Pályaválasztási tanácsadással segítik a végzősöket Hargita megyében

– tudtuk meg Szalay Zsuzsanna pszichológustól, a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium tanácsadójától. A foglalkozásokon a hobbiktól sokszor a gyerekkori élményekig, kedvenc játékokig visszamennek azért, hogy a diákok érdeklődési körét feltárják. Fontos, hogy a diák tudatosan elgondolkozzon azon, hol és miként látja magát öt-tíz év múlva. A szakember szerint a felsősöket leginkább az osztálytársak, barátok, egyetemisták befolyásolják pályaválasztáskor, ugyanakkor a tanárok visszajelzései is nagy fontossággal bírnak, és hasznosabbak, mint a kapott jegyek.

Többen nem konkrét életcélokat fogalmaznak meg, ők leggyakrabban főnökök vagy híres emberek szeretnének lenni. A tanácsadó feladata, hogy racionalizálja a hasonló vágyakat és tisztázza, hogy a diák milyen területen tudná megvalósítani elképzelését. Szalay Zsuzsanna eddigi tapasztalata az, hogy diákjainak mintegy kilencven százalékában a záróvizsgáig letisztul, milyen pálya volna legmegfelelőbb számára.

Könnyebben dönt, akire otthon figyelnek

A székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumban a tantestület célja elérni azt, hogy a diákok minél jobb egyetemeken tanulhassanak tovább.

– számolt be tapasztalatairól a tanintézet egyik pedagógusa, aki szerint az utóbbi években a reál osztályokból többen tanultak tovább, miközben a humán szakosok közül sokan megszakították vagy abbahagyták tanulmányaikat. Azokban a családokban, ahol a fiatal nem talál beszélgetőpartnert, ahol nem figyelnek rá, illetve ő maga is szétszórt, tájékozatlansága miatt csak az utolsó percben dönt a hogyan továbbról – véli az osztályfőnök.

Tudják, mit akarnak

A továbbtanulási lehetőségek sokasága megnehezíti a pályaválasztást – véli az általunk megkérdezett tizenkettedikes, filológia szakos Anett, és ebben több osztálytársa is egyetért vele. A gimnázium diákja szerint ha több minden érdekel egy fiatalt, ugyanakkor több tantárgyból is jól teljesít, nem könnyű egy adott szakot kiválasztania. Ő sok tétovázás után tizedik osztály elején úgy döntött, a bölcsészkaron tanul tovább és magyar szakos tanár lesz.

Évfolyamtársa, Alexandra már legalább hat éve készül a jogi pályára. Ebben a játékfilmek mellett a jogász szülők is ihlették, de nem befolyásolta az otthoni minta. Hasonló pályára készül diáktársuk, Bernadett is, annak ellenére, hogy a nehéz vizsgák és a telített munkaerőpiac miatt többen próbálták lebeszélni erről a szakmáról.

Nem szokványos életpályát álmodott magának Norbert. Ő hatodikos volt, amikor a homoródszentmártoni önkéntes ifjúsági tűzoltócsapat tagja lett, és két évig, a csapat felbomlásáig járt versenyekre: akkor döntötte el, hogy hivatásos tűzoltó lesz. Az akadémiára nagyon nehéz bejutni, hiszen a száz kérdéses feladatsorból álló vizsgán mindössze egy hibalehetőség megengedett. Ezért érettségi után a Prahova megyei Boldești település tűzoltóképzőjébe készül, és a hierarchia alsó fokáról indulva igyekszik majd eljutni a tiszti fokozatig.

Nem mindegyikük ennyire határozott. A szintén végzős középiskolás Fanni még vacillál a gyógypedagógia és a kinetoterápia (mozgásterápia) között. Mindkettő tetszik neki, de mivel szeretne mentálisan sérült gyerekekkel foglalkozni, lehet, hogy az előbbi mellett dönt majd. Ő azonban – hogy könnyebben válassza ki a neki megfelelő szakmát – igénybe veszi az iskolai tanácsadó segítségét.

A trendekhez igazítják a szakokat

Nem mérik a már két évtizede működő iskolai karriertanácsadás hatékonyságát a Hargita Megyei Tanfelügyelőségnél, ám 2010 óta követik az iskolát elvégző fiatalok pályáját. Ez abban is segítséget nyújt számukra, hogy olyan osztályokat indítsanak, amelyek iránt van érdeklődés és amelyek végzősei el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon – közölte Bartolf Hedvig tanfelügyelő.

– sorolta a megfigyeléseik eredményeit. Az egyetemválasztást gyakran meghatározza a család anyagi helyzete, ezért a székelyföldi fiatalok körében néhány éve megnőtt az érdeklődés a Sapientia csíkszeredai kara iránt, így a kolozsvári BBTE és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem után harmadik lett a preferenciákban. Bartolf Hedvig érdekességként még elmondta, hogy az előző évhez viszonyítva tavaly megnőtt a külföldi felsőfokú intézetekben továbbtanulók száma. Ugyanakkor

– ez az utóbbi hét év legjobb munkavállalási aránya.