Az internet a gyógyítás terén is jelentős változásokat hozott, így például a betegek tájékozódásának egyik fontos színterévé vált. Az egészségünk, illetve családunk egészsége az egyik legfontosabb számunkra, így nagyon sokan kihasználjuk a lehetőséget, és ha betegek vagyunk, rákeresünk az interneten is az adott betegségre, hisz szeretnénk minél többet tudni róla a gyógyulás érdekében.

Ennek oka az is, ami sokak panasza, hogy orvosuktól – időhiány vagy más ok miatt – nem mindig kapják meg az összes választ kérdéseikre. Az interneten azonban nagyon sok a gyógyászati témájú cikk, az orvosok, szakemberek által jegyzett szövegek mellett pedig sok olyan is olvasható, amely alá sincs írva. A sok információ egyrészt elbizonytalaníthat, másrészt pedig nem is tudjuk leellenőrizni vagy eldönteni: egyes cikkek mennyire megbízhatóak, hitelesek. Az egyre több információ nyomán ugyanakkor a védőoltások beadatási aránya is csökken.

Bizalmatlanság és divathullám

Lényegében kudarcba fulladt az elmúlt években a diáklányok számára ingyenesen nyújtott HPV (humán papillomavírus) elleni védőoltási kampány. A méhnyakrákos esetek túlnyomó többségét okozó vírus elleni védőoltást sok szülő nem adatta be gyermekének, miután különböző fórumokon elterjedt, hogy a vakcina nincs eléggé kikísérletezve. A szakemberek hiába hangoztatták, hogy ez hasznos védekezés a HPV ellen, és örvendetes, hogy az egyébként drága, három oltásból álló védőoltást ingyenesen megkaphatják a lányok, a bizalmatlanság már kialakult.

Az influenza elleni oltási kedv is alacsony az utóbbi években, a veszélyeztetett csoportoknak ingyenesen adott vakcinát egyre kevesebben veszik igénybe. Az egyre lanyhuló oltási kedvet bizonyára tovább csökkenti, hogy az idei védőoltási kampányt leállították, miután kiderült, hogy a három vírustörzs közül, amely ellen védenie kellene, egy ellen hatástalan a vakcina.

A bizalmatlanság a csecsemők és kisgyerekek számára kötelező védőoltásokat is érinti, egyre több szülő utasítja vissza ezeket. „Van egy erős naturista vonulat Csíkszeredában, és a családorvosok jelzései szerint egyre több szülő utasítja vissza gyermeke számára a kötelező védőoltást. Ez egyfajta divathullám a túlzott naturizmus jegyében” – mondta a jelenségről Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője.

Érthető a bizalmatlanság

Az igazgató szerint az influenza elleni védőoltás visszavonása, illetve minden hasonló, gyógyszerrel vagy oltóanyaggal kapcsolatos probléma megzavarja a bizalmat, pedig több tíz éve adott és hatásosnak bizonyult oltóanyagokról van szó. „Az influenza elleni védőoltás továbbra is jó, itt csak egy adag oltóanyaggal volt probléma” – mutatott rá Tar Gyöngyi.

A HPV elleni védőoltások ellen kialakult hangulat kapcsán elmondta, meggyőződése, hogy az ellenkampány mögött gazdasági érdekek álltak, és sajnos, vezető járványtanász is nyilatkozta, hogy nem oltatná be vele a saját gyermekét, később pedig, mikor ugyanez a személy pozícióba került a szaktárcánál, már hasznosnak ítélte meg a védőoltást. Az igazgató szerint ilyen körülmények között nem csoda, ha egy szülő kételkedik abban, hogy jó-e vagy sem a védőoltás.

„Ezért nem hibáztatom őket, azt azonban nem tartom szerencsésnek, hogy tudománytalan, internetes információk alapján teszik ki veszélynek a gyermeküket” – hangsúlyozta. Rámutatott, ha például a gyermekbénulás elleni védőoltást nem adatják be, és – bár ez a betegség ma már ritka – elkapja valahogy a gyerek, akkor bele is halhat vagy egy életre béna maradhat.

Családorvos az internetes kereső helyett

Az igazgató szerint Romániában is, akárcsak Magyarországon, bele kellene foglalni az egészségügyi törvénykezésbe, hogy a szülők aláírják a védőoltás visszautasításával azt is, miszerint viselik a következményeit ennek a döntésnek. „A védőoltás visszautasítását nálunk is alá kell írni, de nincs pontosan leszabályozva, hogy ennek milyen következményei lesznek. Van ország, ahol megbírságolják a szülőket, ha nem oltatják be a gyereket, vagy el is vehetik tőlük a gyereket annak veszélyeztetése miatt” – közölte az igazgató. Leszögezte, minden gyógyszernek vannak mellékhatásai, ezek viszont egyrészt nem mindig következnek be, másrészt pedig egy gyógyszer mindig hasznosabb, mint amennyi mellékhatása van, az alkalmazhatóságát ugyanis az dönti el, ha a mellékhatások és a hasznosság között a mérleg ez utóbbi javára billen el.

Tar Gyöngyi hangsúlyozta, nem szabad más oltásokra is kiterjeszteni az esetlegesen kialakult bizalmatlanságot. „Mindenkit csak arra tudok biztatni, hogy a kötelező oltásokat adassa be a gyermekének, és ha kétségei vannak, akkor inkább a családorvosát kérdezze meg ezekről, és ne kétes forrású internetes híreknek higgyen, amelyek mögött ki tudja, milyen érdekek állhatnak” – összegezte az igazgató.

Összeesküvés-elméletek versus statisztikák

Dr. Bokor Márton csíkszeredai gyermekgyógyász is kiemelte: „sajnos, igaz, egyre több olyan anyuka van, aki az interneten olvasottak miatt nem akarja a gyerekét beoltatni”. A gyermekgyógyász szerint két kategóriája van azoknak, akik visszautasítják a kötelező védőoltásokat gyermeküknek. Az egyik csoportba tartoznak a roma anyák, akik szinte egyáltalán nem viszik a gyerekeket oltásra, emiatt a járványok többsége a roma közösségekből indul ki, a másik csoportba pedig azok a többnyire városi, képzett fiatal szülők tartoznak, akik az interneten vagy máshol olvasottak miatt nem adatják be a vakcinákat.

Ez utóbbiak „az interneten olvasott dolgokban jobban bíznak, mint egy olyan statisztikában, ami azt mutatja, hogy számos betegséget a védőoltásokkal lényegében kiirtottunk” – mondta az orvos. A hozzá tartozó gyerekek körében százból körülbelül három ilyen eset van – közölte, hozzátéve, hogy ez nem sok, de több, mint régen. A védőoltásokat visszautasító szülők körülbelül felét végül meggyőzik a vakcinák hasznosságáról, de addigra már általában el van csúszva az oltási naptár, ami újabb kellemetlenséget jelent.

Dr. Bokor Márton szerint sok szülő összeesküvés-elméletekbe vagy sci-fibe illő kételyekkel jön, mint például, hogy a védőoltásokkal a népességet akarják csökkenteni vagy hogy mikrochipek vannak a vakcinában. „Nem értem, hogy egyesek az interneten olvasott, tudományosan meg nem alapozott dolgok nyomán hogy tudnak a saját gyerekeik ellen dolgozni” – mondta, hozzáfűzve: ha valaki nem oltatja be a gyermekét, annak nem biztos, hogy most jelentkeznek a következményei. Amennyiben viszont elindul egy járvány, akkor nemcsak ő betegedhet meg, hanem azokat is veszélybe sodorhatja, akik még nem érték el az oltási korhatárt. Példaként említette a rózsahimlős megbetegedéseket, amely azokat a gyerekeket, kamaszokat érintette főként, akik 2006 ellőtt születtek, amikor még nem oltottak egy éves, illetve elsős korban ellene. A megbetegedés azonban az oltási korhatárt még el nem ért csecsemőkre is átterjedt, és egy éves kor előtt ennek a betegségnek súlyosabb a lefolyása.

„Minél kevesebbet utánaolvasni”

A gyermekgyógyász szerint egy másik gyakori jelenség, hogy a szülők azt olvassák, hogy a csecsemőt hat hónapos koráig csak anyatejjel kell táplálni, holott a tapasztalat azt mutatja, hogy négy-öt hónapos kortól már mást is lehet neki adni. „Előfordul, hogy ez a gyerek öt-hat hónapos korában elutasítja az anyatejet, és ha addig sosem kapott például teát vagy egyebet, akkor a kórházba fog kerülni, hogy perfúzióból táplálják, mert nem tud enni. Az is előfordul, hogy egy betegség esetén olvasnak valamit a szövődményekről, és az amúgy is feszült anyuka egyenesen pszichotikussá válik” – mondta a gyermekgyógyász.

Dr. Bokor Márton azt szokta mondani az anyáknak, amikor megszületik a baba, hogy minél kevesebbet olvassanak utána könyvekben, interneten a dolgoknak. „Ez fölösleges feszültséget jelent, hisz úgysem fog tudni például egy betegséget az olvasottak nyomán beazonosítani, és úgyis orvoshoz kell menni” – összegzett a gyermekgyógyász.