Továbbra is a háziorvosi rendszer az utánpótláshiány által leginkább érintett egészségügyi szakterület Hargita megyében
Fotó: Haáz Vince
Hargita megyében összességében néhánnyal bővült azoknak az egészségügyi szolgáltatóknak a köre, amelyek szerződést kötöttek az egészségbiztosítási pénztárral, így a biztosítási rendszeren belül végezhetnek szolgáltatásokat. Egyes tevékenységi területeken azonban kisebb csökkenések történtek. Továbbra is az alapellátásban lenne leginkább szükség új szolgáltatókra, azaz háziorvosokra.
2021. augusztus 16., 13:412021. augusztus 16., 13:41
2021. augusztus 16., 15:252021. augusztus 16., 15:25
Lezárult az egészségbiztosítási pénztár és az egészségügyi szolgáltatók között az éves keretszerződés megkötésének az időszaka. Ez a dokumentum szabályozza a biztosítási rendszeren belül zajló egészségügyi ellátás minden feltételét. Az új, 2021–2022-es időszakra vonatkozó keretszerződésnek már önmagában is jelentősége van, ugyanis azt legutóbb 2018-ban újították meg, azóta évenkénti szerződéshosszabbítással dolgoztak az egészségügyi szolgáltatók.
– derül ki a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár összesítéséből. Egyes szakterületeken azonban kisebb csökkenések tapasztalhatók. Ilyen például az utánpótláshiány által leginkább érintett egészségügyi alapellátó-rendszer, azaz a háziorvosi hálózat, amelyben az egyik orvos nyugdíjba vonulása miatt 131-ről 130-ra csökkent a megkötött szerződések száma. Amint azt Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója lapunknak nyilatkozva elmondta,
Noha két másik szakterületen – a kórházak, illetve a gyógyszertárak esetében – is csökkent a megkötött szerződések száma, ezek mégsem jelentenek valós problémát – tudtuk meg Duda Tihamértől. A kórházak esetében 6-ról 5-re csökkent a szerződések száma, de az az egység, amely idén már nem kívánt szerződést kötni, egy kis csíkszeredai, néhány ágyas szolgáltató, amely azért került a kórházak kategóriájába, mert egynapos bennfekvések keretében nyújtott bizonyos szolgáltatásokat, de a kiesése nem jelent számottevő veszteséget a rendszernek – magyarázta az egészségbiztosítási pénztár vezetője.
A gyógyszertárak száma is csökkent, 57-ről 56-ra, ugyanis egy patika bezárt, a valóságban ez azonban mégsem jelent csökkenést. Az történik, hogy a nagy gyógyszertárláncok lassan felvásárolják a kis patikákat – ahogyan ez esetben is történt –, az a lánc részeként működik tovább, így a megkötött szerződések száma ugyan csökken, de a patikák száma nem.
A járóbeteg szakrendelők számában nem történt változás, és Duda Tihamér meglátása szerint ez alapvetően nem is egy problémás szakág, néhány klinikai szakterületet leszámítva elég sok orvos van a kórházakban, illetve magánrendelőkben is, akikkel szerződést kötöttek.
Fotó: Veres Nándor
A paraklinikai szolgáltatók – azaz laboratóriumok, különböző képalkotó diagnosztikai eljárásokat végző egységek – számában sem történt változás, 19 szolgáltató kötött szerződést az egészségbiztosítási pénztárral, akárcsak korábban, ezen a területen azonban lenne még hely új szolgáltatók számára.
– fogalmazott Duda Tihamér. Hasonló a helyzet a rehabilitációs szakterület esetében is: kevés a szakorvos, de a szolgáltató is, miközben Hargita megyében e tekintetben nagyon sok a kiaknázatlan lehetőség. A csíkszeredai, illetve székelyudvarhelyi kórházon kívül mindössze Tusnádfürdőn van még két ilyen szolgáltató, illetve egy Csíkkarcfalván, ami Duda Tihamér szerint a lehetőségek számához képest nagyon kevés.
Az egészségbiztosítási pénztárral szerződést kötött fogászati rendelők száma ugyan nőtt – 43-ról 45-re –, ám ez továbbra is kevés. Ebben a szakágban nem az jelenti a gondot, hogy nincs elég potenciális szolgáltató, azaz fogászati rendelő, hanem az, hogy szűkös az a pénzkeret. Ez átlagban havi 3–4 ezer lej, amelyet a biztosított páciensek kezelésére fordíthatnának, ez a pénz nagyon hamar elfogy, ezért
Duda Tihamér szerint egészen más lenne a helyzet, ha a háziorvosi vagy gyógyszertári ellátáshoz hasonlóan, vagyis az elvégzett szolgáltatások alapján kapnák a finanszírozást a fogorvosi rendelők. Úgy véli, akkor egész biztosan kétszer vagy háromszor több szolgáltató kötné meg a szerződést.
A gyógyászati segédeszközöket biztosító szolgáltatók köre a másik szakterület, ahol nőtt a megkötött szerződések száma: öt új szolgáltató kötött megállapodást a megyei egészségbiztosítási pénztárral, így 52-ről 57-re nőtt a szerződések száma. Ez a szakterület azonban már korábban is túltelített volt, miközben a pénztár vezérigazgatója szerint aktívan kevesebb mint hússzal dolgoznak együtt. A túltelítettség oka az, hogy sok a szolgáltató, és vannak olyan országos forgalmazók, amelyek minden megyében szerződést kötnek az egészségbiztosítási pénztárral, hátha onnan is szert tudnak tenni majd kisebb-nagyobb bevételekre.
A biztosító mindig a szolgáltatónak fizet
Az új keretszerződés kapcsán a megyei egészségbiztosítási pénztár azt is hangsúlyozza, hogy az elvégzett egészségügyi szolgáltatások ellenértékét az intézmény a szolgáltatónak fizeti ki, nem a biztosítottnak. Kérdésünkre Duda Tihamér elmondta, azért tartják fontosnak emlékeztetni erre a biztosítottakat, mert előfordul, hogy a szerencsétlenül járt páciensek a pénztártól szeretnék visszakapni olyan magánszolgáltatások árát, amelyeknek a költségét nem fedezi az állam.
Egy példával elmagyarázva az ilyen helyzeteket elmondta, valaki infarktust szenved, és a klinikai kórházban azt ajánlják, hogy az egészségbiztosítási pénztár által finanszírozott sztent (belső érprotézis) helyett válasszon egy jobbat, amelyet ingyen beültetnek. A kiszolgáltatott helyzetben lévő beteg beleegyezik, majd egy tizenötezer lejes számlával és azzal a javaslattal távozik, hogy menjen el az egészségbiztosítási pénztárhoz és igényelje vissza a pénzt. Csakhogy ez nem így működik. Az egy alapelv, hogy az intézmény a szolgáltatónak fizet, sosem a páciensnek. Ez alól mindössze egy kivétel van, amikor a beteg küldőpapírral külföldön végeztet el egy kezelést: ez az egyetlen eset, amikor ő kapja vissza az általa külföldön kifizetett kezelés költségét.
„Az ország területén mi csak a szolgáltatókkal kötünk szerződést és csak nekik fizetünk. Nincs kivétel. Hasznos konzultálni az egészségbiztosítási pénztárral. Egy telefonhívás még sürgősségi helyzetben is belefér, tájékozódjanak, hogy mit lehet és mit nem” – tanácsolta Duda Tihamér.
A Maros megyei környezetvédelmi ügynökség hétfőn kibocsátja a környezetvédelmi engedélyt a ratosnyai vízerőmű üzembe helyezésére – közölte Mircea Fechet.
Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn megerősítette, hogy a hozzáadottérték-adó (áfa) nem fog emelkedni.
Közúti baleset történt Koronkán hétfő délelőtt, egy személy a roncsok közé szorult. A mentés idejére lezárták a forgalmat – értesít a Maros megyei tűzoltóság közleményben.
Ittas járművezető és hamis jogosítvánnyal rendelkező sofőr is rendőrkézre került Székelyudvarhelyen a hétvégén – adja hírül a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.
Műszaki téren szerzett felkészültsége miatt Dávid Endre önkormányzati képviselőt javasolja az alpolgármesteri tisztségbe Szakács-Paál István székelyudvarhelyi polgármester. A Székelyudvarhelyért Párt (SZP) nem tesz le hasonló jelölést.
A gáz- és villamosenergia-árak idén télen nem lesznek magasabbak a tavalyi év azonos időszakához képest, mivel az energiaár-sapka 2025. április elsejéig érvényes – közölte hétfőn egy konferencián Sebastian Burduja.
Az Orbán Balázs életéről szóló animációs sorozat első epizódját mutatják be Székelyudvarhely központjában hétfőn este.
Az ilyenkor megszokottnál több, és enyhén növekszik is a légúti megbetegedések száma Hargita megyében, a koronavírus-fertőzések gyakorisága viszont stabilan alacsony.
Sűrű ködre kell számítani hétfő reggel Hargita, Konstanca és Tulcea megye több régiójában – figyelmeztet az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Több mint nyolcvan bírságot szabtak ki összesen 52 ezer lej értékben a Maros megyei közlekedésrendészek szombaton. A legtöbb szabálysértést továbbra is a sebességhatár túllépésével követték el a sofőrök.
szóljon hozzá!