Hirdetés
Hirdetés

Romániai munkaerőpiac: vágyak, valóság és kihívások

•  Fotó: Pixabay

Fotó: Pixabay

Ha tehetné, a versenyszférában dolgozna a romániai lakosság számottevő többsége, nagy az eltérés viszont az elvárt és a munkáltató által felajánlott bérek között. A Z generáció térnyerése mindenesetre új kihívások elé állítja a munkaerőpiacot.

Bálint Eszter

2024. november 09., 11:382024. november 09., 11:38

Tíz romániaiból kilenc a versenyszférában vállalna munkát, függetlenül attól, hogy jelenleg van-e állása, vagy nincs – derül ki egy piackutató ügynökség legfrissebb, Most Wanted Employers 2024 (Legkeresettebb munkáltatók 2024) című tanulmányából. A Z generációs fiatalok körében ez a tendencia még hangsúlyosabb, körükben a foglalkoztatottak 93 százaléka választana magántőkéjű céget az állami tulajdonú helyett.

Hirdetés

A romániai lakosságra reprezentatív tanulmányt online közvélemény-kutatással végezték 1244 fős mintán, amelyből 953 alkalmazott, 214 munkanélküli és 77 vállalkozó volt, 18 és 65 év közöttiek. A felmérés eredményeit ismertető tanulmány azt jelzi, hogy

az IT, valamint a kiskereskedelem a legvonzóbb a romániai szakemberek számára, míg a Z generáció preferenciái újradefiniálják a munkáltatóválasztás kritériumait.

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

Az IT-szektor 18 százalékkal dominál a preferenciák között, és nemcsak az IT-szakembereket, hanem a pénzügyi és számviteli szakembereket is vonzza. Ebben az ágazatban a Google és a Microsoft óriáscégek vezetik a kedvenc munkáltatók listáját.

Idézet
A versenyképes fizetések (40 százalék) és a rugalmasság (15 százalék) a fő okok, amiért a munkavállalókat vonzza az informatika, míg az álláskeresők számára a szakmai fejlődés a legfőbb érték (36 százalék)”

– fogalmazta meg Cori Cimpoca, az MKOR közvélemény-kutatási ügynökség alapítója.

A második helyen a kiskereskedelem áll a preferenciák 10 százalékával, különösen a termelésben, a könyvelésben és az üzemeltetésben dolgozó szakemberek esetében. Ezen a területen a Dedeman és az eMAG emelkedik ki a mezőnyből. „Ez az ágazat a nőket, valamint a vidéki lakosokat is vonzza, ami azt jelzi, hogy olyan területeken kínál karrierlehetőségeket, ahol azok esetleg korlátozottabbak” – mutat rá az elemzés.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Míg a fizetés és a juttatások továbbra is elsődlegesek (33 százalék), minden ötödik munkavállaló a munkakörnyezetet és a szervezeti kultúrát tartja döntőnek a munkáltatóválasztás szempontjából.

A koronavírus-világjárvány utáni várakozásokkal ellentétben a munkavállalóknak csak 6 százaléka tartja fontosnak a rugalmasságot a munkahelyválasztás során. Ez inkább kontextusfüggő, például a nők számára fontosabb.

Generációváltás a munkaerőpiacon

A tanulmány arra is rámutat, hogy 2034-re a Z generáció a munkaerő mintegy 40 százalékát fogja kitenni, így a vállalkozásoknak mindenképpen alkalmazkodniuk kell e generáció preferenciáihoz. „Az adatok világos képet adnak egy átalakulóban lévő munkaerőpiacról. Azok a munkáltatók, akik képesek alkalmazkodni ezekhez az új preferenciákhoz, és

Idézet
nemcsak versenyképes fizetést, hanem pozitív munkakörnyezetet és fejlődési lehetőségeket is kínálnak, azok lesznek azok, akik az elkövetkező években a legjobb tehetségeket vonzzák és megtartják”

– mondta Cori Cimpoca. A Z generáció fiataljai ugyanis új prioritásokat hoznak, és egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a vállalat hírnevére és a fejlődési lehetőségekre. A közösségi médián keresztül jobban kötődnek a munkáltatói márkaépítéshez, és nemcsak a fizetést, hanem a vállalat imázsát és értékeit is fontosnak tartják. A kutatás szerzői megjegyzik, hogy a hosszú távú sikerhez elengedhetetlen, hogy a cégvezetők alkalmazkodjanak ezekhez a preferenciákhoz.

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

Nagyobb rugalmasságra van szükség

Közben egy másik, a Bestjobs munkaerő-közvetítő platform által készített tanulmány arra irányítja rá a figyelmet, hogy

óriási a meghirdetett állásokra jelentkezők által kért és a munkáltató által felajánlott bérek közötti különbség:

a jelöltek fizetési elvárásai átlagosan 30 százalékkal magasabbak, mint amit a munkáltatók fel tudnak ajánlani.

Ez megnehezíti a megfelelő jelöltek megtalálását, annak ellenére, hogy a közép- és felsővezetői pozíciókért folyó verseny erős – húzza alá az elemzés, amely szerint a legnagyobb eltérések az olyan területeken tapasztalhatók, mint az értékesítés, az egészségügy, a call center, a pénzügy és a menedzsment.

Például egy üzletvezetői pozíció esetében a bérkülönbség több mint 31 százalékos: a jelöltek elvárásai általában 1800 euróra rúgnak, míg a piaci ajánlatok 1200 és 1600 euró között mozognak.

  • Egy több mint 2 éves tapasztalattal rendelkező könyvelő fizetési preferenciái 1400 és 1500 euró között alakulnak, a piaci ajánlatok azonban jóval alacsonyabbak, 850 és 1100 euró közöttiek, ami jelentős különbséget jelez.

  • A kereskedelmi dolgozó fizetési elvárásai eközben 750 és 900 euró között mozognak, míg a kínált fizetések 600 eurónál kezdődnek, ami körülbelül 28 százalékos különbséget eredményez.

  • Hasonlóképpen, egy telefonos értékesítési ügynök 700 euró körüli fizetésre számít, míg a piacon lévő ajánlatok 500 és 700 euró között mozognak, ami 14 százalékos eltérést tükröz.

  • Az orvosi területen az általános ápolói állásért kínált fizetések 26 százalékkal alacsonyabbak a jelöltek elvárásainál.

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

A belépőszintű munkakörök (például a pénztárosi munka) jelentősen kisebb bérkülönbségeket mutatnak, a kínált fizetések csak 7 százalékkal maradnak el a jelöltek által elvárt szinttől. „Ezek a bérkülönbségek rávilágítanak a kereslet és a kínálat közötti eltérésre.

Idézet
Nagyobb rugalmasságra van szükség a fizetési csomag tárgyalása során, hogy a megfelelő jelölteket vonzzuk és hosszú távon a csapatban tartsuk. Ellenkező esetben a vállalatoknak nagyfokú fluktuációval kell majd számolniuk,

mivel a munkavállalók olyan karrierlehetőségeket keresnek, amelyek megfelelnek a fizetési elvárásaiknak” – vonta le a következtetést Ana Vișian, a Bestjobs marketingmenedzsere.

A cikk lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóállás.ro oldalon jelent meg először.

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 08., kedd

Kelemen Hunor: Antal Lóránt szenátornak semmi keresnivalója nem volt a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőn

Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.

Kelemen Hunor: Antal Lóránt szenátornak semmi keresnivalója nem volt a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőn
Hirdetés
2026. szeptember 08., kedd

Nicușor Dan: Romániának többet, következetesebben és okosabban kell beruháznia az oktatásba

Sürgős beavatkozást sürget az oktatásban Nicușor Dan a 2025-ös PISA-eredmények nyomán. Az államfő szerint elfogadhatatlan, hogy egy romániai gyermek iskolai teljesítménye ennyire függjön attól, milyen családba született és melyik iskolába jár.

Nicușor Dan: Romániának többet, következetesebben és okosabban kell beruháznia az oktatásba
2026. szeptember 08., kedd

Kelemen Hunor szerint Grindeanu nem fogja felvetni a PSD–AUR közös kormányzását

Kelemen Hunor szerint Sorin Grindeanu nem támogatja a PSD és az AUR közös kormányzását. Az RMDSZ elnöke a képviselőház elnökével folytatott keddi találkozó után nyilatkozta ezt.

Kelemen Hunor szerint Grindeanu nem fogja felvetni a PSD–AUR közös kormányzását
2026. szeptember 08., kedd

Ferenc pápától ajándékba kapott rózsafüzér is bekerült a delnei időkapszulába

Helyére emelték a csíkdelnei Keresztelő Szent János-templom toronygömbjét és keresztjét kedd délben, ezzel lezárult a 15. századi műemléképület 2023 tavaszán kezdődött külső felújítása. A toronygömbbe időkapszulát helyeztek, üzenve az utókornak.

Ferenc pápától ajándékba kapott rózsafüzér is bekerült a delnei időkapszulába
Hirdetés
2026. szeptember 08., kedd

Nem elég hogy ingyen dolgoztattak kiszolgáltatott embereket, még a nyugdíjukat is megszerezték

Emberkereskedelem és kényszermunka miatt emeltek vádat egy férfi és élettársa ellen, akik kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket költöztettek magukhoz, ingyen dolgoztatták őket és elvették a nyugdíjukat a magyarországi Veszprém vármegyében.

Nem elég hogy ingyen dolgoztattak kiszolgáltatott embereket, még a nyugdíjukat is megszerezték
2026. szeptember 08., kedd

Drónriasztás miatt állították le a járatokat egyik romániai repülőtéren

Drónészlelés miatt függesztették fel kedden a iași-i repülőtér járatait, miután Ro-Alert riasztás figyelmeztetett a lezuhanó tárgyak veszélyére. Öt megye lakói kaptak riasztást, a légtér megfigyelésére két spanyol F-18-as is felszállt.

Drónriasztás miatt állították le a járatokat egyik romániai repülőtéren
2026. szeptember 08., kedd

Jóval kevesebb új autót írattak forgalomba idén augusztusban tavaly ilyenkorhoz képest

Augusztusban 37 százalékkal kevesebb új autót helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 azonos hónapjában – derül ki a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületének (APIA) kedden közzétett adataiból.

Jóval kevesebb új autót írattak forgalomba idén augusztusban tavaly ilyenkorhoz képest
Hirdetés
2026. szeptember 08., kedd

Halálra gázoltak egy 68 éves férfit Marosvásárhelyen

Az úttesten, a földön feküdt az a férfi, akit hétfőn késő este elgázoltak Marosvásárhelyen a Bodoni utcában.

Halálra gázoltak egy 68 éves férfit Marosvásárhelyen
2026. szeptember 08., kedd

A PSD és az AUR megszavazták: ideiglenes vezetőket nevezett ki a parlament a közrádió és a köztelevízió élére

Keddi együttes ülésükön a parlament házbizottságai jóváhagyták a Román Rádiótársaság (SRR) és a Román Televíziótársaság (SRTv) új ideiglenes vezetőit.

A PSD és az AUR megszavazták: ideiglenes vezetőket nevezett ki a parlament a közrádió és a köztelevízió élére
2026. szeptember 08., kedd

Lehetőséget teremt a kormány arra, hogy a közintézmények saját fogyasztásra termelhessenek és tárolhassanak majd energiát

Ilie Bolojan kedden bejelentette, hogy aláírta a Modernizációs Alap két, összesen 650 millió euró értékű programjának elindításáról szóló rendeleteket. A támogatások révén közintézmények saját fogyasztásra termelhetnek és tárolhatnak energiát.

Lehetőséget teremt a kormány arra, hogy a közintézmények saját fogyasztásra termelhessenek és tárolhassanak majd energiát
Hirdetés