Rajtolt az Erdély 2015 konferenciasorozat

Háromszéken indította útjára Erdély 2015 elnevezésű konferenciasorozatát a pályázatok.ro honlapot működtető kolozsvári PONT csoport. A rendezvénynek a megyeközpontban működő vállalkozói inkubátorház adott otthont.A konferencia témája Háromszék térségének – és nem kizárólagosan Kovászna megyének – fentartható fejlesztési lehetőségei köré épült, a felszólalók általánosságban ebből a szemszögből közelítve meg az egyébként egész Erdélyre vonatkozó kérdéskört. Az elsősorban a lehívható támogatások terepén otthonosan mozgó szervezők célja a konferenciasorozattal – tudtuk meg Farka Andrástól, a PONT Csoport vezetőjétől –, hogy interaktív módon próbálják közelebb hozni azokat akik Románián túl Erdély különálló fejlesztési stratégiáját is kiemelt helyen kezelik.

A fejlesztési tanácsadó ugyanakkor rámutatott: azért választották Háromszéket első állomásként, mert úgy ez a térség, mint a Székelyföld is sajátos helyzetben van, és a 2015-ig terjedő időtartam – egyébként az európai uniós támogatások lehívásának határideje – meghatározó jellegű a fejlődés szempontjából. Háromszék, és ezen belül Sepsiszentgyörgy tekintetében olyan kérdésekre kell választ kapni, többek között, mint Brassó közelségének hatásai, a Háromszék márkanév jövője, a Székelyföld többi régiójával történő együttműködés jövőbeni irányvonalai – fogalmazott a csoport vezetője. Farkas azt is elmondta, hogy pozitív tapasztalattal gazdagodtak a tanácskozássorozat első rendezvényének megszervezésekor, mivel a háromszéki meghívottak pozitívan viszonyultak, illetve egyfajta katalizátor-effektus is bekövetkezett, a megkeresettek közül ugyanis többen témajavaslatokkal éltek a térség problémáival kapcsolatban.

Az előadók közül többen, így Korodi Attila, Hargita megyei parlamenti képviselő (képünkön), egykori környezetvédelmi miniszter is rámutatott: az egyik jelentős probléma a fentartható fejlődés szempontjából, hogy egész Erdélyben, így Háromszéken is az önkormányzatok, különböző intézmények képviselői, valamint a gazdasági élet szereplői továbbra is többnyire a megérzésekre támaszkodnak, és kevésbbé a jelen helyzetnek megfelelően közelítik meg a kérdést. Korodi szerint a megérzéseknek is fontos szerepe van, viszont ezekhez mindenképp társítani kellene a helyi tudást és az akár kivülről érkező szakmai tapasztalatot.

Vajda Lajos, a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozások Szövetsége Vállalkozásfejlesztő Központjának ügyvezető igazgatója hasonló módon a helyi erőforrások mozgosítása mellett érvelt előadásában, amely a Kovászna megye gazdasági lehetőségeit mutatta be, kihangsúlyozva: több olyan terület is van Háromszéken amelyek fejlesztése indokolt lenne. Klárik Atilla megyemenedzser a hosszú távú tervezés fontosságát emelte ki, amely meglátása szerint Háromszéken továbbra is „hiánycikk”.Többen ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy elsősorban Székelyföldben érdemes gondolkodni, egyeztetve a regionális érdekeket, gazdasági, oktatási és szociális téren egyaránt. Szinte minden előadó részéről elhangzott ugyanakkor az az észrevétel, hogy a fejlődés egyik jelentős akadálya továbbra is a túlzott centralizáció.

A résztvevők emellett Háromszék főbb „aduit” is próbálták feltérképezni, mint a földrajzi adottságokból fakadó turisztikai lehetőségek, a hagyományos háromszéki termékek, illetve utóbbiak értékesítési lehetőségei, a gazdasági potenciállal bíró ipari ágak és a humánerőforrás. Mint kiderült, a régió esetében mindezek pozitív és negatív jelleggel is bírnak, és a felelős tényezők feladata, hogy a kiakanázást megfelelően levezényeljék. Kiemelt téma volt ugyanakkor az oktatás és a fiatalok hazatérése, itthon tartása is.