Romákat felzárkóztató program indul Marosszentgyörgyön

„Jelöltként volt egy mottóm: nem csak községet, közösséget is szeretnék építeni. Épületeket húzhatsz fel, utcákat aszfaltozhatsz, ha nem fektetsz az oktatásba és nevelésbe, nem nyertél semmit” – állítja Sófalvi Szabolcs polgármester. Más községekhez képest

A két csoport tagjait viseletük, szokásaik és anyanyelvük különbözteti meg; közös gondjuk a szegénység.

Andreia Moraru projektfelelős szerint,

A gyermekek egyik legnagyobb problémája az, hogy egy-két év után kimaradnak az iskolából, vagy el sem kezdik azt. A statisztikák szerint mintegy kétszáz olyan iskolaköteles roma gyermek él a község két falujában, Szentgyörgyön és Csejden, akik életükben nem lépték át a tanintézet küszöbét.

A jelentős összegből az önkormányzatnak és a vele együttműködő civil szervezeteknek elsősorban oktatási-nevelési programokat kell indítaniuk mind gyerekek, mind felnőttek számára.

Az őket alkalmazó cégeket támogatásban részesítik, ugyanakkor tíz vállalkozó szellemű személyt hozzásegítik a cégalapításhoz. A programok közt a jogi tanácsadás is szerepel, akárcsak a higiéniai és egészségügyi központok kiépítése. Kérdésünkre, hogy a helyhatóságok miből gondolják, hogy a hosszú évek óta társadalmi segélyből élő romák hajlandók lesznek minimálbérért napi nyolc órát alkalmazottként dolgozni, Sófalvi Szabolcs elmondta, hogy

Ahhoz ugyanis a törvény értelmében nem halmozhatnak fel adóhátrálékot. „A munkaadók előtt mi és az általunk foglalkoztatott mediátorok garantálnak azokért, akiket alkalmaznak” – magyarázta az elöljáró. Az uniós alapokból rajtoló projekt partnerei, a Gyulafehérvári Caritas és a marosvásárhelyi Divers Egyesület tisztában van azzal, hogy három esztendő alatt képtelenség gyökeres változást elérni. Képviselőik viszont remélik, hogy a mentalitásváltás az évek során meghozza a várt eredményt.