
Fotó: Pixabay
Ha tehetné, a versenyszférában dolgozna a romániai lakosság számottevő többsége, nagy az eltérés viszont az elvárt és a munkáltató által felajánlott bérek között. A Z generáció térnyerése mindenesetre új kihívások elé állítja a munkaerőpiacot.
2024. november 09., 11:382024. november 09., 11:38
Tíz romániaiból kilenc a versenyszférában vállalna munkát, függetlenül attól, hogy jelenleg van-e állása, vagy nincs – derül ki egy piackutató ügynökség legfrissebb, Most Wanted Employers 2024 (Legkeresettebb munkáltatók 2024) című tanulmányából. A Z generációs fiatalok körében ez a tendencia még hangsúlyosabb, körükben a foglalkoztatottak 93 százaléka választana magántőkéjű céget az állami tulajdonú helyett.
A romániai lakosságra reprezentatív tanulmányt online közvélemény-kutatással végezték 1244 fős mintán, amelyből 953 alkalmazott, 214 munkanélküli és 77 vállalkozó volt, 18 és 65 év közöttiek. A felmérés eredményeit ismertető tanulmány azt jelzi, hogy
Fotó: Pixabay
Az IT-szektor 18 százalékkal dominál a preferenciák között, és nemcsak az IT-szakembereket, hanem a pénzügyi és számviteli szakembereket is vonzza. Ebben az ágazatban a Google és a Microsoft óriáscégek vezetik a kedvenc munkáltatók listáját.
– fogalmazta meg Cori Cimpoca, az MKOR közvélemény-kutatási ügynökség alapítója.
A második helyen a kiskereskedelem áll a preferenciák 10 százalékával, különösen a termelésben, a könyvelésben és az üzemeltetésben dolgozó szakemberek esetében. Ezen a területen a Dedeman és az eMAG emelkedik ki a mezőnyből. „Ez az ágazat a nőket, valamint a vidéki lakosokat is vonzza, ami azt jelzi, hogy olyan területeken kínál karrierlehetőségeket, ahol azok esetleg korlátozottabbak” – mutat rá az elemzés.
Fotó: Borbély Fanni
A koronavírus-világjárvány utáni várakozásokkal ellentétben a munkavállalóknak csak 6 százaléka tartja fontosnak a rugalmasságot a munkahelyválasztás során. Ez inkább kontextusfüggő, például a nők számára fontosabb.
A tanulmány arra is rámutat, hogy 2034-re a Z generáció a munkaerő mintegy 40 százalékát fogja kitenni, így a vállalkozásoknak mindenképpen alkalmazkodniuk kell e generáció preferenciáihoz. „Az adatok világos képet adnak egy átalakulóban lévő munkaerőpiacról. Azok a munkáltatók, akik képesek alkalmazkodni ezekhez az új preferenciákhoz, és
– mondta Cori Cimpoca. A Z generáció fiataljai ugyanis új prioritásokat hoznak, és egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a vállalat hírnevére és a fejlődési lehetőségekre. A közösségi médián keresztül jobban kötődnek a munkáltatói márkaépítéshez, és nemcsak a fizetést, hanem a vállalat imázsát és értékeit is fontosnak tartják. A kutatás szerzői megjegyzik, hogy a hosszú távú sikerhez elengedhetetlen, hogy a cégvezetők alkalmazkodjanak ezekhez a preferenciákhoz.
Fotó: Pixabay
Közben egy másik, a Bestjobs munkaerő-közvetítő platform által készített tanulmány arra irányítja rá a figyelmet, hogy
a jelöltek fizetési elvárásai átlagosan 30 százalékkal magasabbak, mint amit a munkáltatók fel tudnak ajánlani.
Ez megnehezíti a megfelelő jelöltek megtalálását, annak ellenére, hogy a közép- és felsővezetői pozíciókért folyó verseny erős – húzza alá az elemzés, amely szerint a legnagyobb eltérések az olyan területeken tapasztalhatók, mint az értékesítés, az egészségügy, a call center, a pénzügy és a menedzsment.
Egy több mint 2 éves tapasztalattal rendelkező könyvelő fizetési preferenciái 1400 és 1500 euró között alakulnak, a piaci ajánlatok azonban jóval alacsonyabbak, 850 és 1100 euró közöttiek, ami jelentős különbséget jelez.
A kereskedelmi dolgozó fizetési elvárásai eközben 750 és 900 euró között mozognak, míg a kínált fizetések 600 eurónál kezdődnek, ami körülbelül 28 százalékos különbséget eredményez.
Hasonlóképpen, egy telefonos értékesítési ügynök 700 euró körüli fizetésre számít, míg a piacon lévő ajánlatok 500 és 700 euró között mozognak, ami 14 százalékos eltérést tükröz.
Az orvosi területen az általános ápolói állásért kínált fizetések 26 százalékkal alacsonyabbak a jelöltek elvárásainál.
Fotó: Pixabay
A belépőszintű munkakörök (például a pénztárosi munka) jelentősen kisebb bérkülönbségeket mutatnak, a kínált fizetések csak 7 százalékkal maradnak el a jelöltek által elvárt szinttől. „Ezek a bérkülönbségek rávilágítanak a kereslet és a kínálat közötti eltérésre.
mivel a munkavállalók olyan karrierlehetőségeket keresnek, amelyek megfelelnek a fizetési elvárásaiknak” – vonta le a következtetést Ana Vișian, a Bestjobs marketingmenedzsere.
A cikk lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóállás.ro oldalon jelent meg először.
Fotó: Pixabay
A Duna vízhozamának növekedése nyomán ismét zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű mindkét reaktora, fedezve az ország villamosenergia-szükségletének közel 20 százalékát; a földgáztárolók töltöttsége elérte a 85 százalékot.
A téli áram- és földgázellátás biztosításával, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások védelmével és a nagy ipari fogyasztók támogatásával foglalkozó munkacsoport létrehozásáról döntött a miniszterelnök.
A csütörtökön esedékes Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója előtt már találkozott a kínai Szencsenben Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Újabb telefonos csalási módszerre figyelmeztet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC). Az elkövetők először mobilszolgáltatók képviselőinek, majd a kiberbiztonsági igazgatóság munkatársainak adják ki magukat.
Románia bruttó finanszírozási igénye az előzetes becslések szerint a 2026-os 279 milliárd lejről 248 milliárd lejre csökkenhet jövőre a költségvetési hiány mérséklődésének és a lejáró adósságállomány csökkenésének köszönhetően
Elektronikusan ellenőrizhetik a jövőben az orvosok és az egészségügyi szolgáltatók, hogy a páciensek rendelkeznek-e egészségbiztosítással.
Eltérő technológiával, adatforrásokkal és számítási módszerekkel dolgozik a Google földrengésjelző rendszere és az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az Ilfov megyei törvényszék egyik bírája szerdán elrendelte Călin Georgescu volt államfőjelölt házi őrizetbe helyezését abban az ügyben, amelyben egy üzletember 1,1 millió eurós megkárosításával vádolják.
Európai uniós szankciós hivatalt hozott létre, élére pedig különmegbízottat nevezett ki szerdán az Európai Bizottság.
Egységesen 50 ezer lejben szabják meg a készpénzes bevételek és kifizetések napi felső határát a képviselőház szerdán elfogadott törvénytervezete értelmében.
szóljon hozzá!