
Az aggódó és elégedetlenkedő lakók
Fotó: Haáz Vince
Viszonylag civilizáltan zajlott csütörtök délután Marosvásárhelyen az Állomás térre tervezett 16 szintes tömbház megépítéséről tartott közvita. A tervező bemutatta az elképzelést, a környéken lakók pedig elmondták, hogy miért nem értenek egyet vele. A végső döntést a marosvásárhelyi tanácsosok fogják meghozni.
2019. május 16., 21:262019. május 16., 21:26
A csütörtök délután kettőkor szervezett közvitán több mintegy tíz érintett lakó vett részt, többnyire nyugdíjasok.

Marosvásárhelyen az Állomás téri parkba tervezett, legalább tíz emeletes tömbház megépítéséről tartanak közvitát csütörtökön 14 órától. A városháza nagytermében tartandó megbeszélés nyitott, bárki részt vehet rajta, akit érdekel a tér és az oda tervezett tömbház sorsa.
Angela Kovács tervező a bevezetőben elmondta, hogy két éves egyeztetés és tárgyalások nyomán született meg a terv, amely még nem a végleges. Fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a terület magántulajdonban van és a létesítmény megtervezésekor ő figyelembe vette, hogy a vasútállomás egy kapu, amelyen át a városba érkeznek a turisták. Elmondta,
Továbbá a tervek szerint lakrészenként lesz egy állomásozó, de az irodáknak, üzleteknek is fenntartanak párat. A földszintet üzlethelyiségek és irodák foglalják majd el és lesz egy, az elképzelés szerint akár száz lakrészes tömbház is. A terület megmaradó részén zöldövezetek , padok, sétányok lesznek. Az egyszintes kereskedelmi helyiségek tetejére zöld teraszokat és játszótereket képzeltek el, de ezeket csak a tömbházban lakók használhatnak majd.
Angela Kovács tervező
Fotó: Haáz Vince
Az Állomás téren lakó Zsigmond Imola 140 aláírást gyűjtött már össze, de véleménye szerint a környék összes lakója támogatni fogja azon kérését, hogy a tervezett épület ne legyen négy szintesnél nagyobb. Mint elmondta,
A 16 szintes épület teljesen elveszi a fényt a már meglevő lakásoktól és azt sem szeretnék, ha az új lakók belátnának a konyhájukba. Arról nem beszélve, hogy a környéken három nagy üzlet van, de több kisebb élelmiszerüzletet is, így semmiképp nincs szükség újabb kereskedelmi helyiségekre, üzletekre.
Egy másik lakó arra volt kíváncsi, hogy ha ő mindig a szomszédai engedélyét kell kérje, ha valamit építeni vagy módosítani akar a magánházában, a zöldövezetre építő befektetőnek miért nincsenek ilyen kötelezettségei. Mint a város főépítésze, Dana Miheț elmondta, a területnek nincsenek közvetlen szomszédai, s a befektető betartja az érvényben levő törvényeket.
Kékben a török befektető és a nevében beszélő Móra Ákos, volt liberális szenátor
Fotó: Haáz Vince
Volt, aki azért aggódott, hogy a földalatti és föld feletti munkálatok során a 70-es években készült tömbházak falai megrepedeznek, és volt, aki azt mondta, hogy ha a 16 szintes épület az ő ablaka előtt megépül, akkor ő börtönbe fogja érezni magát saját lakásában. Azt is megkérdezték a lakók, hogy figyelembe fogják-e venni a tiltakozó aláírásaikat vagy hiába is gyűjtik össze, azok a szemeteskukába kerülnek.
Miheț azt mondta, a közvitán elhangzottakról jegyzőkönyv készül, s ezt majd a tanácsosok is megkapják.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!