
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda
A 2026-os országgyűlési választáson Orbán Viktor miniszterelnök arra kér mandátumot, hogy Magyarország kimaradjon az európai háborúból – erről a kormányfő szerdán, az M1 aktuális csatornának adott évzáró interjúban beszélt.
2026. január 01., 10:142026. január 01., 10:14
„26-ban én arra kérek mandátumot az emberektől az előttünk álló választáson, arra kérek mandátumot a magyaroktól, hogy kimaradjunk az európai háborúból. Erre kérek fölhatalmazást tőlük.
– fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy most egy másik világ formálódik a szemünk előtt, és ebben az emberek ki akarják jelölni azt az utat, ahol a leginkább biztonságban érzik a jövőjüket.
– tette hozzá, hangsúlyozva, hogy világosan kell beszélni az ország előtt álló lehetőségekről, egy világos célra kell mandátumot kérni.
Rögzítette, hogy 2026-ban arról kell dönteni, hogy Magyarország csatlakozik-e a háborút akaró európai úgynevezett hajlandók szövetségéhez, vagy kimarad a háborúból.
Hozzátette:
A másik útvonal pedig a hadigazdaság – hangsúlyozta. Ez – folytatta –, azt jelenti, hogy „belépünk a háborúba, átszervezik a magyar gazdaságot hadigazdaságra, a magyarok pénzét el fogják vinni Brüsszelbe, onnan pedig el fogják vinni Ukrajnába, mert a háborúhoz pénz kell, és akkor Magyarországon elszegényedés következik be”.
Hangsúlyozta, hogy a Fidesznek és a KDNP-nek egységes vezetése van, ami a legnagyobb versenyelőny, mert Magyarországnak minden európai országhoz képest cselekvőképesebb, akcióképesebb kormánya van.
A miniszterelnök azt mondta: a lehető legtöbb döntést a lehető legszélesebb egyeztetéssel a hátuk mögött kell meghozni, mert ha „partizán döntések”, egyedi döntések születnek, mint például a kegyelmi ügyben, az elvezethet oda, hogy a döntéshozó ítélőképessége éppen rossz napot fogott ki, és akkor rossz döntés születik, aminek messze ható következményei lesznek.
– tette hozzá az MTI szemléje szerint. (...)
Orbán Viktor miniszterelnök az ellenzékről azt mondta: most éppen újjászervezték magukat, a régi ellenzék helyett jön egy új, de csak személyi változás történt, lényegi nem, hiszen az ellenzéki oldalon „a brüsszeli utasításokat végrehajtani akaró” erők vannak. Hozzátette: az ellenzékben vannak azok, akik elfogadják a migrációs paktumot Brüsszelből, akik együtt mennek az európaiakkal a háborúba, akik Brüsszel genderszabályozását elfogadnák és bevezetnék a hadigazdálkodást.
Kijelentette: 2026-ban a magyar parlamenti választáson azt a döntést kell meghozni, hogy Magyarország folytatja-e a kimaradás politikáját vagy csatlakozik Brüsszelhez. 2026 a háborús döntés éve lesz: igen vagy nem, kimaradunk vagy nem – mondta.
Orbán Viktor úgy értékelt: a 2025-ös egy fontos, vízválasztó év volt.
„Háborúból átmegyünk békébe, és a magyar gazdaság, miután a háborús blokkolás megszűnik, ismét lendületet tud venni. Nem ez történt és ilyen értelemben 2025 vízválasztó:
– jelezte a miniszterelnök. (...) Közölte: Magyarországnak arra kellett választ adnia, hogy az amerikai béketörekvéseket támogatja vagy a brüsszeli háborús döntést. Kimaradunk-e az európai háborús döntésből, szembe is fordulunk vele, ha kell nyíltan nemet is mondunk a meghívásokra, azokra a manőverekre, amelyekkel be akarnak bennünket vonni az európai háborús közösségekbe és ennek elszenvedjük minden következményét.
– érzékeltette a miniszterelnök. (...)
Felidézte: Magyarország úgy döntött, a békegazdaság útján halad. Ebből következik a gyerekek utáni adókedvezmény megduplázása, az édesanyák élethosszig tartó adómentessége, a 14. havi nyugdíj, a 11 százalékos minimálbér-emelés, a kisvállalkozók adócsökkentése.
Közölte, a békegazdaság megalkotása elvitt 6-7 hónapot, de most már elindult, és az intézkedések többsége január 1-jétől hatályba is lép.
– tette hozzá a kormányfő. (...)
A 2026-os év nagy kérdése, hogy
– mondta.
Magyarország így ahogy van, elég erős ahhoz, hogy ki tudjon maradni egy háborúból, ha kell a teljes nyugati világgal szemben, ha kell, Brüsszellel szemben – hangsúlyozta. (...)
Brüsszelt előbb-utóbb el kell foglalni, hogy ott „a békepárti erők többségre jussanak”, ezen dolgoznak, ez egy küzdelem, ezért hozták létre a Patriótákat – jelentette ki Magyarország miniszterelnöke.
A 2026-os költségvetés tervezetében a helyi közösségek fejlesztésére több mint 86,4 milliárd lejt irányoznak elő, 7,4 milliárd lejjel többet, mint 2025-ben, és ez az eddigi legnagyobb összeg, amit a helyi önkormányzatok támogatására szánnak.
Közel 130 online térben elkövetett csalást jelentettek a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságon 2025-ben. A legnagyobb kár összege, amelyet online csalással csaltak ki az áldozatból, több mint 500 ezer lej.
Hivatalos látogatásra Romániába érkezik csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Nicușor Dan államfő összehívta szerdára a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Az Amerikai Egyesült Államok harci repülőgépeket és katonákat telepítene a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu-légibázisra az Iránnal fennálló háborús helyzet miatt – értesült a Digi24 hírportál különböző információs forrásokból.
Hivatalos látogatást tesz Romániában március 12-én, csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amelynek során Nicușor Dan elnökkel találkozik – értesült a Digi24 hírportál.
A 2026-os állami költségvetés tervezete 127,7 milliárd lejes, GDP-arányosan 6,2 százalékos deficitre épít – derül ki a pénzügyminisztérium által kedden közzétett dokumentumból, amely szerint 2027-re a GDP 5,1 százalékára csökken a deficit.
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
1 hozzászólás