
Az elmaradt bérkülönbözet első két részletét már megkapta az érintettek egy része, mások még az első utalást várják. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Valószínűleg nem kapják meg öt évnél hamarabb az elmaradt béremeléseket az oktatási rendszerben dolgozók: az erre vonatkozó indítványt elutasították a szenátusi szakbizottságok. Azok, akiknek a nevében a tanügyi szakszervezet peres úton érte el az elmaradt juttatások kifizetését, a közelmúltban megkapták a 2021-es, illetve 2022-es esztendőre járó összegeket, ezeknek az összértéke Hargita megyében meghaladja a kétmillió lejt.
2022. május 09., 12:192022. május 09., 12:19
Az oktatási rendszerben dolgozó didaktikai és kisegítő didaktikai személyzetnek a 2017. július 1. és 2021. augusztus 31. közti időszakra járó bérkülönbözeteinek a kifizetését egy nemrég megjelent sürgősségi kormányrendelet írja elő. Ennek értelmében
idén 5 százalékot,
2023-ban további 10-et,
2024-ben és 2025-ben 25–25 százalékot,
a legnagyobb részt, 35 százalékot pedig az ötödik évben, 2026-ban.
A rendelettervezetet azt követően dolgozta ki a kormány, hogy a tanügyi szakszervezet számos alkalmazott esetében peres úton érte el az elmaradások kifizetését, ez pedig több pénzébe kerül az államnak, ugyanis büntetőkamatokat is kell fizessen bérkülönbözetekre. Az elmaradás első, 5 százalékos részletét három hónapon belül utalják ki az érintetteknek.
A törlesztés felgyorsítására tett módosító indítványt három USR-s szenátor múlt héten nyújtotta be, arra hivatkozva, hogy már öt év telt el azóta, hogy az állam nem alkalmazza a vonatkozó törvényt – amely miatt felgyűlt az elmaradás –, mégis további öt évet kellene várjanak az oktatásban dolgozók, hogy teljes egészében megkapják a bérkülönbözeteket. A módosító indítvány kezdeményezői
A javaslatot azonban kedden elutasította a szenátus munkaügyi bizottsága, szerdán pedig az oktatási szakbizottság is, így
A didaktikai és kisegítő didaktikai személyzet azon része, akiknek a nevében pert nyert a tanügyi szakszervezet, a közelmúltban már megkapták a bérkülönbözet első két részletét. Hargita megyében ez az összeg meghaladja a kétmillió lejt.
Amint arról Demeter Levente, Hargita megyei főtanfelügyelős érdeklődésünkre tájékoztatott, a 2021-es évre járó 5 százalékos, illetve a 2022-es évre járó 10 százalékos részletet utalta ki az intézmény a jogosultaknak. Erre a két részletre a tanfelügyelőség 2 270 235 lejt kért és ennyit is kapott – közölte a főtanfelügyelő. Azt nem tudta megmondani, hogy a megyében összesen hány tanügyi alkalmazott kapta meg a bérkülönbözet első két részletét.
Azt már Kocs Ilona, a Tanügyi Szabad Szakszervezet Hargita megyei területi képviselője is megerősítette lapunknak, hogy
ugyanis amellett, hogy ők korábban kapják meg az első részleteket, nagyobb összegeket is kapna, ugyanis esetükben büntetőkamatot is köteles fizetni az elmaradásokra az állam.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!