
Fotó: Maros megyei tűzoltóság
A gyorshajtás, az időjárási nehézségek figyelmen kívül hagyása, a figyelmetlen gyalogosok voltak a közúti balesetek leggyakoribb okai 2022-ben Maros megyében. A súlyos közúti balesetek száma csökkent az előző évhez képest, de még így is az év minden második napra jutott egy.
2023. február 16., 08:062023. február 16., 08:06
A Maros megyei rendőrség közzétette a tavalyi évi tevékenységi mérlegét, amelyből többek között érdekes adatokat tudhatunk meg a közúti balesetekről.
Az éves kimutatás szerint 2022-ben Maros megyében 169 súlyos közúti baleset volt, ez hét százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Tavaly 150 személy került kórházba a közúti balesetek nyomán súlyos állapotban, és ez kevesebb, mint egy évvel korábban – mintegy négy százalékkal. A rendőrségi összeállításból kiderül, hogy
Tavaly is elsősorban a gyorshajtás miatt veszítették el uralmukat a gépkocsivezetők a járműveik felett, de több baleset is következett be a kedvezőtlen időjárási körülményeket miatt. A rendőrök ezúttal is fontosnak tartják kihangsúlyozni, hogy
Fontos adat az is, hogy a gyalogosok figyelmetlensége, szabálytalansága miatt történt a balesetek 18 százaléka. A rendőrségi statisztikák szerint a súlyos ütközések 11 százalékáért a kerékpárosok okolhatóak. A személyi sérülésekkel járó ütközések kilenc százalékában a forgalomban résztvevő gépjárművek sofőrjei megszegték az elsőbbségadási kötelezettséget.
A Maros megyei rendőrség fontosnak tartja, hogy idén is tájékoztató, figyelemfelkeltő rendvényekkel hívják fel a gépkocsivezetőket figyelmét a közlekedési szabályok betartására és arra, hogy csak úgy szabad útnak indulni, ha nem fogyasztottak szeszes italt, tudatmódosító szereket és megfelelően kipihentek.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!