Polgári engedetlenség – végszükség esetén

Az SZNT november 19-én, szombaton Sepsiszentgyörgyön tartotta nagygyűlését, a határozatot ott fogadták el a küldöttek.

„Nem szeretném, ha bekövetkezne ez a pillanat, legfőbb célunk az, hogy az ország régióátszervezése zökkenő- és feszültségmentes legyen. Ha viszont ez nem következik be, minden demokratikus lehetőséget kimerítettünk, és Székelyföld három megyéje nem lesz ugyanannak a régiónak a része, vagy a három megyéhez hozzácsatolnak más megyéket is, és az így létrejövő régióban a magyarság kisebbségbe kerül, akkor a polgári engedetlenség eszközeihez folyamodunk. Azt szeretnénk, ha Székelyföld lakossága megértené a polgári engedetlenség elveit, mert eddig ilyesmire nem volt példa, tehát ismeretlen a polgárok számára” – fogalmazott az SZNT elnöke.

Hozzátette, erőszakhoz nem szabad fordulni még akkor sem, ha erőszakkal szembesülnek. Továbbá fontos a fokozatosság elve, vagyis lépésről lépésre haladni előre az ügy érdekében, a szolidaritás, vagyis a széleskörű társadalmi támogatás, és a szolidaritási alap létrehozása azok számára, akik a polgári engedetlenség miatt valamilyen módon hátrányos helyzetbe kerülnek.

„Elszántak vagyunk, de azt szeretnénk, ha erre nem kerülne sor. 1968-ban, amikor a kommunista hatalom az ország jelenlegi felosztásáról döntött, akkor az első változat miatt a szüleink generációja Csíkszeredában az utcán tüntetett. Ezzel tárgyalásra kényszerítették a diktatúra képviselőit, és így jöttek létre a jelenlegi megyék. Az első elképzelésben például az is szerepelt, hogy Sepsiszentgyörgy Brassó megyéhez tartozzon. Semmivel sem vagyunk gyávábbak vagy gyengébbek, mint szüleink generációja” – ismertette november 21-ei marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján Izsák Balázs.