
Csak reklámfelületen volt más neve, hivatalosan mindig Udvarhely Néptáncműhelynek hívták az együttest
Fotó: Farkas Antal
A néhai Kacsó András elismert néptáncoktatóról neveznék el az Udvarhely Néptáncműhelyt. A névváltoztatás ötlete a székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő-testület legutóbbi ülésén is terítékre került, a javaslatról azonban sem a felvetés előtt, sem utána nem kérték ki az érintett intézmény, a néptáncműhely vezetőségének véleményét, így a döntést elhalasztották. A javaslattal kapcsolatban megkerestük a táncműhely igazgatóját, a városházán pedig az esetleges névváltás részleteiről érdeklődtünk.
2017. április 06., 13:412017. április 06., 13:41
2017. április 06., 16:122017. április 06., 16:12
A harminc éve elhunyt Kacsó András néptáncoktató nevét vegye fel az Udvarhely Néptáncműhely, erről terjesztett elő javaslatot – Jakab Árpád újságíró kezdeményezésére – Sinka Arnold, az RMDSZ-frakció képviselője az udvarhelyi önkormányzat legutóbbi ülésén. A határozattervezetről szóló elvi szavazást Jakab Attila ülésvezető egy későbbi időpontra halasztotta, mert az MPP–EMNP-koalíció akkor hallott először az ötletről.
Orendi István, az Udvarhely Néptáncműhely vezetője a tanácsülésről szóló cikkekből értesült a kezdeményezésről. Mint elmondta, sem az újságíró, sem az önkormányzati képviselő nem beszélt vele a határozattervezet iktatása előtt, utólag Jakab Attila, az MPP–EMNP-koalíció frakcióvezetője kereste meg, akitől annyit kért, hogy amikor érdemben tárgyalnának az intézmény átnevezéséről, hívják meg őt is.
– magyarázta. A sajtóban megjelent cikkeket követően a táncegyüttes tagjaival is beszélgettek a felvetésről, de az intézményvezető szerint korábban nem volt az Udvarhely Néptáncműhelyben tevékenykedők részéről névváltoztatásra vonatkozó javaslat, „még említésként sem”. Így a témafelvetés is meglepte, és az is, hogy bármilyen előzetes megbeszélés, értesítés nélkül került napirendre a névcsere.
„Ez szerepel minden hivatalos okiratban, és hivatalosan sosem volt megváltoztatva. Egyik elődöm egy logóváltoztatásnál tért át a Táncműhely megnevezésre, évekig ez jelent meg a reklámfelületeken is, de a hivatalos okmányokon továbbra sem változott a táncegyüttes neve” – mondta Orendi, aki a tervezőt, Kubanek Lászlót kérte meg utólag, hogy ismét Néptáncműhelyként jelenjen meg az intézmény neve a logón. „Tudatosan ezt használom, tevékenységünket a Néptáncműhely elnevezés tükrözi leginkább” – tette hozzá az igazgató.
Érdeklődésünkre Jakab Attila, az MPP–EMNP-koalíció frakcióvezetője arról tájékoztatott, hogy egy hónap haladékot kértek az ülésen, azóta az Udvarhely Néptáncműhely vezetőjével beszélt a felvetésről, de megkérte, hogy írásban is véleményezze a névváltoztatás javaslatát és fogalmazza meg az intézmény álláspontját. „Emellett egy független, a tánckultúrához közel álló személyt is megkértünk, hogy véleményezze az ötletet. Vélhetőleg a következő ülést megelőzően beszélni fogunk erről a kulturális bizottság ülésén, ahova az Udvarhely Néptáncműhely vezetőjét is meghívjuk” – mondta Jakab Attila.
Hogyan cserélhet nevet egy intézmény?
Arról is érdeklődtünk a polgármesteri hivatal sajtóosztályán, hogy miként lehet hivatalosan is „átkeresztelni” egy intézményt. Simon Mária Tímea szóvivő közölte, hogy elsőként egy civil szervezetnek vagy egy magánszemélynek névadási javaslatot kell benyújtania a polgármesteri hivatalhoz, meg is indokolva, hogy miért azt a nevet javasolja az intézménynek, érveket kell felsorakoztatnia a választott személyiség történelmi jelentősége mellett, rámutatva, hogy az illető hozzájárult a város hírnevének öregbítéséhez, vagy munkássága az egyetemes és a magyar kultúra, tudományosság része. Ezt követően a javasolt nevet felterjesztik az önkormányzati képviselő-testülethez, melynek egy névadó bizottsága is van. A bizottságnak össze kell ülnie és meg kell vitatnia a javaslatot, amelyet ezt követően a prefektúra mellett működő, független szakértőkből álló megyei névadási bizottsághoz kell felterjeszteni. A megyei bizottság döntése csak konzultatív jellegű, de kötelező módon ki kell kérni a véleményét. A megyei bizottságnak harmincnapos határideje van a döntés meghozatalára, utána a helyi tanácsnak kell határoznia az ügyben. Amennyiben a képviselő-testület elfogadja a javaslatot, az lesz az új neve az intézménynek.
Érezhetően enyhébb reggelre ébredtünk szerdán, Székelyföld-szerte többnyire csak mínusz 6–8 Celsius-fokig esett vissza a hőmérséklet.
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest tíz százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
Jelenleg két helyszínen működnek a felvonók Kovászna megyében: Sugásfürdőn és Nagypatakon. Noha síelésre alkalmas terep még lenne a térségben, a hóhiány és a költségek miatt a pályák nem üzemelnek. Mutatjuk a háromszéki sípálya-körképet.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester az adóemeléssel kapcsolatos lakossági felvetésekre reagálva szeretett volna néhány nézőpontot nyomatékosítani: például azt, hogy a városnak kifizetett adókért mi mindent kap a polgár.
Az influenzával diagnosztizált betegek száma megtízszereződött a novemberi esetszámokhoz képest, és sok a szövődményként tüdőgyulladássá súlyosbodó légúti megbetegedés is Hargita megyében. A tendencia folytatódása várható.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden kijelentette, hogy az egészségügyben nem az orvosok és a kisegítő személyzet bérén kell spórolni, a megtakarításokat más területeken kell elérni.
A Félixfürdőn karácsony tájékán elkövetett kettős gyilkosság elkövetője egy 29 éves kardói (Cordău) férfi, aki január elsején maga értesítette a rendőrséget arról, hogy két holttestet talált az üdülőhely egyik elhagyott pavilonjában.
Gázpalack robbanása okozott tüzet kedden délután zilahi tömbház egyik második emeleti lakásában. Egy ember megsérült, további kilenc lakónak a helyszínen nyújtottak orvosi ellátást – tájékoztatott a Szilágy megyei tűzoltóság.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedden továbbította Nicușor Dan államfőnek Daniel David oktatási miniszter felmentésére vonatkozó javaslatát.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Mihai Fifor, korábbi védelmi miniszter kedden a Facebook-oldalán cáfolta azt az állítást, miszerint a katonák a bírákhoz és ügyészekhez hasonlóan „48 évesen mennek nyugdíjba”.
szóljon hozzá!