
Továbbra is a háziorvosi rendszer az utánpótláshiány által leginkább érintett egészségügyi szakterület Hargita megyében
Fotó: Haáz Vince
Hargita megyében összességében néhánnyal bővült azoknak az egészségügyi szolgáltatóknak a köre, amelyek szerződést kötöttek az egészségbiztosítási pénztárral, így a biztosítási rendszeren belül végezhetnek szolgáltatásokat. Egyes tevékenységi területeken azonban kisebb csökkenések történtek. Továbbra is az alapellátásban lenne leginkább szükség új szolgáltatókra, azaz háziorvosokra.
2021. augusztus 16., 13:412021. augusztus 16., 13:41
2021. augusztus 16., 15:252021. augusztus 16., 15:25
Lezárult az egészségbiztosítási pénztár és az egészségügyi szolgáltatók között az éves keretszerződés megkötésének az időszaka. Ez a dokumentum szabályozza a biztosítási rendszeren belül zajló egészségügyi ellátás minden feltételét. Az új, 2021–2022-es időszakra vonatkozó keretszerződésnek már önmagában is jelentősége van, ugyanis azt legutóbb 2018-ban újították meg, azóta évenkénti szerződéshosszabbítással dolgoztak az egészségügyi szolgáltatók.
– derül ki a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár összesítéséből. Egyes szakterületeken azonban kisebb csökkenések tapasztalhatók. Ilyen például az utánpótláshiány által leginkább érintett egészségügyi alapellátó-rendszer, azaz a háziorvosi hálózat, amelyben az egyik orvos nyugdíjba vonulása miatt 131-ről 130-ra csökkent a megkötött szerződések száma. Amint azt Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója lapunknak nyilatkozva elmondta,
Noha két másik szakterületen – a kórházak, illetve a gyógyszertárak esetében – is csökkent a megkötött szerződések száma, ezek mégsem jelentenek valós problémát – tudtuk meg Duda Tihamértől. A kórházak esetében 6-ról 5-re csökkent a szerződések száma, de az az egység, amely idén már nem kívánt szerződést kötni, egy kis csíkszeredai, néhány ágyas szolgáltató, amely azért került a kórházak kategóriájába, mert egynapos bennfekvések keretében nyújtott bizonyos szolgáltatásokat, de a kiesése nem jelent számottevő veszteséget a rendszernek – magyarázta az egészségbiztosítási pénztár vezetője.
A gyógyszertárak száma is csökkent, 57-ről 56-ra, ugyanis egy patika bezárt, a valóságban ez azonban mégsem jelent csökkenést. Az történik, hogy a nagy gyógyszertárláncok lassan felvásárolják a kis patikákat – ahogyan ez esetben is történt –, az a lánc részeként működik tovább, így a megkötött szerződések száma ugyan csökken, de a patikák száma nem.
A járóbeteg szakrendelők számában nem történt változás, és Duda Tihamér meglátása szerint ez alapvetően nem is egy problémás szakág, néhány klinikai szakterületet leszámítva elég sok orvos van a kórházakban, illetve magánrendelőkben is, akikkel szerződést kötöttek.
Fotó: Veres Nándor
A paraklinikai szolgáltatók – azaz laboratóriumok, különböző képalkotó diagnosztikai eljárásokat végző egységek – számában sem történt változás, 19 szolgáltató kötött szerződést az egészségbiztosítási pénztárral, akárcsak korábban, ezen a területen azonban lenne még hely új szolgáltatók számára.
– fogalmazott Duda Tihamér. Hasonló a helyzet a rehabilitációs szakterület esetében is: kevés a szakorvos, de a szolgáltató is, miközben Hargita megyében e tekintetben nagyon sok a kiaknázatlan lehetőség. A csíkszeredai, illetve székelyudvarhelyi kórházon kívül mindössze Tusnádfürdőn van még két ilyen szolgáltató, illetve egy Csíkkarcfalván, ami Duda Tihamér szerint a lehetőségek számához képest nagyon kevés.
Az egészségbiztosítási pénztárral szerződést kötött fogászati rendelők száma ugyan nőtt – 43-ról 45-re –, ám ez továbbra is kevés. Ebben a szakágban nem az jelenti a gondot, hogy nincs elég potenciális szolgáltató, azaz fogászati rendelő, hanem az, hogy szűkös az a pénzkeret. Ez átlagban havi 3–4 ezer lej, amelyet a biztosított páciensek kezelésére fordíthatnának, ez a pénz nagyon hamar elfogy, ezért
Duda Tihamér szerint egészen más lenne a helyzet, ha a háziorvosi vagy gyógyszertári ellátáshoz hasonlóan, vagyis az elvégzett szolgáltatások alapján kapnák a finanszírozást a fogorvosi rendelők. Úgy véli, akkor egész biztosan kétszer vagy háromszor több szolgáltató kötné meg a szerződést.
A gyógyászati segédeszközöket biztosító szolgáltatók köre a másik szakterület, ahol nőtt a megkötött szerződések száma: öt új szolgáltató kötött megállapodást a megyei egészségbiztosítási pénztárral, így 52-ről 57-re nőtt a szerződések száma. Ez a szakterület azonban már korábban is túltelített volt, miközben a pénztár vezérigazgatója szerint aktívan kevesebb mint hússzal dolgoznak együtt. A túltelítettség oka az, hogy sok a szolgáltató, és vannak olyan országos forgalmazók, amelyek minden megyében szerződést kötnek az egészségbiztosítási pénztárral, hátha onnan is szert tudnak tenni majd kisebb-nagyobb bevételekre.
A biztosító mindig a szolgáltatónak fizet
Az új keretszerződés kapcsán a megyei egészségbiztosítási pénztár azt is hangsúlyozza, hogy az elvégzett egészségügyi szolgáltatások ellenértékét az intézmény a szolgáltatónak fizeti ki, nem a biztosítottnak. Kérdésünkre Duda Tihamér elmondta, azért tartják fontosnak emlékeztetni erre a biztosítottakat, mert előfordul, hogy a szerencsétlenül járt páciensek a pénztártól szeretnék visszakapni olyan magánszolgáltatások árát, amelyeknek a költségét nem fedezi az állam.
Egy példával elmagyarázva az ilyen helyzeteket elmondta, valaki infarktust szenved, és a klinikai kórházban azt ajánlják, hogy az egészségbiztosítási pénztár által finanszírozott sztent (belső érprotézis) helyett válasszon egy jobbat, amelyet ingyen beültetnek. A kiszolgáltatott helyzetben lévő beteg beleegyezik, majd egy tizenötezer lejes számlával és azzal a javaslattal távozik, hogy menjen el az egészségbiztosítási pénztárhoz és igényelje vissza a pénzt. Csakhogy ez nem így működik. Az egy alapelv, hogy az intézmény a szolgáltatónak fizet, sosem a páciensnek. Ez alól mindössze egy kivétel van, amikor a beteg küldőpapírral külföldön végeztet el egy kezelést: ez az egyetlen eset, amikor ő kapja vissza az általa külföldön kifizetett kezelés költségét.
„Az ország területén mi csak a szolgáltatókkal kötünk szerződést és csak nekik fizetünk. Nincs kivétel. Hasznos konzultálni az egészségbiztosítási pénztárral. Egy telefonhívás még sürgősségi helyzetben is belefér, tájékozódjanak, hogy mit lehet és mit nem” – tanácsolta Duda Tihamér.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A kihívások éve lesz az idei – állítja a Maros Megyei Tanács elnöke, aki szerint az 1,18 milliárd lejes összköltségvetés fókuszában a megkezdett uniós pályázatok lezárása áll, miközben az állami források szűkössége miatt prioritásokat kellett felállítani.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Megnyílt a 11. Csíkszeredai Könyvvásár: a nyitónapon a gyerekeket Varró Dániel humoros gondolatai, a felnőtt közönséget pedig az olvasásról, figyelemről és kultúráról szóló ünnepi beszédek szólították meg.
Újra elkezdődik péntektől a tilosban parkoló járművek elszállítása Marosvásárhelyen, miután a városháza autója visszakapta a rendszámát a rendőrségtől.
Erősödött csütörtökön a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,27 banival (0,05 százalékkal) 5,2661 lejre csökkent a szerdai 5,2688 lejről.
Baleset történt csütörtök délután a székelyudvarhelyi Hunyadi János utcában – jelezte olvasónk. A baleset során senki nem sérült meg. A környékbeli utcákban torlódás alakult ki.
A lej–euró árfolyam a következő időszakban mindkét irányba elmozdulhat, és a feszültség mindaddig fennmaradhat, amíg a piacok nem kapnak egyértelmű válaszokat Románia politikai és pénzügyi stabilitásával kapcsolatban – jelentette ki a BNR szóvivője.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselőházi frakcióvezetője, Gabriel Andronache szerint Ilie Bolojan ismét miniszterelnöknek jelölhető, mert ezt nem tiltja az alkotmánybíróság.
Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) szerdán közölte, hogy 2023 és 2026 között összesen 15 hantavírus-fertőzéses esetet jegyeztek Romániában, ezek közül egyet idén.
szóljon hozzá!