– derül ki a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár összesítéséből. Egyes szakterületeken azonban kisebb csökkenések tapasztalhatók. Ilyen például az utánpótláshiány által leginkább érintett egészségügyi alapellátó-rendszer, azaz a háziorvosi hálózat, amelyben az egyik orvos nyugdíjba vonulása miatt 131-ről 130-ra csökkent a megkötött szerződések száma. Amint azt Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója lapunknak nyilatkozva elmondta,

Noha két másik szakterületen – a kórházak, illetve a gyógyszertárak esetében – is csökkent a megkötött szerződések száma, ezek mégsem jelentenek valós problémát – tudtuk meg Duda Tihamértől. A kórházak esetében 6-ról 5-re csökkent a szerződések száma, de az az egység, amely idén már nem kívánt szerződést kötni, egy kis csíkszeredai, néhány ágyas szolgáltató, amely azért került a kórházak kategóriájába, mert egynapos bennfekvések keretében nyújtott bizonyos szolgáltatásokat, de a kiesése nem jelent számottevő veszteséget a rendszernek – magyarázta az egészségbiztosítási pénztár vezetője.

A gyógyszertárak száma is csökkent, 57-ről 56-ra, ugyanis egy patika bezárt, a valóságban ez azonban mégsem jelent csökkenést. Az történik, hogy a nagy gyógyszertárláncok lassan felvásárolják a kis patikákat – ahogyan ez esetben is történt –, az a lánc részeként működik tovább, így a megkötött szerződések száma ugyan csökken, de a patikák száma nem.

A járóbeteg szakrendelők számában nem történt változás, és Duda Tihamér meglátása szerint ez alapvetően nem is egy problémás szakág, néhány klinikai szakterületet leszámítva elég sok orvos van a kórházakban, illetve magánrendelőkben is, akikkel szerződést kötöttek.

– fogalmazott Duda Tihamér. Hasonló a helyzet a rehabilitációs szakterület esetében is: kevés a szakorvos, de a szolgáltató is, miközben Hargita megyében e tekintetben nagyon sok a kiaknázatlan lehetőség. A csíkszeredai, illetve székelyudvarhelyi kórházon kívül mindössze Tusnádfürdőn van még két ilyen szolgáltató, illetve egy Csíkkarcfalván, ami Duda Tihamér szerint a lehetőségek számához képest nagyon kevés.

Két területen nőtt a szerződések száma

Az egészségbiztosítási pénztárral szerződést kötött fogászati rendelők száma ugyan nőtt – 43-ról 45-re –, ám ez továbbra is kevés. Ebben a szakágban nem az jelenti a gondot, hogy nincs elég potenciális szolgáltató, azaz fogászati rendelő, hanem az, hogy szűkös az a pénzkeret. Ez átlagban havi 3–4 ezer lej, amelyet a biztosított páciensek kezelésére fordíthatnának, ez a pénz nagyon hamar elfogy, ezért

Duda Tihamér szerint egészen más lenne a helyzet, ha a háziorvosi vagy gyógyszertári ellátáshoz hasonlóan, vagyis az elvégzett szolgáltatások alapján kapnák a finanszírozást a fogorvosi rendelők. Úgy véli, akkor egész biztosan kétszer vagy háromszor több szolgáltató kötné meg a szerződést.

A gyógyászati segédeszközöket biztosító szolgáltatók köre a másik szakterület, ahol nőtt a megkötött szerződések száma: öt új szolgáltató kötött megállapodást a megyei egészségbiztosítási pénztárral, így 52-ről 57-re nőtt a szerződések száma. Ez a szakterület azonban már korábban is túltelített volt, miközben a pénztár vezérigazgatója szerint aktívan kevesebb mint hússzal dolgoznak együtt. A túltelítettség oka az, hogy sok a szolgáltató, és vannak olyan országos forgalmazók, amelyek minden megyében szerződést kötnek az egészségbiztosítási pénztárral, hátha onnan is szert tudnak tenni majd kisebb-nagyobb bevételekre.