
Bírság járt a magyar zászlók kitűzéséért Sepsiszentgyörgyön is. Archív
Fotó: Bíró Blanka
Adományokat ajánlottak fel a sepsiszéki falvak polgármesterei Antal Árpádnak. Az elöljárók szeretnének belepótolni abba a tízezer lejes bírságba, amit a sepsiszentgyörgyi polgármesternek kell kifizetnie, amiért tavaly március 15-én magyar nemzeti jelképekkel díszíttette ki a várost.
2019. december 12., 21:352019. december 12., 21:35
Fodor István, az RMDSZ sepsiszéki szervezetének elnöke, bodoki polgármester portálunknak elmondta, tizenegy község elöljárója ajánlotta fel, hogy pótol a bírságba.
– szögezte le a politikus. Fodor István szerint a közösség vezetői, a polgármesterek felé folyamatosan megfogalmazódnak az elvárások, hogy használják a magyar szimbólumokat, a magyar nyelvű feliratokat, ám amikor ezért felelősségre vonják őket, kevesen állnak melléjük. „Fontos gyakorlat a közösségünk számára szolidaritást vállalni olyan emberekkel, akik nemzeti ügyeinkért karakánul kiállnak” – mondta a felajánlás kapcsán Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki elnöke.
Mint ismeretes, tavaly március 14-én és 15-én Kovászna megye prefektusa kétszer 5000 lejes bírságot rótt ki Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterre a magyar szimbólumokért. A zászlótörvényre hivatkozva a prefektusok Bokor Tibor kézdivásárhelyi és Gálfi Árpád székelyudvarhelyi polgármestereket is megbírságolták. Antal Árpád fellebbezett, ám a Kovászna Megyei Törvényszék jogerős ítélete jóváhagyta a bírságot. Antal Árpád úgy nyilatkozott, a bírság miatt nem mond le arról, hogy továbbra is kitűzze március 15-én Sepsiszentgyörgyön a magyarság szimbólumát.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!