Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:04

Hol lesz útjavítás idén Maros megyében?

20:09

Érettségi a kánikulában: intézkedésre kérte a tanfelügyelőségeket a minisztérium

20:02

Még semmi nem dőlt el, dagad a feljutási botrány

18:47

Jávárdi-vízesés: a természet elvette, az emberek visszaadták – videó

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Ittas szekérhajtó okozott balesetet Csíkszeredában, a maszkosok bevetésére is szükség volt – videóval

A napenergia fedezte a fogyasztás 70 százalékát, mégsem lett olcsóbb az áram

Bagossy-láz Udvarhelyen: akár 15 ezren is érkezhetnek, jelentős forgalomkorlátozásokra kell készülni

Román kézbe kerülhet a Székelyföldön is jelen levő hipermarket-hálózat

Villámáradásokkal járt a heves zápor Udvarhelyszéken

Ittas szekérhajtó okozott balesetet Csíkszeredában, a maszkosok bevetésére is szükség volt – videóval

Magyar Péter: kezdeményezzük Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését

Tudtuk, csak nem sejtettük

Elismert magyar személyiség díszpolgárrá avatásába kötött bele a románok civil fóruma

Vakolatomlás: nem elégednek meg az elsődleges magyarázattal

Nyergestető üzenete örök érvényű

Hagyományos helyszíne a székelyföldi március 15-ei ünnepségeknek a Nyergestető, a Csík és Háromszék közötti hegygerincen álló emlékmű, amely az 1848/49-es szabadságharc egyik utolsó csatájának helyszíne. Idén rövid, tömör, de lélekemelő volt az ünnepség.

Dobos László

2024. március 15., 18:242024. március 15., 18:24

2024. március 16., 00:322024. március 16., 00:32

Fotó: Pinti Attila

Dobos László

2024. március 15., 18:242024. március 15., 18:24

2024. március 16., 00:322024. március 16., 00:32

Fotó: Pinti Attila

Immár 34 éve, hogy nyíltan lehet megemlékezést tartani a nyergestetői emlékműnél, ahol egy órára leállítják a Kozmás és a Kászonok közötti forgalmat, a rendőrség pedig segíti a szervezőket.

Három évtizeddel ezelőtt meglepő lett volna, ma már természetes, hogy a rendőr magyarul szólt hozzánk parkoláskor, az ünnepség végén pedig ő is főhajtással mondta a Miatyánkot.

Az idei nyergestetői ünnepségen a legnagyobb tapsot a Hargita Nemzeti Székely Népi együttes alkalomhoz illő táncmomentumai kapták.

Fotó: Pinti Attila

A székely zászló felvonásával, a székely himnusz eléneklésével kezdődött ünnepség, első szónoka Szántó László, a házigazda Csíkkozmás polgármestere volt, aki bevezetőjében egy vallomást tett.

Fotó: Pinti Attila

Valahányszor kijövök Nyergestetőre, a szabadság érzése tölt el, ugyanakkor, felkavarja lelkem összes érzését. Fölkavarja, és egyben megerősíti, hogy küzdenünk kell úgy, ahogy őseink is megtették az ilyen helyszíneken, mint Nyergestető – csak ők éppen véráldozattal.

A világ magyarsága március 15-én ünnepli a magyar szabadság harcát, ez az ünnep egyike a legfontosabb eseményeknek a magyar történelemben. (…) Az egyéni szabadság fontos érték, de akkor igazán valós érték, ha az egész nemzetnek van szabadsága, azaz a kollektív szabadság és önrendelkezés joga megvan. (…)

Fontos, hogy találjunk olyan gondolatokat, amelyek által nem csak az ünnepek alkalmával, hanem mindennap értékeljük a szabadságot és azokat az áldozatokat, amelyeket érte hoztak. A múlt emlékei vezérelhetnek minket a jövőben, és segíthetnek megőrizni azt az értékes örökséget, amelyet az elődeink hagytak ránk”

– mondta, majd arra emlékeztetett, hogy az örök értékek nem a pénzhez, nem az anyagiakhoz kapcsolódnak, hanem a lelki értékekhez, beszédét pedig Szent Pál apostol soraival, a Szeretet himnuszával zárta.

Fotó: Pinti Attila

Tánczos Barna szenátor ünnepi beszédét a csíkszeredai Márton Áron Tehetséggondozó Központ diákjainak március 15-éről megfogalmazott gondolataival kezdte.

Büszkeség, kiállás, harc, szabadságért való küzdés. Hihetetlen, hogy milyen meggyőződést mutat az, amit megfogalmaztak a 21. századi márciusi fiatalok. Azt jelenti, hogy szüleik, nagyszüleik jó munkát végeztek, hogy nem hiábavaló minden évben március 15-e.

Van azonban egy dolog amin hiányzik ebből a csokorból. Hiányzik a győzelem szó, mert hajlamosak vagyunk a bukott szabadságharc miatt a győzelmet mindig a második sorba tolni. A magyar győzelem a megmaradás győzelme. A siker vagy a kudarc lehet pillanatnyi, de az igazi győzelem az az évezredes magyar történelem, amelynek köszönhetően itt vagyunk a Kárpát-medencében. (…)

Győzelem az, hogy Székelyföld volt, van és lesz. Győzelem a múltunk, a jelenünk és a jövőnk. Győzelem minden székely családban megszülető csecsemő, és győzelem minden magyarul kimondott szó”

– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy idén ismét győzniük kell a magyaroknak.

Fotó: Pinti Attila

„Ez egy demokratikus, választási győzelem lesz, ahol ismét minden olyan intézményben ott leszünk, ahol rólunk döntenek, és azért leszünk ott, hogy rólunk, nélkülünk ne tudjon soha senki dönteni” – zárta gondolatait Tánczos.

Fotó: Pinti Attila

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének üzenetét Beke Mihály András, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának első beosztott konzulja olvasta fel.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke beszédében emlékeztetett a székelyek szabadságharcaira, kihangsúlyozva, hogy

a székelység jóval számaránya felett vett részt a nemzet szabadságharcban.

Fotó: Pinti Attila

„A pesti kávéházakban szervezkedő márciusi ifjúság és a szántó-vető, erdőt megművelő, katonáskodó székely emberek kevés közös élményben osztozhattak, azt gondolnánk, hogy politikailag távol álltak egymástól.

Mégis a szabadság és a törvény előtti egyenlőség eszméje, a népképviseleti rendszer, a népnek felelős kormány gondolata olyan gyorsan lett népszerű a székelység körében, mintha éppenséggel itt született volna meg. Azért történhetett meg ez, mert ez a gondolat itt volt mindvégig a székelység kollektív tudatalattijában, és csak fel kellett ébreszteni, a kor szellemének megfelelő formába kellett önteni”

– mondta Borboly, majd azt hangsúlyozta ki, hogy nekünk méltatlan utódoknak, összefogással, küzdelemmel népünk szabadsága mindig megtartható.

Fotó: Pinti Attila

Veress Sándor Levente, Kászonújfalu plébánosa szerint a magyar történelmünket általában komor jelzőkkel illetjük, sötét színekkel ábrázoljuk.

„Kétségtelen, hogy sok véres harc, keserves bukás, szörnyű tragédia, felmérhetetlen veszteség íratott lapjaira. Nem volt diadalmenet a történelmünk, voltak nálunk sokkal szerencsésebb nemzetek, némelyek azonban még nagyobb viszontagságokat is megéltek. Ünnepnapjaink többnyire népünknek sikertelen, megtorlásba torkoló szabadságtörekvéseire emlékeztetnek. Ez nem csak a kesergés, a pesszimizmusnak az alapja, ürügye lehet, hanem a mindig újraéledő reménység, a töretlené hité (…)

Történelmünk üzenetének végkicsengése nem a kudarc, hanem a hálára késztető csodás hűség, a megmaradás. A mai ünnepnek talán üzenete az is, hogy van tovább. A múlt veszteségei miatt hullatott könnyeink a jövő virágait kell, hogy öntözzék”

– hangsúlyozta kászoni plébános.