Orbán Viktor Tusványoson: minden magyar választás a külhoni magyarok számára jelenti a legnagyobb kockázatot

Kockázat a külhoni magyarok számára

A 2026-ban esedékes választásokat illetően a kormányfő világossá tette, a Fidesz esélyei kedvezőek, de nincs helye az elkényelmesedésnek.

– fogalmazott.

Orbán Viktor a napokban Ilie Bolojan román miniszterelnökkel is találkozott, aki szerinte egy „nehéz súlyú politikus”, és ugyanabban a kódrendszerben és kulturális mintázatban mozog, mint a magyar kormányzat. „Egy román hazafival találkoztam, aki küzdeni fog a román nemzeti érdekekért, efelől ne legyen kétségünk, és aki egyúttal közös román-magyar sikerekre is vágyik, közös sikerekben is érdekelt, és tenni is fog ezért.

– vélekedett.

A miniszterelnök magyar közvéleményt jelenleg foglalkoztató hírekről is szót ejtett, bejelentette továbbá a Digitális Polgári Körök (DPK) elindítását, amelyek közül az első honlapja rögtön Magyarország miniszterelnökének tusványosi beszéde után élesedett. Mint mondta, a digitális polgári erőre szükség van, és bár a körök megalapításának választási jelentősége is van, túlmutat azon.

– jelentette ki.

Emlékeztetett, hogy a Biztonsági Tanácsnak öt tagországa van, de csak három komoly haderő van: az oroszok, a kínaiak és az amerikaiak.

Néhány statisztikát is ismertetett, melyek szerint:

• 1990 és 2025 óta másfélszeresére nőttek a hadászati kiadások, megsokszorozódtak a konfliktusok, felerősödött a fegyverkezési verseny;

• 10 év alatt ötszörösére nőtt a világgazdaságban a szabadkereskedelmet korlátozó intézkedések száma;

• 1990-hez képest ma kétszer magasabb a globális migráció.

A kormányfő rámutatott: Magyarországnak ezzel szemben az a feladata, hogy megakadályozza Ukrajna EU-hoz való csatlakozását – és ezzel a háború befelé történő kibontakozását is – továbbá erőfeszítéseket kell tennie a regionális békéért.

– jelentette ki. Ezenkívül az országnak fel kell készülni a háborúból való kimaradásra, amelynek a miniszterelnök öt feltételét ismertette.

Mint mondta, Magyarországnak minden fontos globális szereplővel jó kapcsolatot kell ápolnia, meg kell erősítenie a honvédelmét, és önellátási képességét a hadiipar, energia, élelmiszer és digitális képességek tekintetében.

– magyarázta, hozzátéve, hogy ha lesz harmadik világháború, az nem döntés, hanem végkifejlet lesz.

Háborús költségvetés az EU-ban

Az Európai Unió új, hét évre szóló költségvetés-tervezetét a kormányfő háborús költségvetésnek nevezte. Mint mondta:

„Magyarország nem érdekelt egy háborús költségvetésben, nekünk egy békét és fejlődéstámogató költségvetés kell, ezért a bemutatott tervezetet tárgyalási alapnak sem fogadjuk el” – szögezte le.

A miniszterelnök szerint az EU mostani vezetése kényszerpályára helyezte az uniót. „Vagyis az európai helyzet ma úgy fest, hogy

– vázolta fel Orbán Viktor. Hogy ez miért történik így, a kormányfő három lehetséges választ vázolt fel:

• a brüsszeli vezetés minden válságot lehetőségként kezel arra, hogy fokozza a hatáskörét;

• az uniós költségvetési gazdálkodás ma már csak hadigazdálkodással és hadikölcsönökkel tartható fenn, mert elveszítette a versenyképességét;

• Ukrajna uniós tagsága biztosíthatja egyes gazdasági szereplők ottani érdekeltségeinek a védelmét úgy, hogy egy kézi vezérelhető uniós tagállamot hoz létre.

– jelentette ki. Ehhez fűződően elmondta, az EU-ban Magyarország költi a legtöbb pénzt a családok támogatására, mert hisznek benne, hogy családbarát nemzetre van szükség.

Kifejtette továbbá, hogy Közép-Európában látja a jövőt, ez a terület ugyanis megvédte magát a migrációtól, míg Nyugat nem. Ennek okát a kereszténységhez, annak nemzetmegtartó szerepéhez vezette vissza. Arra, hogy

„Azt tudom, hogy ez csak rajtunk múlik, meg a fiatalokon, a gyerekeinken, akiket mi neveltünk.

– zárt a beszédét Orbán Viktor, majd Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével közösen választ adtak a közönség kérdéseire is.