Hirdetés
Hirdetés

Romániai munkaerőpiac: vágyak, valóság és kihívások

•  Fotó: Pixabay

Fotó: Pixabay

Ha tehetné, a versenyszférában dolgozna a romániai lakosság számottevő többsége, nagy az eltérés viszont az elvárt és a munkáltató által felajánlott bérek között. A Z generáció térnyerése mindenesetre új kihívások elé állítja a munkaerőpiacot.

Bálint Eszter

2024. november 09., 11:382024. november 09., 11:38

Tíz romániaiból kilenc a versenyszférában vállalna munkát, függetlenül attól, hogy jelenleg van-e állása, vagy nincs – derül ki egy piackutató ügynökség legfrissebb, Most Wanted Employers 2024 (Legkeresettebb munkáltatók 2024) című tanulmányából. A Z generációs fiatalok körében ez a tendencia még hangsúlyosabb, körükben a foglalkoztatottak 93 százaléka választana magántőkéjű céget az állami tulajdonú helyett.

Hirdetés

A romániai lakosságra reprezentatív tanulmányt online közvélemény-kutatással végezték 1244 fős mintán, amelyből 953 alkalmazott, 214 munkanélküli és 77 vállalkozó volt, 18 és 65 év közöttiek. A felmérés eredményeit ismertető tanulmány azt jelzi, hogy

az IT, valamint a kiskereskedelem a legvonzóbb a romániai szakemberek számára, míg a Z generáció preferenciái újradefiniálják a munkáltatóválasztás kritériumait.

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

Az IT-szektor 18 százalékkal dominál a preferenciák között, és nemcsak az IT-szakembereket, hanem a pénzügyi és számviteli szakembereket is vonzza. Ebben az ágazatban a Google és a Microsoft óriáscégek vezetik a kedvenc munkáltatók listáját.

Idézet
A versenyképes fizetések (40 százalék) és a rugalmasság (15 százalék) a fő okok, amiért a munkavállalókat vonzza az informatika, míg az álláskeresők számára a szakmai fejlődés a legfőbb érték (36 százalék)”

– fogalmazta meg Cori Cimpoca, az MKOR közvélemény-kutatási ügynökség alapítója.

A második helyen a kiskereskedelem áll a preferenciák 10 százalékával, különösen a termelésben, a könyvelésben és az üzemeltetésben dolgozó szakemberek esetében. Ezen a területen a Dedeman és az eMAG emelkedik ki a mezőnyből. „Ez az ágazat a nőket, valamint a vidéki lakosokat is vonzza, ami azt jelzi, hogy olyan területeken kínál karrierlehetőségeket, ahol azok esetleg korlátozottabbak” – mutat rá az elemzés.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Míg a fizetés és a juttatások továbbra is elsődlegesek (33 százalék), minden ötödik munkavállaló a munkakörnyezetet és a szervezeti kultúrát tartja döntőnek a munkáltatóválasztás szempontjából.

A koronavírus-világjárvány utáni várakozásokkal ellentétben a munkavállalóknak csak 6 százaléka tartja fontosnak a rugalmasságot a munkahelyválasztás során. Ez inkább kontextusfüggő, például a nők számára fontosabb.

Generációváltás a munkaerőpiacon

A tanulmány arra is rámutat, hogy 2034-re a Z generáció a munkaerő mintegy 40 százalékát fogja kitenni, így a vállalkozásoknak mindenképpen alkalmazkodniuk kell e generáció preferenciáihoz. „Az adatok világos képet adnak egy átalakulóban lévő munkaerőpiacról. Azok a munkáltatók, akik képesek alkalmazkodni ezekhez az új preferenciákhoz, és

Idézet
nemcsak versenyképes fizetést, hanem pozitív munkakörnyezetet és fejlődési lehetőségeket is kínálnak, azok lesznek azok, akik az elkövetkező években a legjobb tehetségeket vonzzák és megtartják”

– mondta Cori Cimpoca. A Z generáció fiataljai ugyanis új prioritásokat hoznak, és egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a vállalat hírnevére és a fejlődési lehetőségekre. A közösségi médián keresztül jobban kötődnek a munkáltatói márkaépítéshez, és nemcsak a fizetést, hanem a vállalat imázsát és értékeit is fontosnak tartják. A kutatás szerzői megjegyzik, hogy a hosszú távú sikerhez elengedhetetlen, hogy a cégvezetők alkalmazkodjanak ezekhez a preferenciákhoz.

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

Nagyobb rugalmasságra van szükség

Közben egy másik, a Bestjobs munkaerő-közvetítő platform által készített tanulmány arra irányítja rá a figyelmet, hogy

óriási a meghirdetett állásokra jelentkezők által kért és a munkáltató által felajánlott bérek közötti különbség:

a jelöltek fizetési elvárásai átlagosan 30 százalékkal magasabbak, mint amit a munkáltatók fel tudnak ajánlani.

Ez megnehezíti a megfelelő jelöltek megtalálását, annak ellenére, hogy a közép- és felsővezetői pozíciókért folyó verseny erős – húzza alá az elemzés, amely szerint a legnagyobb eltérések az olyan területeken tapasztalhatók, mint az értékesítés, az egészségügy, a call center, a pénzügy és a menedzsment.

Például egy üzletvezetői pozíció esetében a bérkülönbség több mint 31 százalékos: a jelöltek elvárásai általában 1800 euróra rúgnak, míg a piaci ajánlatok 1200 és 1600 euró között mozognak.

  • Egy több mint 2 éves tapasztalattal rendelkező könyvelő fizetési preferenciái 1400 és 1500 euró között alakulnak, a piaci ajánlatok azonban jóval alacsonyabbak, 850 és 1100 euró közöttiek, ami jelentős különbséget jelez.

  • A kereskedelmi dolgozó fizetési elvárásai eközben 750 és 900 euró között mozognak, míg a kínált fizetések 600 eurónál kezdődnek, ami körülbelül 28 százalékos különbséget eredményez.

  • Hasonlóképpen, egy telefonos értékesítési ügynök 700 euró körüli fizetésre számít, míg a piacon lévő ajánlatok 500 és 700 euró között mozognak, ami 14 százalékos eltérést tükröz.

  • Az orvosi területen az általános ápolói állásért kínált fizetések 26 százalékkal alacsonyabbak a jelöltek elvárásainál.

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

A belépőszintű munkakörök (például a pénztárosi munka) jelentősen kisebb bérkülönbségeket mutatnak, a kínált fizetések csak 7 százalékkal maradnak el a jelöltek által elvárt szinttől. „Ezek a bérkülönbségek rávilágítanak a kereslet és a kínálat közötti eltérésre.

Idézet
Nagyobb rugalmasságra van szükség a fizetési csomag tárgyalása során, hogy a megfelelő jelölteket vonzzuk és hosszú távon a csapatban tartsuk. Ellenkező esetben a vállalatoknak nagyfokú fluktuációval kell majd számolniuk,

mivel a munkavállalók olyan karrierlehetőségeket keresnek, amelyek megfelelnek a fizetési elvárásaiknak” – vonta le a következtetést Ana Vișian, a Bestjobs marketingmenedzsere.

A cikk lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóállás.ro oldalon jelent meg először.

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 14., kedd

Kelemen Hunor elmondta, miről beszélt telefonon Magyar Péterrel

Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kedden a magyarországi választások eredményével kapcsolatban kijelentette, hogy fontos a román és a magyar kormány közötti szoros együttműködés fenntartása.

Kelemen Hunor elmondta, miről beszélt telefonon Magyar Péterrel
Hirdetés
2026. április 14., kedd

Román politikust kérdeztek az RMDSZ-ről a magyarországi választások fényében

Mircea Abrudean szenátusi elnök kedden kijelentette, hogy a magyarországi választások eredménye az egész térség európai irányultságát erősíti meg.

Román politikust kérdeztek az RMDSZ-ről a magyarországi választások fényében
2026. április 14., kedd

A Mester és Margarita: különleges kísérleti produkció a Figurától

A Figura Stúdió Színház ismét olyan bemutatóra készül, amely túlmutat a hagyományos színházi kereteken. Legújabb produkciója, címében A Mester és Margarita világát idézi, de „csak nyomokban tartalmazza” az eredeti mű elemeit.

A Mester és Margarita: különleges kísérleti produkció a Figurától
2026. április 14., kedd

A romániaiak közel fele gondolja úgy, hogy az ország politikai rendszerét teljesen le kellene cserélni

A romániaiak csaknem 40 százaléka szerint az ország politikai rendszere annyira hibás, hogy teljes egészében le kell cserélni – derül ki az ARP közvélemény-kutató április 1-10. között készített felméréséből.

A romániaiak közel fele gondolja úgy, hogy az ország politikai rendszerét teljesen le kellene cserélni
Hirdetés
2026. április 14., kedd

Közvélemény-kutatás: a romániaiak többsége az áremelkedésektől és az üzemanyag-drágulástól tart az iráni háború kapcsán

A legtöbb romániai lakos erősen érzi az áremelkedések hatásait, és jobban fél az iráni háború árakra gyakorolt hatásától és az üzemanyagválságtól, mint a konfliktus kiterjedésétől – derül ki az ARP közvélemény-kutató intézet felméréséből.

Közvélemény-kutatás: a romániaiak többsége az áremelkedésektől és az üzemanyag-drágulástól tart az iráni háború kapcsán
2026. április 14., kedd

Közel 2500-an maradtak jogosítvány nélkül az ortodox húsvétot követően

Az ortodox húsvéti hosszú hétvégén a rendőrök hozzávetőlegesen 2400 járművezetőnek vonták be a jogosítványát – tájékoztatott kedden a belügyminisztérium.

Közel 2500-an maradtak jogosítvány nélkül az ortodox húsvétot követően
2026. április 14., kedd

Maros Megye Tanácsánál is átcsoportosították az állásokat, hogy senkit ne kelljen elbocsátani

Harminc alkalmazottat kellett volna elbocsátani Maros Megye Tanácsánál, de átcsoportosítással ezt kivédték. A döntést rendkívüli ülésen hozták meg, ahol útfelújításokról is szavaztak.

Maros Megye Tanácsánál is átcsoportosították az állásokat, hogy senkit ne kelljen elbocsátani
Hirdetés
2026. április 14., kedd

Sajnálja Orbán Viktor választási vereségét az amerikai alelnök

J.D. Vance amerikai alelnök azt a meggyőződését fejezte ki amerikai idő szerint hétfőn, hogy az amerikai kormányzat bizonyosan jól együtt tud majd dolgozni Magyarország következő miniszterelnökével.

Sajnálja Orbán Viktor választási vereségét az amerikai alelnök
2026. április 14., kedd

Így oszlottak meg a külhoni magyarok levélszavazatai a pártok között

Közzétette a levélszavazatok pártonkénti megoszlását a Nemzeti Választási Iroda: a magyar országgyűlési választáson összesen 256 233 érvényes levélszavazatot adtak le.

Így oszlottak meg a külhoni magyarok levélszavazatai a pártok között
2026. április 14., kedd

Tovább nőtt az infláció Romániában

A februári 9,31 százalékról márciusban 9,87 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Tovább nőtt az infláció Romániában
Tovább nőtt az infláció Romániában
2026. április 14., kedd

Tovább nőtt az infláció Romániában

Hirdetés