A bontás egy részét kézzel végzik, mert újrahasznosítják az építőanyagokat
Fotó: Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala
Veszélyessé vált, ezért lebontják Székelyudvarhelyen az egykori állatszaporító központ épületét. A területtel egyelőre nincs konkrét terve a városvezetésnek, elsődleges az omladozó épület eltüntetése.
2020. április 04., 12:052020. április 04., 12:05
2020. április 04., 12:082020. április 04., 12:08
Még tavaly novemberben bólintott rá Székelyudvarhely önkormányzati képviselő-testülete az egykori úgynevezett „ondózóközpont” épületének elbontására: a munkára közbeszerzést írt ki a polgármesteri hivatal, a nyertes szakcég múlt héten fogott hozzá a bontáshoz.
A bontott cserép és tégla egy részét a szemközti Kipi-Kopi Napközi Otthon igényelte, mint ahogyan a bontásból származó faanyagot is, amelyet tüzelésre használnak majd – tudtuk meg a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal sajtóosztályától. Hozzátették: a bontásból származó építkezési anyagból az épület szomszédságában lévő bethlenfalvi kultúrotthon is részesül.
Egyelőre azonban a városvezetésnek nincs arra vonatkozó terve, hogy mit kezdenek majd az így megüresített telekkel.
– közölte kérdésünkre Zörgő Noémi, a polgármesteri hivatal sajtószóvivője.
Egy kis történelem
A volt állatszaporító központ épülete 340 négyzetméteres telken fekszik. Az épületet valamikor 1950 és 1955 között építették, fennállásának első öt évében szarvasmarhák és juhok szaporítási központjaként működött. „1960 és 2009 között a szarvasmarhák mesterséges megtermékenyítési központjaként használták” – tudtuk meg a sajtóosztálytól. A tevékenységet több mint tíz éve teljesen felfüggesztették, az elmúlt tizenegy évben az épület üresen állt. A város 2009-ben vásárolta meg. A több mint hetvenéves ingatlanon építése óta nem végeztek jelentősebb tatarozást, nemcsak a falai, hanem a tetőzete is omladozott, megmenteni már nem lehetett, és mivel veszélyessé is vált, indokolt volt az elbontása.
„Nehéz döntésen vagyunk túl, de egyhangú döntést hoztunk” – kommentálta Facebook-videójában Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor a szövetség Hargita Megyei Egyeztető Tanácsának szombati határozatát.
A ma ismert Erdély címer közismert három alkotóeleme az Erdélyi Fejedelemség idején, 1580-ban jelent meg először együtt, így a nap, a hold és a sas; fontos azonban, hogy ekkor a nap és a hold szimbóluma nem a székelyekkel volt összeköthető.
Hármasfaluba riasztották a tűzoltókat vasárnap délután, ahol egy melléképület gyúlt ki. A tűz mintegy 200 négyzetméteres területen ég.
Tűz ütött ki egy marosvásárhelyi cég raktárhelyiségében, amely egy tízemeletes tömbház földszintjén működik. A tűz mintegy 150 négyzetméteres felületen ég, az épületből hatalmas füst száll fel.
Vetélytársának adott gratuláció helyett az erdélyi magyarság európai képviseletére helyezi a hangsúlyt Borboly Csaba az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsának szombati döntését követő Facebook-posztjában.
Egyöntetű döntéssel Bíró Barna Botond jelenlegi alelnököt választotta az RMDSZ jelöltjének a Hargita megyei önkormányzat elnöki tisztségére a szövetség Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa (HET).
A prefektúra által indított, a telekelést ellehetetlenítő per miatt eddig nem történt előrelépés Marosvásárhelyen, a Margaréta utcában levő műemléképületek ügyében. A leromlott házsort magas kerítés védi.
Megtartotta közgyűlését a Hargita Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete, a tagság nagy többsége megjelent a szervezet gyergyószentmiklósi székhelyén, a megye minden részét képviselve.
Nehéz szakmai kérdésnek bizonyul, hogy mi legyen a kászonfeltízi, romos állapotú Katalin-kápolna sorsa. A helyiek kezdeményezésére első lépésként az egykori oltárasztalt mentették meg, nemrég pedig a 17. századi oltártöredékekből építettek új oltárt.
Nehéz hetek állnak a bibarcfalvi, háromtagú Trinfa család mögött, akiknek háza húsvéthétfőre virradóan robbanás következtében leégett. A szerencsétlenséget követően az erdővidékiek összefogtak, hogy az otthont mihamarabb újraépíthessék.
szóljon hozzá!