Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

11:46

Most jön a leghosszabb éjszaka

11:24

Székelyudvarhely volt ma reggel az ország leghidegebb települése

11:15

Városi sportgálán ünnepelték Gyergyószentmiklós bajnokait

11:00

Avatar: Tűz és hamu – hiába a lenyűgöző látvány ha majdnem ugyanazt nézzük mint három évvel ezelőtt

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Baleset miatt áll a forgalom Szejkefürdőn – frissítve

Autós üldözésbe és balesetekbe torkolló ittas vezetés Hargita megyében

Elhunyt Fancsali Éva, a székelyudvarhelyi Kipi-Kopi Napköziotthon igazgatója

Hét autó ütközött össze Dálnok községben – fotók

Kéthetes előrejelzés: most jönnek a leghidegebb éjszakák

Bosszúra esküdött George Simion AUR-vezér

Nagy Zoltánt megválasztották a gyergyószentmiklósi RMDSZ élére

Csíkszereda polgármestere: kormányzati megszorítások és pénzügyi bizonytalanságok éve volt az idei

Ekkortól csökkenhet az infláció az RMDSZ elnöke szerint

Az államfő megtámadta az alkotmánybíróságon a Novák-törvényt

Országos erdészeti problémára keresnek megoldást Udvarhelyszéken

Elsősorban a lucfenyőket fenyegeti a betűzőszú elszaporodása

Fotó: Csató Andrea

Jelentős összeget fektethet be az egyetemekkel és más szakmai szervezetekkel együttműködő Zetelaka Erdőrendészeti Hivatal a fákat pusztító betűzőszúk kutatására. A cél az, hogy tanulmányt állítsanak össze a kártevők populációjának kordában tartására.

Fülöp-Székely Botond

2025. szeptember 11., 21:102025. szeptember 11., 21:10

Országszinten számos kárt okozott az elmúlt években az erdőket pusztító betűzőszú, amely az eddigi megfigyelések alapján elsősorban akkor szaporodik el, amikor egy hosszabb szárazság után legyengülnek a fák – fejtette ki lapunknak András Róbert, a Zetelaka Erdőrendészeti Hivatal vezetője.

Mint mondta, a kártevők elsősorban a monokultúrákat (különösképpen a lucfenyőt) támadják meg, de a vegyes ültetésű erdőkbe is átterjednek.

Egyelőre sajnos úgy néz ki, hogy azokban az erdőkben vannak a legnagyobb gondok, ahol korlátozták az erdőgondozást, vagyis az erdészek nem avatkozhatnak be a nagyobb károk megelőzése érdekében.

Rovarcsapdák, drónok

„Ezektől a rovaroktól teljesen megszabadulni nem lehet, de valamennyire kordában tarthatók. Ezért kell egy megfelelő rendszert kidolgozni” – magyarázta András. Kádár Rezső, a sepsiszentgyörgyi Pro Wood faipari klaszter menedzsere egy a témával kapcsolatos sajtótájékoztatón rámutatott,

közösen dolgozva kapták meg azt a kormány, illetve az Európai Unió által finanszírozott pályázatot, amelynek köszönhetően innovatív erdészeti megoldásokon dolgozhatnak a probléma mérséklése céljából.

Gyakorlatilag 1,6 millió eurót kaptak az elképzeléseik megvalósítására.

Fotó: Csató Andrea

Az összegből közel hatszáz automata szúcsapdát fognak kihelyezni az erdőkben, ugyanakkor drónokat vásárolnak és kisebb meteorológiai állomásokat is létrehoznak a környezeti tényezők rögzítése érdekében.

A kutatás során Barssói Erdészeti Egyetem és a Szucsávai Ștefan cel Mare Egyetem munkatársai elemzik majd a terepen gyűjtött, illetve az említett berendezések által reális időben továbbított adatokat. Ezeket összevetve fognak elkészíteni egy tanulmányt a kártevők populációjának féken tartása érdekében. Utóbbi konkrétan azt jelenti, hogy idővel, a begyűjtött adatokat felhasználva előre tudják jelezni, hogy hol lehet a kártevők robbanásszerű növekedésére számítani, így időben beavatkozhatnak a beteg fák eltávolításával.

Így nem csak a rovarfertőzés terjedését tarthatjuk féken, de a problémás fák is jobb minőségben kerülhetnek a piacra, tehát nem feltétlenül csak tűzifának lesznek jók”

– magyarázták az előnyöket. Az ilyen jellegű beavatkozásoknak tehát nem csak ökológiai, de gazdasági haszna is lesz.

Tamás László, a Nagy-Küküllő Közbirtokossági Unió elnöke, aki a beruházásért pályázó start-up céget (Forestry Research Innovation) bejegyeztette, közölte, ők maguk is folyamatosan érzik, hogy egyre nagyobbak a környezeti károk. Ez tagjaikat ugyan elsősorban gazdaságilag érinti, de

az erdők pusztulása kihat a teljes társadalomra.

Fotó: Csató Andrea

Eljutni a törvénymódosításokig

A kutatás 2-3 évet fog igénybe venni, az eredmények alapján összeállított tanulmányt pedig a környezetvédelmi minisztérium munkatársainak adják át – közölte a András Róbert. Ezt követően

a dokumentumra hivatkozva lehet előkészíteni az innovatív erdőgazdálkodáshoz szükséges törvénymódosításokat.

Az is fontos lehet, hogy a projekt során kísérleti jelleggel kiépített rendszereket máshol is használják majd a fák védelmére.

„Összességében azt gondolom, hogy ezt a projektet mindenképp végig kell vigyük, hiszen ilyen összetett innovációs megoldás eddig még nem volt sem Romániában, sem a környező országok területén” – szögezte le Kádár Rezső.

Udvarhelyszék