
Továbbra is a háziorvosi rendszer az utánpótláshiány által leginkább érintett egészségügyi szakterület Hargita megyében
Fotó: Haáz Vince
Hargita megyében összességében néhánnyal bővült azoknak az egészségügyi szolgáltatóknak a köre, amelyek szerződést kötöttek az egészségbiztosítási pénztárral, így a biztosítási rendszeren belül végezhetnek szolgáltatásokat. Egyes tevékenységi területeken azonban kisebb csökkenések történtek. Továbbra is az alapellátásban lenne leginkább szükség új szolgáltatókra, azaz háziorvosokra.
2021. augusztus 16., 13:412021. augusztus 16., 13:41
2021. augusztus 16., 15:252021. augusztus 16., 15:25
Lezárult az egészségbiztosítási pénztár és az egészségügyi szolgáltatók között az éves keretszerződés megkötésének az időszaka. Ez a dokumentum szabályozza a biztosítási rendszeren belül zajló egészségügyi ellátás minden feltételét. Az új, 2021–2022-es időszakra vonatkozó keretszerződésnek már önmagában is jelentősége van, ugyanis azt legutóbb 2018-ban újították meg, azóta évenkénti szerződéshosszabbítással dolgoztak az egészségügyi szolgáltatók.
– derül ki a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár összesítéséből. Egyes szakterületeken azonban kisebb csökkenések tapasztalhatók. Ilyen például az utánpótláshiány által leginkább érintett egészségügyi alapellátó-rendszer, azaz a háziorvosi hálózat, amelyben az egyik orvos nyugdíjba vonulása miatt 131-ről 130-ra csökkent a megkötött szerződések száma. Amint azt Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója lapunknak nyilatkozva elmondta,
Noha két másik szakterületen – a kórházak, illetve a gyógyszertárak esetében – is csökkent a megkötött szerződések száma, ezek mégsem jelentenek valós problémát – tudtuk meg Duda Tihamértől. A kórházak esetében 6-ról 5-re csökkent a szerződések száma, de az az egység, amely idén már nem kívánt szerződést kötni, egy kis csíkszeredai, néhány ágyas szolgáltató, amely azért került a kórházak kategóriájába, mert egynapos bennfekvések keretében nyújtott bizonyos szolgáltatásokat, de a kiesése nem jelent számottevő veszteséget a rendszernek – magyarázta az egészségbiztosítási pénztár vezetője.
A gyógyszertárak száma is csökkent, 57-ről 56-ra, ugyanis egy patika bezárt, a valóságban ez azonban mégsem jelent csökkenést. Az történik, hogy a nagy gyógyszertárláncok lassan felvásárolják a kis patikákat – ahogyan ez esetben is történt –, az a lánc részeként működik tovább, így a megkötött szerződések száma ugyan csökken, de a patikák száma nem.
A járóbeteg szakrendelők számában nem történt változás, és Duda Tihamér meglátása szerint ez alapvetően nem is egy problémás szakág, néhány klinikai szakterületet leszámítva elég sok orvos van a kórházakban, illetve magánrendelőkben is, akikkel szerződést kötöttek.
Fotó: Veres Nándor
A paraklinikai szolgáltatók – azaz laboratóriumok, különböző képalkotó diagnosztikai eljárásokat végző egységek – számában sem történt változás, 19 szolgáltató kötött szerződést az egészségbiztosítási pénztárral, akárcsak korábban, ezen a területen azonban lenne még hely új szolgáltatók számára.
– fogalmazott Duda Tihamér. Hasonló a helyzet a rehabilitációs szakterület esetében is: kevés a szakorvos, de a szolgáltató is, miközben Hargita megyében e tekintetben nagyon sok a kiaknázatlan lehetőség. A csíkszeredai, illetve székelyudvarhelyi kórházon kívül mindössze Tusnádfürdőn van még két ilyen szolgáltató, illetve egy Csíkkarcfalván, ami Duda Tihamér szerint a lehetőségek számához képest nagyon kevés.
Az egészségbiztosítási pénztárral szerződést kötött fogászati rendelők száma ugyan nőtt – 43-ról 45-re –, ám ez továbbra is kevés. Ebben a szakágban nem az jelenti a gondot, hogy nincs elég potenciális szolgáltató, azaz fogászati rendelő, hanem az, hogy szűkös az a pénzkeret. Ez átlagban havi 3–4 ezer lej, amelyet a biztosított páciensek kezelésére fordíthatnának, ez a pénz nagyon hamar elfogy, ezért
Duda Tihamér szerint egészen más lenne a helyzet, ha a háziorvosi vagy gyógyszertári ellátáshoz hasonlóan, vagyis az elvégzett szolgáltatások alapján kapnák a finanszírozást a fogorvosi rendelők. Úgy véli, akkor egész biztosan kétszer vagy háromszor több szolgáltató kötné meg a szerződést.
A gyógyászati segédeszközöket biztosító szolgáltatók köre a másik szakterület, ahol nőtt a megkötött szerződések száma: öt új szolgáltató kötött megállapodást a megyei egészségbiztosítási pénztárral, így 52-ről 57-re nőtt a szerződések száma. Ez a szakterület azonban már korábban is túltelített volt, miközben a pénztár vezérigazgatója szerint aktívan kevesebb mint hússzal dolgoznak együtt. A túltelítettség oka az, hogy sok a szolgáltató, és vannak olyan országos forgalmazók, amelyek minden megyében szerződést kötnek az egészségbiztosítási pénztárral, hátha onnan is szert tudnak tenni majd kisebb-nagyobb bevételekre.
A biztosító mindig a szolgáltatónak fizet
Az új keretszerződés kapcsán a megyei egészségbiztosítási pénztár azt is hangsúlyozza, hogy az elvégzett egészségügyi szolgáltatások ellenértékét az intézmény a szolgáltatónak fizeti ki, nem a biztosítottnak. Kérdésünkre Duda Tihamér elmondta, azért tartják fontosnak emlékeztetni erre a biztosítottakat, mert előfordul, hogy a szerencsétlenül járt páciensek a pénztártól szeretnék visszakapni olyan magánszolgáltatások árát, amelyeknek a költségét nem fedezi az állam.
Egy példával elmagyarázva az ilyen helyzeteket elmondta, valaki infarktust szenved, és a klinikai kórházban azt ajánlják, hogy az egészségbiztosítási pénztár által finanszírozott sztent (belső érprotézis) helyett válasszon egy jobbat, amelyet ingyen beültetnek. A kiszolgáltatott helyzetben lévő beteg beleegyezik, majd egy tizenötezer lejes számlával és azzal a javaslattal távozik, hogy menjen el az egészségbiztosítási pénztárhoz és igényelje vissza a pénzt. Csakhogy ez nem így működik. Az egy alapelv, hogy az intézmény a szolgáltatónak fizet, sosem a páciensnek. Ez alól mindössze egy kivétel van, amikor a beteg küldőpapírral külföldön végeztet el egy kezelést: ez az egyetlen eset, amikor ő kapja vissza az általa külföldön kifizetett kezelés költségét.
„Az ország területén mi csak a szolgáltatókkal kötünk szerződést és csak nekik fizetünk. Nincs kivétel. Hasznos konzultálni az egészségbiztosítási pénztárral. Egy telefonhívás még sürgősségi helyzetben is belefér, tájékozódjanak, hogy mit lehet és mit nem” – tanácsolta Duda Tihamér.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!