
Székelyföldi kórház folyosóján. A beteghordozó munkájára is óriási szükség van
Fotó: Pinti Attila
A legtöbb kórházban pénzszűke miatt nem alkalmaznak megfelelő számú beteghordozót, akiknek a dolga a betegek szállítása, mozgatása lenne. Hiányuk miatt feladatukat gyakran az ápolók kénytelenek elvégezni. Tetézi a gondokat, hogy az egészségügyi alkalmazottak bérének növelése még jobban ellehetetlenítette újabb személyzet alkalmazását, a fizetési alap ugyanis a kórházak jövedelmének óriási hányadát felemészti.
2019. július 12., 21:502019. július 12., 21:50
A kórházba került, mozgásukban korlátozott betegeket gyakran a betegápolók (románul: infirmiere), esetenként a takarítószemélyzet kénytelen a hordágyról a kórtermi ágyra áthelyezni, illetve tolószékkel laboratóriumi vizsgálatra vinni. A páciensek mozgatását és az orvosi gépek, eszközök szállítását ideális esetben a beteghordozó személyzetnek (románul: brancardiere) kellene elvégeznie, csakhogy
A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban jelenleg tizenhárom beteghordozó dolgozik, többnyire a sürgősségi osztályon, a pszichiátriai részlegen, valamint a sebészeti, urológiai és ortopédiai műtőben – ezek azok a helyek, ahol leginkább szükség van rájuk. Szekeres Ildikótól, a kórház ápolási igazgatójától megtudtuk,
Ennek érdekében közzétettek egy álláshirdetést, mely szerint három beteghordozót alkalmaznak a sürgősségi osztályra. „A beteghordozó feladatai közé tartozik egyebek mellett a páciensek szállítása a laboratóriumi és röntgenvizsgálatokra, a műtőbe vagy a kezelőbe, ugyanakkor szintén ők viszik az elhunyt betegeket a halottasházba” – sorolta az ápolási igazgató. Hozzátette,
Lukács Antalt, a székelyudvarhelyi kórház főigazgatóját is megkerestük a téma kapcsán, aki szintén megerősítette: általános probléma, hogy nem elégséges a meglévő személyzet, a sürgősségi osztályra például legutóbb öt beteghordozó alkalmazását igényelték. A személyzetről, a beosztásukról a menedzseri szerződés és a jogszabályok alapján is mindig az intézményvezető dönt, újabbak alkalmazása pedig költségvetésfüggő. Hozzátette, nem megoldható, hogy kimondottan csak a betegszállító szállítsa a betegeket, mint magyarázta, az intézményben egymást kiegészítő munkának kell folynia, a betegellátásnak kell legyen egy üteme, és segíteni kell a betegeket.
Az egészségügyi alkalmazottak bérének növelése még jobban ellehetetlenítette az újabb személyzet alkalmazását
Fotó: Pinti Attila
Ferenczy István, az intézmény menedzsere elmondta, szükségük volna legalább négy-öt ilyen munkaerőre, de a pénzhiány miatt nem tudnak alkalmazni, így ezt a feladatot a kórházi osztályok saját maguk oldják meg. „A kórháznak a beteghordozókhoz képest sokkal nagyobb szüksége volna még több betegápolóra, ugyanakkor egy altatóorvosra és egy sürgősségi ellátásban dolgozó orvosra is” – tette hozzá az igazgató. Megjegyezte továbbá, hogy esetükben az egészségügyi alkalmazottak bérének növelése még jobban ellehetetlenítette az újabb személyzet alkalmazását, a fizetési alap ugyanis már a kórház jövedelmének több mint 87 százalékát teszi ki.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!