Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

17:36

Hatalmas lehetőségek vannak a térség turizmusában, de Parajd nehéz téma

17:01

Két meccsen 39 gólt lőtt a Háromszéki Ágyúsok

16:10

Közös tanévnyitó, közös értékek a református oktatásban

15:29

A romániaiak majdnem háromnegyede szerint rossz irányba tart az ország

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Az életéért küzdött a nagy testű kutyákkal egy futó Csíksomlyón

Előkerült az áprilisban eltűnt háromszéki fiatal lány

Fényes nappal ment be a medve Székelyudvarhelyre, órákba került elkergetni

Extrán fizetnek három napig a visszaváltott palackokért az egyik Székelyföldön is népszerű üzletláncban

Háromezer lej: ez a minimum, amiből egy személy viszonylag ki tud jönni

Az életéért küzdött a nagy testű kutyákkal egy futó Csíksomlyón

Szigorítás: a kezdő sofőrök ne vezethessenek nagyon erős autókat

Fényes nappal ment be a medve Székelyudvarhelyre, órákba került elkergetni

Nehéz pénzügyi helyzetben a Hargita megyei tanács

Távozik a Hidroelectrica éléről a magyar vezérigazgató

Padlófűtéssel, termálfürdőkkel helyezték kényelembe magukat a rómaiak nálunk

Régészeti ásatások Mikháza határában. Archív

Fotó: Gálna Zoltán

Nagy érdeklődés kísérte eddig a Mikházán felállított két, Időkapszulának – vagy Time Boxnak – nevezett kiállítópavilont. Ahogy Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója érdeklődésünkre elmondta, a fából épült, zsindellyel födött két kiállítóhelyiséget hamarosan átépítik és állandóvá teszik.

Antal Erika

2019. április 02., 18:122019. április 02., 18:12

A megyei önkormányzat alárendeltségébe tartozó Maros Megyei Múzeum évekkel ezelőtt a rómailimes-program keretében régészeti ásatásokba kezdett más hazai és külföldi intézményekkel együttműködve. A római castrum és az ahhoz tartozó fürdő, illetve más, a római katonákat kiszolgáló építmények feltárása során előkerült tárgyakból kiállítást rendeztek be, ahol a látogatók megismerhetik, hogyan éltek egykor a rómaiak ezen a vidéken.

„Ezek a pavilonok hároméves időszakra készültek, mintegy kísérleti jelleggel, hogy van-e rá igény, érdeklődés” – mondta Pánczél Szilamér régész, akitől megtudtuk, hogy idén véglegesítik a tárlatokat, és az azoknak helyet adó faépületeket téglából átépítik.

Soós Zoltán szerint a régészeti ásatásokat nem hagyják abba, a megyei tanács tulajdonában lévő területen a castrum és a fürdő feltárása folyamatos, de a Mikházán történő ivóvíz- és szennyvízrendszer-kiépítési munkálatok során végzett régészeti leletmentés sem zárul le.

Tervezik a római fürdő bemutatását, amelyhez idén egyelőre a terepet készítik elő,

illetve a szükséges iratok összeállításán dolgoznak. Ha minden a terv szerint halad, akkor jövőre elkészülnek vele, és

az érdeklődők megtekinthetik, milyen is volt a Kr. u. 1–3. században a rómaiak fürdőhelyisége, hogyan működött a padlófűtés, a vízmelegítés,

milyen volt a csatornarendszer, valamint hogyan tisztálkodtak, mit használtak, milyen edényeket, tisztálkodási eszközöket, kozmetikumokat.

A római kultúra, művészetek, gasztronómia és harcmodor ismertetése a római fesztiválon. Archív

Fotó: Gálna Zoltán

A múzeum a megyei tanács támogatásával Mikházán megvásárolt egy parasztportát, amelyet tájháznak rendeznek be. Soós Zoltán tudatta, augusztus 1-jén tervezik átadni, majd jövőre a porta gazdasági épületét átalakítják át, és vendégházat hoznak létre benne.

Jelenleg Maros megyében három olyan római katonai tábor ismert, ahol római légiós katonák állomásoztak Marosvécs, Mikháza és Sóvárad területein. E katonai táborok körül civil településeket alapítottak, amelyek a régió fontos vallási, gazdasági és kulturális központjaként működtek. A három közül a legnagyobb muzeológiai és idegenforgalmi potenciállal rendelkező helyszín Mikháza, ahol egykor egy castrum, termálfürdők és település is volt.

Archív

Fotó: Gálna Zoltán

Míg a római kori ásatások megkezdésekor a mikháziak és a környékbeliek attól tartottak, hogy „dák leletek” kerülnek felszínre, és a dákkultusz éltetésének a helyszíne lesz a falu, mára elmúltak a félelmeik. Az ókori római kultúrára alapozó, azt bemutató fesztiválnak, amit minden év augusztusában szerveznek Mikházán, sikerült a kételyeket eloszlatnia, sok érdeklődőt a településre vonzania, és Mikháza nevét ismertté tenni az idegenforgalom számára is.

A római limes egy Európán átívelő határvonal, amely a Római Birodalmat védte Nagy-Britanniától a Fekete-tengerig több ezer kilométeren át. Elsősorban őrtornyokkal, árkokkal, sáncokkal és erődökkel ellátott védőfalat jelentett, de sok helyen a folyók is természetes határvonalként szolgáltak. Erdélyben, így Mikházán is a 2. században jelentek meg a rómaiak, és körülbelül a 260-as évekig maradtak. A 150 év emlékei a falu határában és a településen, a talaj alatt lapulnak. A limes romániai szakaszának feltárása azért fontos, mert Románia kötelezettséget vállalt, hogy feltárja és nevezi az UNESCO Világörökség listájára.