Hirdetés
Hirdetés

Orbán Viktor: 2026-ban arra kérek mandátumot, hogy kimaradjunk az európai háborúból

•  Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda

A 2026-os országgyűlési választáson Orbán Viktor miniszterelnök arra kér mandátumot, hogy Magyarország kimaradjon az európai háborúból – erről a kormányfő szerdán, az M1 aktuális csatornának adott évzáró interjúban beszélt.

Székelyhon

2026. január 01., 10:142026. január 01., 10:14

„26-ban én arra kérek mandátumot az emberektől az előttünk álló választáson, arra kérek mandátumot a magyaroktól, hogy kimaradjunk az európai háborúból. Erre kérek fölhatalmazást tőlük.

Idézet
Azt szeretném tőlük kérni, hogy abban erősítsenek meg, arra hatalmazzanak fel, hogy tartsam kívül Magyarországot az európai háborús szövetségből”

– fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy most egy másik világ formálódik a szemünk előtt, és ebben az emberek ki akarják jelölni azt az utat, ahol a leginkább biztonságban érzik a jövőjüket.

Idézet
Én mindig optimista voltam, most is az vagyok”

– tette hozzá, hangsúlyozva, hogy világosan kell beszélni az ország előtt álló lehetőségekről, egy világos célra kell mandátumot kérni.

Hirdetés

Rögzítette, hogy 2026-ban arról kell dönteni, hogy Magyarország csatlakozik-e a háborút akaró európai úgynevezett hajlandók szövetségéhez, vagy kimarad a háborúból.
Hozzátette:

ha kimaradunk a háborúból, akkor nem kell átállnunk hadigazdaságra, lehet békegazdaságunk.

A másik útvonal pedig a hadigazdaság – hangsúlyozta. Ez – folytatta –, azt jelenti, hogy „belépünk a háborúba, átszervezik a magyar gazdaságot hadigazdaságra, a magyarok pénzét el fogják vinni Brüsszelbe, onnan pedig el fogják vinni Ukrajnába, mert a háborúhoz pénz kell, és akkor Magyarországon elszegényedés következik be”.
Hangsúlyozta, hogy a Fidesznek és a KDNP-nek egységes vezetése van, ami a legnagyobb versenyelőny, mert Magyarországnak minden európai országhoz képest cselekvőképesebb, akcióképesebb kormánya van.

A miniszterelnök azt mondta: a lehető legtöbb döntést a lehető legszélesebb egyeztetéssel a hátuk mögött kell meghozni, mert ha „partizán döntések”, egyedi döntések születnek, mint például a kegyelmi ügyben, az elvezethet oda, hogy a döntéshozó ítélőképessége éppen rossz napot fogott ki, és akkor rossz döntés születik, aminek messze ható következményei lesznek.

Idézet
Ezért sokkal jobban kell hagyatkoznunk az egyeztetésekre, a közös döntésekre és a közös döntések közös végrehajtására. Ennyi a lecke”

– tette hozzá az MTI szemléje szerint. (...)

Orbán Viktor miniszterelnök az ellenzékről azt mondta: most éppen újjászervezték magukat, a régi ellenzék helyett jön egy új, de csak személyi változás történt, lényegi nem, hiszen az ellenzéki oldalon „a brüsszeli utasításokat végrehajtani akaró” erők vannak. Hozzátette: az ellenzékben vannak azok, akik elfogadják a migrációs paktumot Brüsszelből, akik együtt mennek az európaiakkal a háborúba, akik Brüsszel genderszabályozását elfogadnák és bevezetnék a hadigazdálkodást.

Kijelentette: 2026-ban a magyar parlamenti választáson azt a döntést kell meghozni, hogy Magyarország folytatja-e a kimaradás politikáját vagy csatlakozik Brüsszelhez. 2026 a háborús döntés éve lesz: igen vagy nem, kimaradunk vagy nem – mondta.

Orbán Viktor úgy értékelt: a 2025-ös egy fontos, vízválasztó év volt.

Donald Trump megnyerte az amerikai elnökválasztást és lehetett reményeket fűzni ahhoz, hogy maga mögé sodorja az európaiakat, és véget vet az ukrajnai háborúnak.

„Háborúból átmegyünk békébe, és a magyar gazdaság, miután a háborús blokkolás megszűnik, ismét lendületet tud venni. Nem ez történt és ilyen értelemben 2025 vízválasztó:

Idézet
először fordult elő, mióta a nemzetközi politikában jelen van és figyel, hogy az amerikaiak és az európaiak egy stratégiai jelentőségű ügyben, egy európai háború ügyében ellentétes álláspontot foglalnak el”

– jelezte a miniszterelnök. (...) Közölte: Magyarországnak arra kellett választ adnia, hogy az amerikai béketörekvéseket támogatja vagy a brüsszeli háborús döntést. Kimaradunk-e az európai háborús döntésből, szembe is fordulunk vele, ha kell nyíltan nemet is mondunk a meghívásokra, azokra a manőverekre, amelyekkel be akarnak bennünket vonni az európai háborús közösségekbe és ennek elszenvedjük minden következményét.

Idézet
Kimaradni vagy nem kimaradni, ez volt a kérdés 2025-ben”

– érzékeltette a miniszterelnök. (...)

Felidézte: Magyarország úgy döntött, a békegazdaság útján halad. Ebből következik a gyerekek utáni adókedvezmény megduplázása, az édesanyák élethosszig tartó adómentessége, a 14. havi nyugdíj, a 11 százalékos minimálbér-emelés, a kisvállalkozók adócsökkentése.

Közölte, a békegazdaság megalkotása elvitt 6-7 hónapot, de most már elindult, és az intézkedések többsége január 1-jétől hatályba is lép.

A magyar gazdaság teljesítménye tekintélyes részben arra épül, hogy értéket állítunk elő, amit eladunk külföldön és az egyik kézenfekvő piac mindig is az Európai Unió volt, azon belül is Németország

– tette hozzá a kormányfő. (...)

A 2026-os év nagy kérdése, hogy

az Egyesült Államok és Európa közötti szembenállás eljut-e oda, hogy az amerikaiak az európaiak nélkül is békét kötnek az oroszokkal

– mondta.

Magyarország így ahogy van, elég erős ahhoz, hogy ki tudjon maradni egy háborúból, ha kell a teljes nyugati világgal szemben, ha kell, Brüsszellel szemben – hangsúlyozta. (...)

Brüsszelt előbb-utóbb el kell foglalni, hogy ott „a békepárti erők többségre jussanak”, ezen dolgoznak, ez egy küzdelem, ezért hozták létre a Patriótákat – jelentette ki Magyarország miniszterelnöke.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 18., szerda

Digitális ugrás Hargita megye könyvtáraiban

A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.

Digitális ugrás Hargita megye könyvtáraiban
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Éveknek kell eltelnie, hogy napirendre kerülhessen az euró bevezetése Romániában

Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.

Éveknek kell eltelnie, hogy napirendre kerülhessen az euró bevezetése Romániában
2026. február 18., szerda

Nagy bővítés előtt a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér

Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.

Nagy bővítés előtt a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér
2026. február 18., szerda

Gyergyói Magbörze: kiskertesek találkozása tizenegyedszerre is

Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.

Gyergyói Magbörze: kiskertesek találkozása tizenegyedszerre is
Hirdetés
2026. február 18., szerda

A fejlesztési minisztérium közzétette a közigazgatási intézkedéscsomag végleges tervezetét

A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.

A fejlesztési minisztérium közzétette a közigazgatási intézkedéscsomag végleges tervezetét
2026. február 18., szerda

Kelemen Hunor, Nicușor Dan és Sorin Grindeanu is reagáltak az alkotmánybírósági döntésre

Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.

Kelemen Hunor, Nicușor Dan és Sorin Grindeanu is reagáltak az alkotmánybírósági döntésre
2026. február 18., szerda

Alkotmánybírósági források: hat alkotmánybíró támogatta, három ellenezte a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását

Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.

Alkotmánybírósági források: hat alkotmánybíró támogatta, három ellenezte a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Üdvözölte a miniszterelnök az alkotmánybíróság döntését a bírói és ügyészi különnyugdíjak ügyében

Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.

Üdvözölte a miniszterelnök az alkotmánybíróság döntését a bírói és ügyészi különnyugdíjak ügyében
2026. február 18., szerda

Márton Áron-emlékév lesz 2026

A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.

Márton Áron-emlékév lesz 2026
Márton Áron-emlékév lesz 2026
2026. február 18., szerda

Márton Áron-emlékév lesz 2026

2026. február 18., szerda

Alkotmányosnak nyilvánították a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet

Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.

Alkotmányosnak nyilvánították a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet
Hirdetés