Összefonódó hagyományszálak a csíkmadarasi néptáncegyüttesnél

Negyven-ötven állandó tag

Ugyan a hagyományőrző csoportban folyamatosan zajlik az utánpótlásképzés, a fiatalok nem állandó tagjai a társaságnak, hiszen egyetemre mennek, családot alapítanak, ám így is 40–50 személy kapcsolódik be állandó jelleggel a tevékenységükbe. Ők évente az ünnepkörök alkalmával megszervezett rendezvényeken lépnek fel, de nemcsak a faluban, hanem minden olyan településen, ahová elhívják őket. Ugyanakkor Magyarországon is rendszeresen bemutatják az éppen újratanult népi hagyományokat. Elsősorban helyi táncokat tanulnak, mert az a cél, hogy ezeket minden csíkmadarasi gyerek elsajátítsa.

Kapcsolat a csoportok között

A „néptáncos ügyet” nagymértékben segíti a már tizenöt éve a településen nyaranta megrendezett hagyományőrző tábor, hiszen ilyenkor a kézműves foglalkozás mellett egy hétig intenzíven foglalkoznak a résztvevő gyerekek a néptánccal, a hangszertanulással, vagy a népdalokkal.

„A következő táborig a gyerekek az előző táborban tanult népdalokból élnek.

Elültetni a magot

Úgy véli, a falu életében meghatározó szerepe van a táncegyüttesnek, példaértékű az, hogy idős emberek fontosnak tartják, és időt szakítanak arra, hogy bemutassák a fiataloknak a hagyományokat. „Ezek az emberek nemcsak kimondottan a színpadi produkciójukkal képviselik a települést, de a mindennapokban is aktívan kiveszik a részüket. Bármilyen jellegű munkálat, tevékenység van – vendégfogadás, szervezés, közmunka – ők azok, akik elsősorban segítenek. Reménykedek abban, ha a mostani 259 iskolásunk közül csak negyvenen is vesznek részt aktívan a csoportban, azért a többi gyerek lelkében is el van már ültetve kultúránk szeretetének a magja. És ha ők majd felnőttként tartják majd fontosnak mindezt, és a gyerekeiket ebbe az irányba terelik, akkor megalapoztuk egész kultúránkat”– hangsúlyozta Bíró Éva.