
Fotó: Pixabay
Ha tehetné, a versenyszférában dolgozna a romániai lakosság számottevő többsége, nagy az eltérés viszont az elvárt és a munkáltató által felajánlott bérek között. A Z generáció térnyerése mindenesetre új kihívások elé állítja a munkaerőpiacot.
2024. november 09., 11:382024. november 09., 11:38
Tíz romániaiból kilenc a versenyszférában vállalna munkát, függetlenül attól, hogy jelenleg van-e állása, vagy nincs – derül ki egy piackutató ügynökség legfrissebb, Most Wanted Employers 2024 (Legkeresettebb munkáltatók 2024) című tanulmányából. A Z generációs fiatalok körében ez a tendencia még hangsúlyosabb, körükben a foglalkoztatottak 93 százaléka választana magántőkéjű céget az állami tulajdonú helyett.
A romániai lakosságra reprezentatív tanulmányt online közvélemény-kutatással végezték 1244 fős mintán, amelyből 953 alkalmazott, 214 munkanélküli és 77 vállalkozó volt, 18 és 65 év közöttiek. A felmérés eredményeit ismertető tanulmány azt jelzi, hogy
Fotó: Pixabay
Az IT-szektor 18 százalékkal dominál a preferenciák között, és nemcsak az IT-szakembereket, hanem a pénzügyi és számviteli szakembereket is vonzza. Ebben az ágazatban a Google és a Microsoft óriáscégek vezetik a kedvenc munkáltatók listáját.
– fogalmazta meg Cori Cimpoca, az MKOR közvélemény-kutatási ügynökség alapítója.
A második helyen a kiskereskedelem áll a preferenciák 10 százalékával, különösen a termelésben, a könyvelésben és az üzemeltetésben dolgozó szakemberek esetében. Ezen a területen a Dedeman és az eMAG emelkedik ki a mezőnyből. „Ez az ágazat a nőket, valamint a vidéki lakosokat is vonzza, ami azt jelzi, hogy olyan területeken kínál karrierlehetőségeket, ahol azok esetleg korlátozottabbak” – mutat rá az elemzés.
Fotó: Borbély Fanni
A koronavírus-világjárvány utáni várakozásokkal ellentétben a munkavállalóknak csak 6 százaléka tartja fontosnak a rugalmasságot a munkahelyválasztás során. Ez inkább kontextusfüggő, például a nők számára fontosabb.
A tanulmány arra is rámutat, hogy 2034-re a Z generáció a munkaerő mintegy 40 százalékát fogja kitenni, így a vállalkozásoknak mindenképpen alkalmazkodniuk kell e generáció preferenciáihoz. „Az adatok világos képet adnak egy átalakulóban lévő munkaerőpiacról. Azok a munkáltatók, akik képesek alkalmazkodni ezekhez az új preferenciákhoz, és
– mondta Cori Cimpoca. A Z generáció fiataljai ugyanis új prioritásokat hoznak, és egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a vállalat hírnevére és a fejlődési lehetőségekre. A közösségi médián keresztül jobban kötődnek a munkáltatói márkaépítéshez, és nemcsak a fizetést, hanem a vállalat imázsát és értékeit is fontosnak tartják. A kutatás szerzői megjegyzik, hogy a hosszú távú sikerhez elengedhetetlen, hogy a cégvezetők alkalmazkodjanak ezekhez a preferenciákhoz.
Fotó: Pixabay
Közben egy másik, a Bestjobs munkaerő-közvetítő platform által készített tanulmány arra irányítja rá a figyelmet, hogy
a jelöltek fizetési elvárásai átlagosan 30 százalékkal magasabbak, mint amit a munkáltatók fel tudnak ajánlani.
Ez megnehezíti a megfelelő jelöltek megtalálását, annak ellenére, hogy a közép- és felsővezetői pozíciókért folyó verseny erős – húzza alá az elemzés, amely szerint a legnagyobb eltérések az olyan területeken tapasztalhatók, mint az értékesítés, az egészségügy, a call center, a pénzügy és a menedzsment.
Egy több mint 2 éves tapasztalattal rendelkező könyvelő fizetési preferenciái 1400 és 1500 euró között alakulnak, a piaci ajánlatok azonban jóval alacsonyabbak, 850 és 1100 euró közöttiek, ami jelentős különbséget jelez.
A kereskedelmi dolgozó fizetési elvárásai eközben 750 és 900 euró között mozognak, míg a kínált fizetések 600 eurónál kezdődnek, ami körülbelül 28 százalékos különbséget eredményez.
Hasonlóképpen, egy telefonos értékesítési ügynök 700 euró körüli fizetésre számít, míg a piacon lévő ajánlatok 500 és 700 euró között mozognak, ami 14 százalékos eltérést tükröz.
Az orvosi területen az általános ápolói állásért kínált fizetések 26 százalékkal alacsonyabbak a jelöltek elvárásainál.
Fotó: Pixabay
A belépőszintű munkakörök (például a pénztárosi munka) jelentősen kisebb bérkülönbségeket mutatnak, a kínált fizetések csak 7 százalékkal maradnak el a jelöltek által elvárt szinttől. „Ezek a bérkülönbségek rávilágítanak a kereslet és a kínálat közötti eltérésre.
mivel a munkavállalók olyan karrierlehetőségeket keresnek, amelyek megfelelnek a fizetési elvárásaiknak” – vonta le a következtetést Ana Vișian, a Bestjobs marketingmenedzsere.
A cikk lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóállás.ro oldalon jelent meg először.
Fotó: Pixabay
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos idő miatt.
Hetvennyolc éves korában elhunyt Antal István, volt parlamenti képviselő, a Székelyudvarhelyi városi RMDSZ szervezet alapító tagja.
Egy személy meghalt, kettő megsebesült a szerda reggel az A1-es autópályán, a Hunyad megyei Piski (Simeria) közelében történt közúti balesetben, amelyben egy személygépkocsi és egy nyergesvontató ütközött egymásnak.
Ismét mínusz 21 fok alá csökkent a hőmérséklet szerdára virradóan Székelyföldön: Gyergyóalfaluban tizedre pontosan ugyanakkora fagyot mértek, mint pár nappal korábban, Csíkszeredában pedig picivel még hidegebb is volt, mint a hétvégén.
Majdnem harmadával nőtt a felső légúti megbetegedés miatt orvoshoz fordulók száma az elmúlt héten Hargita megyében. A kórházi kezelésre szorulók száma viszont enyhén csökkent.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
Egy Bákó megyei férfit hivatalosan arról értesítette a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság (DGASPC), hogy elhunyt, és emiatt elveszítette egyes jogosultságait, miközben az érintett, Eugen Popa, él és jó egészségnek örvend.
Szigorúbb feltételekhez kötné a mezőgazdasági támogatások igénylését az állam. Egy közvitán lévő törvénytervezet szerint a helyiadó-tartozással rendelkező gazdák nem kaphatják majd meg a támogatásigényléshez szükséges egyik legfontosabb igazolást.
A kormány még nem döntött a roncsautóprogram idei sorsáról – jelentette ki kedden Ploiești-en a környezetvédelmi alapkezelő (AFM) elnöke.
A romániai gazdák követelik az Európai Unió és a Mercosur-államok közötti kereskedelmi megállapodás hatályba lépésének elhalasztását mindaddig, amíg a mezőgazdasági szakmai szervezetek a hozzájárulásukat adják az egyezményhez.
szóljon hozzá!