Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

16:30

Fiatal magyar kapust igazolt a Liverpool

16:17

A zarándok is ember: leül, ha elfárad

15:13

Estére csukjuk be az ablakokat: felhőszakadásra figyelmeztetnek

14:59

Rangos címet szerzett a székelyudvarhelyi kórház sebésze

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Petícióban kérik a parajdiak a Drakula-park létesítésének megfontolását a településükre

Erdély Disneylandjét építik meg Csíkszeredában

A legrosszabb forgatókönyvre alapozva telepítették ki a lakókat Parajdon

Hétfő reggeli jelentés: nincsenek új beomlások Parajdon, de a korábbiak növekedtek

Gyorshajtás miatt vesztette életét egy fiatalember Kovászna megyében

Petícióban kérik a parajdiak a Drakula-park létesítésének megfontolását a településükre

Korodi környezetvédelmi miniszterként nem értesült a parajdi sóbánya problémáiról

Hódok, vidrák és „méregzöldek” nyomában

Rendet vágott Hargita Megye Tanácsának működésében az új elnök

Erdély Disneylandjét építik meg Csíkszeredában

Nyugdíjkorhatár-csökkentésről, pásztorkutyákról, medveveszélyről faggattuk a hegyimentőt

Kovács Róbert Zoltán Maros megyei hegyimentő

Fotó: Haáz Vince

A hivatásos hegyimentők számának növelését és a nyugdíjkorhatár csökkentését tűzte ki feladatként Kovács Róbert, akit megválasztottak a Romániai Hegyimentő Közszolgálatok Tanácsának alelnökévé. A medve- és juhászkutyaveszélyről is beszélgettünk.

Simon Virág

2024. november 12., 12:402024. november 12., 12:40

A Romániai Hegyimentő Közszolgálatok Tanácsa összekötő szerepet vállal a hivatásos hegyimentők és a kormányzati szereplők között, egyeztetéseket kezdeményez, képviselve a hivatásos hegyi és barlangimentők érdekeit. A napokban tartott találkozójukon a 21 megye hegyimentői megválasztották az új vezetőségét.

A tanács elnöke Raul Papalicef, a Szucsáva megyei hegyimentők vezetője lett, a két alelnök pedig Sebastian Marinescu és Kovács Róbert Zoltán – előbbi a brassói, utóbbi a Maros megyei Hegyi- és Barlangimentő Szolgálat igazgatója.

A tanács titkára a Hargita megyei hegyimentőket képviselő Simon László lett.

Fontos feladatok

A Székelyhonnak Kovács Róbert Zoltán elmondta, hogy az egyik legfontosabb feladat, amelyet célul tűzött ki maga elé, a hivatásos hegyimentők számának növelése lesz. Kiemelte, hogy

Romániában jelenleg 320 hegyimentő dolgozik, és évente több mint nyolcezer esetben kell életeket mentsenek.

Fotó: Tuchiluș Alex

Példaként említette, hogy Dél-Tirolban – amelynek területe akkora, mint Románia három megyéje –, 4000 hivatásos hegyimentő dolgozik. Hozzátette, igaz, hogy ott sokkal jobban működik a turizmus, de nálunk is egyre nő azok száma, akik kirándulnak, túráznak, síznek, a természetben töltik szabadidejüket.

Nekünk nagyon sokat segítenek az önkéntesek, de legalább kétszer ennyi alkalmazott hegyimentőre van szükség ahhoz, hogy mindig legyen, aki gyorsan és hatékonyan beavatkozik, amikor a kirándulok, turisták bajba kerülnek”

– fejtegette a hegyimentő.

Kovács Róbert kiemelte: a másik fontos feladat, amiért lobbizni fog, az a hegyimentők nyugdíjkorhatárának csökkentése, 65 évről 57 évre. Hiszen – mint mondta – akármilyen jó erőnlétben vannak a hivatásos hegyimentők, azért

hatvan éves koruk körül, illetve azután már nem tudnak úgy menteni és dolgozni, mint a negyvenesek.

„Ezt mindenki, akinek elmondjuk, rögtön megérti, de tenni is kell valamit ezért kormányzati szinten, hogy változás történjen. Korábban a kék villogófény használatának engedélyezése nyolcévnyi munkánkba került, akkor nagyon sokat segített a kormányon levő RMDSZ is. Reméljük, ezt a jogos kérésünket gyorsabban sikerül elfogadtatni.”

A medve- és juhászkutyaveszély még mindig időszerű

A Székelyhon felvetésére, miszerint a kirándulók leginkább a medvékre és juhászkutyákra panaszkodnak, Kovács Róbert Zoltán elmondta, hogy szerinte

még több tájékoztatásra és nagyobb ellenőrzésre lenne szükség.

Megtudtuk, hogy idén Maros megyében bár több helyen találkoztak a turisták, kirándulók a medvékkel, nem történt baleset, illetve támadás.

Két esetben jelentettek medvetámadást és mindkét esetben juhászt támadott meg a nagyvad.

A juhászkutyák komoly veszélyt jelentenek

Fotó: Haáz Vince

De sokkal több olyan bejelentés érkezett, amikor

a juhászkutyák körbevették, megrémítették a gyermekekkel, saját kutyájukkal túrázókat, kirándulókat.

„Úgy tűnik, hogy a juhászkutyák által okozott ijedtség, pánik idén sokkal nagyobb volt a megyében, mint a medvék által okozott ijedtség. Ezért fontos lenne, hogy a kirándulók, turisták pontosan tájékozódjanak indulás előtt, hogy merre vannak juhnyájak, hol találkozhatnak juhászkutyákkal, és lehetőleg kerüljék el ezeket a területeket. Tőlünk, hegyimentőktől is érdeklődhetnek erről, hiszen mi is rendszeresen elkerüljük ezeket a helyeket, illetve medvesprayt hordunk magunkkal.

De arra is nagy szükség van, hogy a hatóságok ellenőrizzék a juhászokat, hogy betartják-e a kutyalétszámra vonatkozó előírásokat – és ami még fontosabb, milyen kutyafajtákat tartanak és rendszeresen etetik-e őket? Hiszen az egyik gond az, hogy ha éhesen hagyják a kutyákat, akkor elkezdenek vadászni és a támadóösztönük erősödik. Az is előfordult, hogy a medvék ellen már nem a hagyományos román juhászkutyákat tartanak, hanem nagyobb méretű, külföldről hozott ebeket”

– sorolta az észrevételeit a hegyimentő, aki szerint az illetékesek mindent meg kell tegyenek, hogy az erdők, mezők, hegyek, dombok biztonságosak legyenek és kirándulni lehessen.

Marosszék