
Régészeti ásatások Mikháza határában. Archív
Fotó: Gálna Zoltán
Nagy érdeklődés kísérte eddig a Mikházán felállított két, Időkapszulának – vagy Time Boxnak – nevezett kiállítópavilont. Ahogy Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója érdeklődésünkre elmondta, a fából épült, zsindellyel födött két kiállítóhelyiséget hamarosan átépítik és állandóvá teszik.
2019. április 02., 18:122019. április 02., 18:12
A megyei önkormányzat alárendeltségébe tartozó Maros Megyei Múzeum évekkel ezelőtt a rómailimes-program keretében régészeti ásatásokba kezdett más hazai és külföldi intézményekkel együttműködve. A római castrum és az ahhoz tartozó fürdő, illetve más, a római katonákat kiszolgáló építmények feltárása során előkerült tárgyakból kiállítást rendeztek be, ahol a látogatók megismerhetik, hogyan éltek egykor a rómaiak ezen a vidéken.
„Ezek a pavilonok hároméves időszakra készültek, mintegy kísérleti jelleggel, hogy van-e rá igény, érdeklődés” – mondta Pánczél Szilamér régész, akitől megtudtuk, hogy idén véglegesítik a tárlatokat, és az azoknak helyet adó faépületeket téglából átépítik.
Soós Zoltán szerint a régészeti ásatásokat nem hagyják abba, a megyei tanács tulajdonában lévő területen a castrum és a fürdő feltárása folyamatos, de a Mikházán történő ivóvíz- és szennyvízrendszer-kiépítési munkálatok során végzett régészeti leletmentés sem zárul le.
illetve a szükséges iratok összeállításán dolgoznak. Ha minden a terv szerint halad, akkor jövőre elkészülnek vele, és
milyen volt a csatornarendszer, valamint hogyan tisztálkodtak, mit használtak, milyen edényeket, tisztálkodási eszközöket, kozmetikumokat.
A római kultúra, művészetek, gasztronómia és harcmodor ismertetése a római fesztiválon. Archív
Fotó: Gálna Zoltán
A múzeum a megyei tanács támogatásával Mikházán megvásárolt egy parasztportát, amelyet tájháznak rendeznek be. Soós Zoltán tudatta, augusztus 1-jén tervezik átadni, majd jövőre a porta gazdasági épületét átalakítják át, és vendégházat hoznak létre benne.
Jelenleg Maros megyében három olyan római katonai tábor ismert, ahol római légiós katonák állomásoztak Marosvécs, Mikháza és Sóvárad területein. E katonai táborok körül civil településeket alapítottak, amelyek a régió fontos vallási, gazdasági és kulturális központjaként működtek. A három közül a legnagyobb muzeológiai és idegenforgalmi potenciállal rendelkező helyszín Mikháza, ahol egykor egy castrum, termálfürdők és település is volt.
Archív
Fotó: Gálna Zoltán
Míg a római kori ásatások megkezdésekor a mikháziak és a környékbeliek attól tartottak, hogy „dák leletek” kerülnek felszínre, és a dákkultusz éltetésének a helyszíne lesz a falu, mára elmúltak a félelmeik. Az ókori római kultúrára alapozó, azt bemutató fesztiválnak, amit minden év augusztusában szerveznek Mikházán, sikerült a kételyeket eloszlatnia, sok érdeklődőt a településre vonzania, és Mikháza nevét ismertté tenni az idegenforgalom számára is.
A római limes egy Európán átívelő határvonal, amely a Római Birodalmat védte Nagy-Britanniától a Fekete-tengerig több ezer kilométeren át. Elsősorban őrtornyokkal, árkokkal, sáncokkal és erődökkel ellátott védőfalat jelentett, de sok helyen a folyók is természetes határvonalként szolgáltak. Erdélyben, így Mikházán is a 2. században jelentek meg a rómaiak, és körülbelül a 260-as évekig maradtak. A 150 év emlékei a falu határában és a településen, a talaj alatt lapulnak. A limes romániai szakaszának feltárása azért fontos, mert Románia kötelezettséget vállalt, hogy feltárja és nevezi az UNESCO Világörökség listájára.
Ökumenikus közösségben ünnepelt a marosvásárhelyi magyarság október 23-án este. Előbb a Keresztelő Szent János Plébánián hajtottak fejet az 1956-os forradalom hősei és a szabadság eszméje előtt, majd fáklyákkal a kezükben vonultak a Várudvarba.
Hetven év távlatából is a szabadság, az igazság és a nemzeti megmaradás üzenetét hordozza 1956. hangzott el Székelyudvarhelyen, ahol a forradalom hősei, valamint Márton Áron püspök öröksége előtt is tisztelegtek október 23-án.
Csíkszereda városa posztumusz Pro Urbe díjjal ismeri el Basa János életművét – adta hírül péntek este Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.
Hetven évvel az 1956-os magyar forradalom után Csíkszeredában is közösen hajtottak fejet a forradalmárok emléke előtt. A megemlékezésen zene, történelmi felvételeket idéző hologramok, ünnepi beszédek és egyházi áldás hangzott el.
Felemelő ünnepségen emlékezett a mintegy kétszáz sepsiszentgyörgyi az 56-os hősök áldozatára a művészeti líceum melletti emlékparkban. A felszólalók beszédeiből ugyanaz a gondolat köszönt vissza: az eszmét, a lángot vinnünk kell tovább.
Az 1956-os forradalom egész világot megrengető voltáról, Magyarország szabadságának mostani megőrzéséről is beszéltek a felszólalók a Fidesz és a KDNP közös megemlékezésén a budapesti Bem téren, ahol Hankó Balázs levelét is felolvasták.
Fáklyás felvonulással és ünnepi műsorral emlékeztek meg Gyergyószentmiklóson az 1956-os magyar forradalom hőseiről. A Szent István térről a főtéri parkba tartó emlékezők a hetven évvel ezelőtti tüntetőkhöz hasonló transzparensekkel vonultak.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter pénteken bejelentette, határozott intézkedéseket rendelt el, hogy az év végéig legalább 500 új börtönférőhely létesüljön.
Harminckilenc vádlottat ítélt el a Ialomița megyei törvényszék a két halálos áldozatot követelő tavalyi urziceni-i fegyveres összecsapás ügyében.
Telefonon jelentették a hatóságoknak, hogy a Maros megyei Csatófalva külterületén megtámadott a medve egy juhait legeltető huszonéves férfit.
szóljon hozzá!