Ritkán tartották be a böjtöt Udvarhelyen

\"Nem látják be a böjt igazi értékét az emberek\", nyilatkozta László Attila plébános. Tapasztalatai szerint vannak katolikus családok, akik vallásosabbak, mint az átlag, viszont ők sem vették már komolyan egy hathetes böjt fontosságát. Körülbelül 30 százalékuk tartja be valamennyire, 40% esetenként, a többi egyáltalán nem. A leggyakoribb esetleges megvonás nagypénteken történt, de ez is egyre ritkábbá vált.

A böjt kapcsán dr. Mester Zoltán belgyógyászt is megkérdeztük, aki megerősítette a székelyudvarhelyi egyházfők állításait. Ő is úgy véli, hogy senki nem veszi már komolyan szervezete nagytakarítását, viszont orvosként nagyon fontosnak tartja. Mint mondta, nem látszik lényeges különbség, ugyanannyi betege van most is, mint előtte.

Udvarhelyen a belvárosi gyorsétkezdékben sehol nem volt kapható a böjti időszakban sem olyan szendvics, amely ne tartalmazott volna húst. Még rántott sajtot sem volt kapható, pedig ez még a húsfogyasztók körében is népszerű eledel. A megkérdezett elárusítók azt nyilatkozták, hogy a leggyakoribb az az eset volt, amikor a sonkát kivetették a szendvicsből, és úgy is kifizették a teljes árat, viszont ez is eléggé ritka volt. Szójás szendvics egyáltalán nem volt kapható, állítólag a pulykamell is a „vegetáriánus” kategóriába esik. Aki hús nélküli ételt szeretett volna fogyasztani, az kénytelen volt otthon csomagolni magának, vagy egy étterem szolgáltatásait igénybe venni (a napi menük is kivétel nélkül tartalmaztak húst, csakis az a la carte rendelés esetén jöhetett szóba a böjtös menü).

Több kereskedelmi egység eladója is megerősítette, hogy semmiféle érzékelhető különbség nincs a böjtidőben, illetve előtte/utána eladott hús mennyisége között.

Amint a legtöbb kutatás igazolta, a böjt alkalmazásakor a szervezet megtisztul a káros és nemkívánatos anyagoktól. A böjt befejezésekor, mivel megtisztul a szervezet, beáll egy euforikus érzés, ami energikusabbá teszi az embert, jobb lesz tőle a közérzete. Ezért olyan elterjedt a vallásokon belül.