
Régészeti ásatások Mikháza határában. Archív
Fotó: Gálna Zoltán
Nagy érdeklődés kísérte eddig a Mikházán felállított két, Időkapszulának – vagy Time Boxnak – nevezett kiállítópavilont. Ahogy Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója érdeklődésünkre elmondta, a fából épült, zsindellyel födött két kiállítóhelyiséget hamarosan átépítik és állandóvá teszik.
2019. április 02., 18:122019. április 02., 18:12
A megyei önkormányzat alárendeltségébe tartozó Maros Megyei Múzeum évekkel ezelőtt a rómailimes-program keretében régészeti ásatásokba kezdett más hazai és külföldi intézményekkel együttműködve. A római castrum és az ahhoz tartozó fürdő, illetve más, a római katonákat kiszolgáló építmények feltárása során előkerült tárgyakból kiállítást rendeztek be, ahol a látogatók megismerhetik, hogyan éltek egykor a rómaiak ezen a vidéken.
„Ezek a pavilonok hároméves időszakra készültek, mintegy kísérleti jelleggel, hogy van-e rá igény, érdeklődés” – mondta Pánczél Szilamér régész, akitől megtudtuk, hogy idén véglegesítik a tárlatokat, és az azoknak helyet adó faépületeket téglából átépítik.
Soós Zoltán szerint a régészeti ásatásokat nem hagyják abba, a megyei tanács tulajdonában lévő területen a castrum és a fürdő feltárása folyamatos, de a Mikházán történő ivóvíz- és szennyvízrendszer-kiépítési munkálatok során végzett régészeti leletmentés sem zárul le.
illetve a szükséges iratok összeállításán dolgoznak. Ha minden a terv szerint halad, akkor jövőre elkészülnek vele, és
milyen volt a csatornarendszer, valamint hogyan tisztálkodtak, mit használtak, milyen edényeket, tisztálkodási eszközöket, kozmetikumokat.
A római kultúra, művészetek, gasztronómia és harcmodor ismertetése a római fesztiválon. Archív
Fotó: Gálna Zoltán
A múzeum a megyei tanács támogatásával Mikházán megvásárolt egy parasztportát, amelyet tájháznak rendeznek be. Soós Zoltán tudatta, augusztus 1-jén tervezik átadni, majd jövőre a porta gazdasági épületét átalakítják át, és vendégházat hoznak létre benne.
Jelenleg Maros megyében három olyan római katonai tábor ismert, ahol római légiós katonák állomásoztak Marosvécs, Mikháza és Sóvárad területein. E katonai táborok körül civil településeket alapítottak, amelyek a régió fontos vallási, gazdasági és kulturális központjaként működtek. A három közül a legnagyobb muzeológiai és idegenforgalmi potenciállal rendelkező helyszín Mikháza, ahol egykor egy castrum, termálfürdők és település is volt.
Archív
Fotó: Gálna Zoltán
Míg a római kori ásatások megkezdésekor a mikháziak és a környékbeliek attól tartottak, hogy „dák leletek” kerülnek felszínre, és a dákkultusz éltetésének a helyszíne lesz a falu, mára elmúltak a félelmeik. Az ókori római kultúrára alapozó, azt bemutató fesztiválnak, amit minden év augusztusában szerveznek Mikházán, sikerült a kételyeket eloszlatnia, sok érdeklődőt a településre vonzania, és Mikháza nevét ismertté tenni az idegenforgalom számára is.
A római limes egy Európán átívelő határvonal, amely a Római Birodalmat védte Nagy-Britanniától a Fekete-tengerig több ezer kilométeren át. Elsősorban őrtornyokkal, árkokkal, sáncokkal és erődökkel ellátott védőfalat jelentett, de sok helyen a folyók is természetes határvonalként szolgáltak. Erdélyben, így Mikházán is a 2. században jelentek meg a rómaiak, és körülbelül a 260-as évekig maradtak. A 150 év emlékei a falu határában és a településen, a talaj alatt lapulnak. A limes romániai szakaszának feltárása azért fontos, mert Románia kötelezettséget vállalt, hogy feltárja és nevezi az UNESCO Világörökség listájára.
December 19-én személyes okokból lemondott a TAROM vezérigazgatója, Costin Iordache, de hivatalában marad 2026. január 15-ig, ameddig a vállalat igazgatótanácsa ügyvivő vezérigazgatót nevez ki – jelentette be szerdán az állami légitársaság.
Az előrejelzéseknek megfelelően havazásba váltott át a csapadék az ország több régiójában, így többek között Csíkszéken is.
Családon belüli erőszakhoz kapcsolódó emberölési kísérlet miatt indult eljárás a férfi ellen, aki a gyanú szerint benzint locsolt az élettársára, és a nő testfelületének 50 százalékán égési sérüléseket szenvedett.
Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) az idei influenzaszezon első halálesetéről számolt be szerdán: egy 88 éves, Kolozs megyei, krónikus betegségekben szenvedő nő hunyt el. Az idős asszony nem volt beoltva influenza ellen.
Hatvan napos hatósági felügyelet alá helyezték szerdán a katonai ügyészek Olt megye prefektusát, Cosmin Florescut (PSD) és alprefektusát, Ștefan Nicolaét (PNL), akiket jogosulatlan fegyverhasználattal gyanúsítanak.
Idén is sokan járultak hozzá adományaikkal az Együtt, egymásért mozgalomhoz, és a gyergyószentmiklósi Vöröskereszt gyűjtése is eredményes volt. Ennek köszönhetően sok család számára válhatott szebbé a karácsony Gyergyószentmiklóson és Gyergyószéken.
Testfelületének 50 százalékán megégett egy nő szerdára virradóra a Szatmár megyei Ivácskó település egyik gazdaságában kitört tűzben.
A marosvásárhelyi születésű magyar országgyűlési képviselő annak kapcsán kéri a tiszás politikus állásfoglalását, hogy az utóbbi időben ismét téma lett Magyarországon a külhöni magyarok ügye, különösképpen a szavazati joguk.
Kedd esti ülésén a kormány jóváhagyta több minisztérium és állami intézmény büdzséjének a kiegészítését a 2025-ös évre.
Az adóhatóság (ANAF) kedden közölte, hogy megkezdte a közel 46,8 millió lejes tartozás behajtását a Gabriel Resources Limitedtől, és kényszervégrehajtás alá vonta a cég Roșia Montană Gold Corporationben birtokolt részvényeit.
szóljon hozzá!