
Az elmaradt bérkülönbözet első két részletét már megkapta az érintettek egy része, mások még az első utalást várják. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Valószínűleg nem kapják meg öt évnél hamarabb az elmaradt béremeléseket az oktatási rendszerben dolgozók: az erre vonatkozó indítványt elutasították a szenátusi szakbizottságok. Azok, akiknek a nevében a tanügyi szakszervezet peres úton érte el az elmaradt juttatások kifizetését, a közelmúltban megkapták a 2021-es, illetve 2022-es esztendőre járó összegeket, ezeknek az összértéke Hargita megyében meghaladja a kétmillió lejt.
2022. május 09., 12:192022. május 09., 12:19
Az oktatási rendszerben dolgozó didaktikai és kisegítő didaktikai személyzetnek a 2017. július 1. és 2021. augusztus 31. közti időszakra járó bérkülönbözeteinek a kifizetését egy nemrég megjelent sürgősségi kormányrendelet írja elő. Ennek értelmében
idén 5 százalékot,
2023-ban további 10-et,
2024-ben és 2025-ben 25–25 százalékot,
a legnagyobb részt, 35 százalékot pedig az ötödik évben, 2026-ban.
A rendelettervezetet azt követően dolgozta ki a kormány, hogy a tanügyi szakszervezet számos alkalmazott esetében peres úton érte el az elmaradások kifizetését, ez pedig több pénzébe kerül az államnak, ugyanis büntetőkamatokat is kell fizessen bérkülönbözetekre. Az elmaradás első, 5 százalékos részletét három hónapon belül utalják ki az érintetteknek.
A törlesztés felgyorsítására tett módosító indítványt három USR-s szenátor múlt héten nyújtotta be, arra hivatkozva, hogy már öt év telt el azóta, hogy az állam nem alkalmazza a vonatkozó törvényt – amely miatt felgyűlt az elmaradás –, mégis további öt évet kellene várjanak az oktatásban dolgozók, hogy teljes egészében megkapják a bérkülönbözeteket. A módosító indítvány kezdeményezői
A javaslatot azonban kedden elutasította a szenátus munkaügyi bizottsága, szerdán pedig az oktatási szakbizottság is, így
A didaktikai és kisegítő didaktikai személyzet azon része, akiknek a nevében pert nyert a tanügyi szakszervezet, a közelmúltban már megkapták a bérkülönbözet első két részletét. Hargita megyében ez az összeg meghaladja a kétmillió lejt.
Amint arról Demeter Levente, Hargita megyei főtanfelügyelős érdeklődésünkre tájékoztatott, a 2021-es évre járó 5 százalékos, illetve a 2022-es évre járó 10 százalékos részletet utalta ki az intézmény a jogosultaknak. Erre a két részletre a tanfelügyelőség 2 270 235 lejt kért és ennyit is kapott – közölte a főtanfelügyelő. Azt nem tudta megmondani, hogy a megyében összesen hány tanügyi alkalmazott kapta meg a bérkülönbözet első két részletét.
Azt már Kocs Ilona, a Tanügyi Szabad Szakszervezet Hargita megyei területi képviselője is megerősítette lapunknak, hogy
ugyanis amellett, hogy ők korábban kapják meg az első részleteket, nagyobb összegeket is kapna, ugyanis esetükben büntetőkamatot is köteles fizetni az elmaradásokra az állam.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a Prahova megyei törvényszék azt a férfit, aki fejszével végzett várandós élettársával.
Kovászna megyében tavaly 518 pénzbírságot róttak ki azokra, akik ok nélkül tárcsázták az 112-es sürgősségi hívószámot.
Egy napra beszüntették a munkát az észt hátterű vállalat fuvarozói Románia számos városában, közöttük Sepsiszentgyörgyön is. A Bolt egyik fuvarozója szerint a megemelt jutalék, a megszorítások és a kommunikációhiány okozza a felháborodást.
Újabb, ideiglenes célállomást jelentettek be szerdán, ahová a marosvásárhelyi reptérről utazhatunk majd.
Raluca Turcan nemzeti PNL-s képviselő szerdán bejelentette, módosító indítványt nyújt be egy általa kezdeményezett törvénytervezethez, amely lehetővé tenné az alkotmánybírák egyénenkénti anyagi felelősségre vonását az államnak okozott kár esetén.
Járdára írt verssorok jelentek meg a napokban a sepsiszentgyörgyi Olt-utcában: a tettes ismeretlen, de az ott dolgozók egy érzelmes, szerelmes ismeretlennek tulajdonítják az akciót.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
szóljon hozzá!