Elsőként érkeznek és utolsóként hagyják el a helyszínt

tagjai pedig komolyan vették feladataikat: gyakorlatoztak, versenyeztek, sőt a közösségi életben is aktívan részt vettek, hiszen bálokat, farsangi mulatságokat tartottak. A mai önkéntes tűzoltóságok, akárcsak elődeik, többre vállalkoznak a segítségnyújtásnál: értéket mentenek, közösséget formálnak. Azonban

Elvárások, amelyeknek nehéz megfelelni

A törvény szerint minden helyi önkormányzatnak kötelessége, hogy önkéntes alapú tűzoltó-alakulatot működtessen. A Kovászna megyei katasztrófavédelmi felügyelőség tájékoztatása szerint

Utóbbi kettő esetében 2026-ban hagyták jóvá az engedélyt. Adódik a kérdés, hogy mi a helyzet azokkal az alakulatokkal, amelyek nem szerepelnek ezen a listán.

Többek közt figyelembe veszik, hogy hány kilométerre van egy adott település a legközelebbi hivatásos tűzoltóságtól, de számít a háztartások száma is: a kisebb településeken kevesebb a kitétel, a nagyobbakon értelemszerűen magasabb elvárásokat fogalmaz meg a törvény.

Az említett feltételek a felszerelésre és a személyzetre egyaránt vonatkoznak. A működési engedély egyik feltétele például az, hogy

Csakhogy ez kivitelezhetetlennek tartják olyan körülmények között, amikor a közigazgatásban dolgozók számát folyamatosan csökkenteni kell. Tehát

– mutatott rá a furcsa ellentmondásra Tăraș Silviu, Kökös község polgármestere.

Több mint tűzoltás

A tapasztalat azt mutatja, hogy az engedély hiánya nem zárja ki az eredményes beavatkozást. Kökös esetében rendelkezésre áll egy beavatkozási jármű, de nem lenne kötelező biztosítani. Csapatuk rendkívül fontos szerepet tölt be az árvízvédelemben, hosszan tartó esőzések idején állandó készenlétben vannak, kisebb tűzesetek alkalmával önállóan fékezik meg a lángokat.

Sok háromszéki önkéntes alakulathoz hasonlóan hangsúlyos szerepet töltenek be a közösségi életben is: prevenciós előadásokat tartanak, gyermekprogramokat szerveznek, sőt a Mikulás szerepét is ők töltik be a községben. Mindezeket teljesen önkéntes alapon, az önkormányzat hozzájárulása nélkül viszik véghez.

Egyetlen versenykihívást sem hagytak ki az elmúlt évtizedekben, mi több, idén újabb győzelmet arattak az önkéntes és magán tűzoltószolgálatok megyei szakaszán, már készülnek is a megyék közötti szakaszra.

Gelencén például egy tragikus tűzeset világított rá arra, hogy szükség van saját, jól működő tűzoltó-alakulatra, és csapatuk jelenleg a katasztrófavédelmi felügyelőség által kibocsátott engedéllyel működik. Egyesületet hoztak létre, amelyen keresztül pályázni tudtak, így sikerült megfelelő felszereléssel ellátni a tűzoltókat.

– magyarázta a községvezető. A gelencei tűzoltók negyedórával hamarabb ki tudnak érkezni a tűz helyszínére, mint a kézdivásárhelyi alakulatok, és ha a tűz megakadályozásáról, illetve megfékezéséről van szó, minden perc számít.

Sokéves múltja van a háromszéki tűzoltómozgalomnak

Tóth Szabolcs Barnabás 2011-es tanulmányából sok mindent megtudhatunk háromszéki tűzoltók múltjáról. Többek között az is kiderül belőle, hogy a székely falvakban már jóval korábban, a 18-19. században falutörvények rögzítették a tűzvédelmi eljárásokat és a tűzvészekről szóló jelentéseket. Az intézkedések ellenére számos tragédia történt ebben az időszakban: 1823-ban Középajtán 40 gazda portája veszett oda, 1834-ben Kézdivásárhely lakóházainak háromnegyedét pusztította el a tűz, ugyanebben az évben Baróton égett le 80 porta.

A második világháborút követően a legtöbb háromszéki alakulat újraszerveződött, 1945 után elvesztették egyesületi formájukat, 1963-tól pedig a községi és városi néptanácsok alárendeltségébe kerültek. Amint a tanulmány szerzője is kiemeli: ettől az évtől fogva 1989-ig a háromszéki települések mindenikén – tehát községenként több is – működtek falusi önkéntes tűzoltótestületek. Nemcsak a közbiztonságért feleltek, hanem a helyi közművelődés terén is szerepet vállaltak. A testületek időnként megmérettetéseket szerveztek, amelyeken próbára tették tudásukat, rátermettségüket. Ma már

– vonja le a következtetést a tanulmány végén Tóth Szabolcs Barnabás.