Robert Capa-fotótárlat Marosvásárhelyen

A XX. század egyik legnagyobb fotósának tartott magyar származású Robert Capa alkotásaiból nyílik kiállítás a marosvásárhelyi Bernády Házban. A legendás sajtófotós több ezer fekete-fehér munkájából hetvenet mutatnak be április 29-én 18 órától.

Gáspár Botond

2010. április 28., 17:272010. április 28., 17:27

2010. április 28., 17:352010. április 28., 17:35

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A tavaly Budapesten szervezett tárlatok egyaránt hatalmas sikert arattak, Marosvásárhelyre a Magyar Köztársaság sepsiszentgyörgyi Kulturális Koordinációs Központjának köszönhetően érkezik. A fotóst és képeit a központ igazgatója, Hadnagy Miklós ajánlja az érdeklődők figyelmébe.

Robert Capa 1913. október 22-én született Budapesten Friedmann Endre Ernő néven és 1954. május 25-én hunyt el az indokínai Thai Binh-ben. Elsősorban dokumentaristaként, haditudósítóként tartják számon. Rövid élete során öt csatatéren fotózott (a spanyol polgárháborúban, a japánok kínai inváziójakor, a II. világháború európai hadszínterein, az első arab–izraeli háborúban és Indokínában). A II. világháború folyamán Londonban, Észak-Afrikában, Olaszországban, a normandiai partraszállásnál az Omaha Beach-en és Párizs felszabadításakor is ott volt, dokumentálta a háború eseményeit.

Öccse, Kornél később szintén fényképész lett és Cornell Capa néven futott be szép karriert. A budapesti Madách Gimnáziumban végezte középfokú tanulmányait. 1931 júliusában előbb Bécsbe, majd Prágába, aztán Berlinbe költözött, ahol a Német Politikai Főiskolán újságírást tanult, ahonnan zsidó származása miatt 1933-ban távozni kényszerült. Egy rövid időre visszatért Budapestre, de a növekvő antiszemitizmus miatt ősszel Párizsba emigrált.

Mivel Párizsban sem volt neki könnyű a megélhetés, 1934-ben felvette a Robert Capa nevet (magyar barátai között cápa volt a beceneve), ami amerikai hangzású volt, hasonlított az akkoriban népszerű amerikai fimrendező, Frank Capra nevére. 1934-ben megkapta első megbízását a Vu magazintól. Haditudósítóként vett részt az 1936-os spanyol polgárháborúban (A milicista halála című fotója hozta meg számára az áttörést – fent), az 1938-as japán–kínai háborúban, a II. világháború észak-afrikai és olaszországi hadjárataiban, a franciaországi (normandiai) invázióban, 1950-ben az izraeli harcokban.

1954-ben a Life Indokínába küldte, hogy tudósítson a francia gyarmati harcokról. Május 25-én délután 3 óra előtt 5 perccel aknára lépett, és meghalt.