Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

17:20

Előtérben a támadó foci, új lesszabályt tesztelnek

17:00

Fél óra alatt kétszer csípték nyakon az ittas sofőrt

16:56

Újraolvasni a kimondhatatlant. Miért marad velünk a Sorstalanság?

15:48

Szülőföldön magyarul: a bankszámlaszám helyességét is ellenőrizzék le a szülők igényléskor

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Elfogadta a kormány, ennek megfelelően alakul az üzemanyag ára Romániában

Megtalálták a két eltűnt kislányt

Újabb lélektani határt közelít az üzemanyagok ára

Faforgáccsal teli raktár gyúlt ki Szentegyházán, vízhiány és a szél nehezítette az oltást – frissítve

Mutatjuk, hová lehet vinni a levélszavazatot, hogy időben megérkezzen

Románia kitart Ukrajna támogatása mellett

Cseke Attila: az RMDSZ nem kíván kilépni a kormányból

650 millió dolláros hitelt hagyott jóvá a Világbank a román kormány fejlesztési projektjeinek támogatására

Elfogadta a kormány, ennek megfelelően alakul az üzemanyag ára Romániában

Antal Lóránt: vannak energiahordozóink, de nem mi döntünk az árakról

Romákat felzárkóztató program indul Marosszentgyörgyön

Fotó: Szucher Ervin

A mélyszegénység felszámolására vagy legalábbis annak mérséklésére indít 3,5 millió eurós projektet Marosszentgyörgy önkormányzata. A hároméves kifutású program mintegy hatszáz cigány életét és életfelfogását hivatott megváltoztatni.

Szucher Ervin

2017. november 08., 14:182017. november 08., 14:18

2017. november 08., 14:202017. november 08., 14:20

Hiába számít a megye talán leggazdagabb községének a Marosvásárhellyel összenőtt, több mint tízezer lakót számláló Marosszentgyörgy, az itt élő roma közösségek mélyszegénységben tengődnek.

A helyzet orvoslására az önkormányzat, az országban elsőként, egy 3,5 millió eurós uniós pályázatot nyert, amely „nem halat, hanem hálót” hivatott nyújtani a rászorulóknak.

„Jelöltként volt egy mottóm: nem csak községet, közösséget is szeretnék építeni. Épületeket húzhatsz fel, utcákat aszfaltozhatsz, ha nem fektetsz az oktatásba és nevelésbe, nem nyertél semmit” – állítja Sófalvi Szabolcs polgármester. Más községekhez képest

Marosszentgyörgyön hatványozottan szükséges a romák integrációja, ugyanis két, egymástól jól elhatárolt közösségben több ezren élnek, ezért is nevezik tréfásan a falut Cigányszentgyörgynek.

A két csoport tagjait viseletük, szokásaik és anyanyelvük különbözteti meg; közös gondjuk a szegénység.

Andreia Moraru projektfelelős szerint,

ha a cigányoknak nem sikerül kievickélniük a szegénységi körből, nemzedékről nemzedékre ugyanazokat a gondokat fogják maguk előtt görgetni.

A gyermekek egyik legnagyobb problémája az, hogy egy-két év után kimaradnak az iskolából, vagy el sem kezdik azt. A statisztikák szerint mintegy kétszáz olyan iskolaköteles roma gyermek él a község két falujában, Szentgyörgyön és Csejden, akik életükben nem lépték át a tanintézet küszöbét.

A jelentős összegből az önkormányzatnak és a vele együttműködő civil szervezeteknek elsősorban oktatási-nevelési programokat kell indítaniuk mind gyerekek, mind felnőttek számára.

A munkaképes lakosságnak különböző szaktanfolyamokat fognak szervezni, de azt is megtanítják a cigányoknak, miként állítsanak össze egy szakmai önéletrajzot, és hogyan készüljenek egy állásinterjúra.

Az őket alkalmazó cégeket támogatásban részesítik, ugyanakkor tíz vállalkozó szellemű személyt hozzásegítik a cégalapításhoz. A programok közt a jogi tanácsadás is szerepel, akárcsak a higiéniai és egészségügyi központok kiépítése. Kérdésünkre, hogy a helyhatóságok miből gondolják, hogy a hosszú évek óta társadalmi segélyből élő romák hajlandók lesznek minimálbérért napi nyolc órát alkalmazottként dolgozni, Sófalvi Szabolcs elmondta, hogy

a szentgyörgyi cigányok jelentős része már segélyben sem részesül.

Ahhoz ugyanis a törvény értelmében nem halmozhatnak fel adóhátrálékot. „A munkaadók előtt mi és az általunk foglalkoztatott mediátorok garantálnak azokért, akiket alkalmaznak” – magyarázta az elöljáró. Az uniós alapokból rajtoló projekt partnerei, a Gyulafehérvári Caritas és a marosvásárhelyi Divers Egyesület tisztában van azzal, hogy három esztendő alatt képtelenség gyökeres változást elérni. Képviselőik viszont remélik, hogy a mentalitásváltás az évek során meghozza a várt eredményt.