénteket sem ússzuk meg felhőszakadás nélkül
2025. július 11., péntek

Ezek a termékek és szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben tavalyhoz képest

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint az elmúlt egy évben a friss gyümölcsök és a vasúti szállítás drágult a legnagyobb mértékben, míg a cukor vagy a földgáz ára kisebb volt idén júniusban, mint egy évvel korábban.

Ezek a termékek és szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben tavalyhoz képest