Hirdetés
Hirdetés

Nőtt a szerződések száma, de nem mind azokon a szakterületeken, ahol erre szükség volna

Továbbra is a háziorvosi rendszer az utánpótláshiány által leginkább érintett egészségügyi szakterület Hargita megyében •  Fotó: Haáz Vince

Továbbra is a háziorvosi rendszer az utánpótláshiány által leginkább érintett egészségügyi szakterület Hargita megyében

Fotó: Haáz Vince

Hargita megyében összességében néhánnyal bővült azoknak az egészségügyi szolgáltatóknak a köre, amelyek szerződést kötöttek az egészségbiztosítási pénztárral, így a biztosítási rendszeren belül végezhetnek szolgáltatásokat. Egyes tevékenységi területeken azonban kisebb csökkenések történtek. Továbbra is az alapellátásban lenne leginkább szükség új szolgáltatókra, azaz háziorvosokra.

Széchely István

2021. augusztus 16., 13:412021. augusztus 16., 13:41

2021. augusztus 16., 15:252021. augusztus 16., 15:25

Lezárult az egészségbiztosítási pénztár és az egészségügyi szolgáltatók között az éves keretszerződés megkötésének az időszaka. Ez a dokumentum szabályozza a biztosítási rendszeren belül zajló egészségügyi ellátás minden feltételét. Az új, 2021–2022-es időszakra vonatkozó keretszerződésnek már önmagában is jelentősége van, ugyanis azt legutóbb 2018-ban újították meg, azóta évenkénti szerződéshosszabbítással dolgoztak az egészségügyi szolgáltatók.

Az új keretszerződést 347 szolgáltató kötötte meg Hargita megyében, ez kisebb növekedést jelent a korábbi 343-hoz képest

– derül ki a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár összesítéséből. Egyes szakterületeken azonban kisebb csökkenések tapasztalhatók. Ilyen például az utánpótláshiány által leginkább érintett egészségügyi alapellátó-rendszer, azaz a háziorvosi hálózat, amelyben az egyik orvos nyugdíjba vonulása miatt 131-ről 130-ra csökkent a megkötött szerződések száma. Amint azt Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója lapunknak nyilatkozva elmondta,

Idézet
a háziorvosi rendszerben a helyzet sajnos nem javult, nincsenek komoly perspektívák erre.

Noha két másik szakterületen – a kórházak, illetve a gyógyszertárak esetében – is csökkent a megkötött szerződések száma, ezek mégsem jelentenek valós problémát – tudtuk meg Duda Tihamértől. A kórházak esetében 6-ról 5-re csökkent a szerződések száma, de az az egység, amely idén már nem kívánt szerződést kötni, egy kis csíkszeredai, néhány ágyas szolgáltató, amely azért került a kórházak kategóriájába, mert egynapos bennfekvések keretében nyújtott bizonyos szolgáltatásokat, de a kiesése nem jelent számottevő veszteséget a rendszernek – magyarázta az egészségbiztosítási pénztár vezetője.

A gyógyszertárak száma is csökkent, 57-ről 56-ra, ugyanis egy patika bezárt, a valóságban ez azonban mégsem jelent csökkenést. Az történik, hogy a nagy gyógyszertárláncok lassan felvásárolják a kis patikákat – ahogyan ez esetben is történt –, az a lánc részeként működik tovább, így a megkötött szerződések száma ugyan csökken, de a patikák száma nem.

Hirdetés

A járóbeteg szakrendelők számában nem történt változás, és Duda Tihamér meglátása szerint ez alapvetően nem is egy problémás szakág, néhány klinikai szakterületet leszámítva elég sok orvos van a kórházakban, illetve magánrendelőkben is, akikkel szerződést kötöttek.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A paraklinikai szolgáltatók – azaz laboratóriumok, különböző képalkotó diagnosztikai eljárásokat végző egységek – számában sem történt változás, 19 szolgáltató kötött szerződést az egészségbiztosítási pénztárral, akárcsak korábban, ezen a területen azonban lenne még hely új szolgáltatók számára.

Idézet
Egész biztos, hogy új szolgáltatók is fognak jelentkezni, de jelenleg azt mondhatjuk, hogy kevés a labor, a szakember és a felszereltség, ez a terület nem biztosítja még azt a szolgáltatást, ami ideális lenne

– fogalmazott Duda Tihamér. Hasonló a helyzet a rehabilitációs szakterület esetében is: kevés a szakorvos, de a szolgáltató is, miközben Hargita megyében e tekintetben nagyon sok a kiaknázatlan lehetőség. A csíkszeredai, illetve székelyudvarhelyi kórházon kívül mindössze Tusnádfürdőn van még két ilyen szolgáltató, illetve egy Csíkkarcfalván, ami Duda Tihamér szerint a lehetőségek számához képest nagyon kevés.

Két területen nőtt a szerződések száma

Az egészségbiztosítási pénztárral szerződést kötött fogászati rendelők száma ugyan nőtt – 43-ról 45-re –, ám ez továbbra is kevés. Ebben a szakágban nem az jelenti a gondot, hogy nincs elég potenciális szolgáltató, azaz fogászati rendelő, hanem az, hogy szűkös az a pénzkeret. Ez átlagban havi 3–4 ezer lej, amelyet a biztosított páciensek kezelésére fordíthatnának, ez a pénz nagyon hamar elfogy, ezért

sok rendelő működtetője inkább nem vállalja a számos bürokratikus eljárással járó szerződéskötést.

Duda Tihamér szerint egészen más lenne a helyzet, ha a háziorvosi vagy gyógyszertári ellátáshoz hasonlóan, vagyis az elvégzett szolgáltatások alapján kapnák a finanszírozást a fogorvosi rendelők. Úgy véli, akkor egész biztosan kétszer vagy háromszor több szolgáltató kötné meg a szerződést.

A gyógyászati segédeszközöket biztosító szolgáltatók köre a másik szakterület, ahol nőtt a megkötött szerződések száma: öt új szolgáltató kötött megállapodást a megyei egészségbiztosítási pénztárral, így 52-ről 57-re nőtt a szerződések száma. Ez a szakterület azonban már korábban is túltelített volt, miközben a pénztár vezérigazgatója szerint aktívan kevesebb mint hússzal dolgoznak együtt. A túltelítettség oka az, hogy sok a szolgáltató, és vannak olyan országos forgalmazók, amelyek minden megyében szerződést kötnek az egészségbiztosítási pénztárral, hátha onnan is szert tudnak tenni majd kisebb-nagyobb bevételekre.

A biztosító mindig a szolgáltatónak fizet

Az új keretszerződés kapcsán a megyei egészségbiztosítási pénztár azt is hangsúlyozza, hogy az elvégzett egészségügyi szolgáltatások ellenértékét az intézmény a szolgáltatónak fizeti ki, nem a biztosítottnak. Kérdésünkre Duda Tihamér elmondta, azért tartják fontosnak emlékeztetni erre a biztosítottakat, mert előfordul, hogy a szerencsétlenül járt páciensek a pénztártól szeretnék visszakapni olyan magánszolgáltatások árát, amelyeknek a költségét nem fedezi az állam.

Egy példával elmagyarázva az ilyen helyzeteket elmondta, valaki infarktust szenved, és a klinikai kórházban azt ajánlják, hogy az egészségbiztosítási pénztár által finanszírozott sztent (belső érprotézis) helyett válasszon egy jobbat, amelyet ingyen beültetnek. A kiszolgáltatott helyzetben lévő beteg beleegyezik, majd egy tizenötezer lejes számlával és azzal a javaslattal távozik, hogy menjen el az egészségbiztosítási pénztárhoz és igényelje vissza a pénzt. Csakhogy ez nem így működik. Az egy alapelv, hogy az intézmény a szolgáltatónak fizet, sosem a páciensnek. Ez alól mindössze egy kivétel van, amikor a beteg küldőpapírral külföldön végeztet el egy kezelést: ez az egyetlen eset, amikor ő kapja vissza az általa külföldön kifizetett kezelés költségét.

„Az ország területén mi csak a szolgáltatókkal kötünk szerződést és csak nekik fizetünk. Nincs kivétel. Hasznos konzultálni az egészségbiztosítási pénztárral. Egy telefonhívás még sürgősségi helyzetben is belefér, tájékozódjanak, hogy mit lehet és mit nem” – tanácsolta Duda Tihamér.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 17., péntek

Elsőfokú árvízriasztás: Háromszéken a Feketeügy is kiléphet a medréből

Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) hét megye folyóvizeire.

Elsőfokú árvízriasztás: Háromszéken a Feketeügy is kiléphet a medréből
Hirdetés
2026. április 17., péntek

Két kellemetlen időjárási tényező, de az egyik már ma este véget ér

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) elsőfokú riasztást adott ki pénteken fokozott légköri instabilitás és erős szélfúvás miatt az ország több régiójában.

Két kellemetlen időjárási tényező, de az egyik már ma este véget ér
2026. április 17., péntek

Két ötlete is van Romániának, hogy előnyösebben ússza meg a 600 millió eurós oltásadósságot

Romániának 600 millió eurót kellene kifizetnie az oltóanyagot gyártó Pfizer/BioNTech vállalatnak a leszerződött, de át nem vett koronavírus elleni vakcinákért.

Két ötlete is van Romániának, hogy előnyösebben ússza meg a 600 millió eurós oltásadósságot
2026. április 17., péntek

A világ egyik vezető építőanyag-gyártója vásárolt be Romániában

Romániai üzemet vásárolt fel a svájci Sika építőanyag- és ipari ragasztástechnikai cég – hivatkozik az MTI a Profit.ro gazdasági portálra, amely a vállalat közleménye alapján számolt be a tranzakcióról.

A világ egyik vezető építőanyag-gyártója vásárolt be Romániában
Hirdetés
2026. április 17., péntek

Érvénytelen levélszavazatok ezrei: hol hibáztak a legtöbben?

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) befejezte a levélszavazatok pártlistás szavazólapjainak előzetes összesítését.

Érvénytelen levélszavazatok ezrei: hol hibáztak a legtöbben?
2026. április 17., péntek

Öröm és bánat: székelyföldi nyertese is van az UEFA-lottónak

Nem könnyű jegyet kapni az idén Budapesten rendezendő BL-döntőre, a semleges szurkolónak még ahhoz is nagy szerencsére volt szüksége, hogy egyáltalán sorba állhasson két jegyért.

Öröm és bánat: székelyföldi nyertese is van az UEFA-lottónak
2026. április 16., csütörtök

Orbán Viktor először adott átfogó interjút a választási vereség után

A jobboldai közösség teljes megújításáról beszélt a miniszterelnök, a Fidesz elnöke csütörtökön a Patrióta Youtube csatornáján közvetített interjúban. Orbán Viktor úgy értékelte, a kormánypártok egyértelmű vereséget szenvedtek.

Orbán Viktor először adott átfogó interjút a választási vereség után
Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

Mérgező gombát árultak a sepsiszentgyörgyi piacon: papsapkagomba kerülhetett a vevőkhöz

Mérgező vörösbarna papsapkagombát árultak a múlt héten a sepsiszentgyörgyi központi piacon, feltehetően a kucsmagombával való hasonlósága miatt. A figyelmeztetés különösen fontos, mert jelenleg mindkét gombafaj szezonja tart.

Mérgező gombát árultak a sepsiszentgyörgyi piacon: papsapkagomba kerülhetett a vevőkhöz
2026. április 16., csütörtök

Döntöttek a Romániában élő nemzeti kisebbségek szervezeteinek idei támogatásáról

Csütörtöki ülésén a kormány mintegy 266,7 millió lejt különített el a kormányfőtitkárság költségvetéséből a nemzeti kisebbségek szervezeteinek idei támogatására.

Döntöttek a Romániában élő nemzeti kisebbségek szervezeteinek idei támogatásáról
2026. április 16., csütörtök

Feloldották a zárlatot, újra lehet tanári állásokat meghirdetni

Csütörtöki ülésén a kormány sürgősségi rendeletet fogadott el, amely lehetővé teszi a pedagógusi álláshelyek meghirdetését és a versenyvizsgák lebonyolítását.

Feloldották a zárlatot, újra lehet tanári állásokat meghirdetni
Hirdetés