Jobb volna, ha...

„Jobb volna, ha az ára is magasabb lenne, és 35 tonna lenne az átlagtermés” – summázta a helyzetet félig viccesen Romfeld Zsolt, hozzáfűzve, hogy „a gazdák mindig jobb termést szeretnének, de idén ez van, innen kell felállni, ezt a termésmennyiséget kell értékesíteni, illetve az ebből származó bevételből kell megtervezni a jövő évet”.

Reméli, hogy mindent – az idei termésből származó bevételeket, valamint a támogatásokat is – egybevéve a terveiknek megfelelően tudják majd megkezdeni a jövő évet a gazdák. „Nagyon lényeges, hogy valamennyire, legalább a különböző növénykultúrák elvetésére, elültetésére, és a szükséges kezelésekre meglegyen a pénzük idén” – fogalmazott.

Az étkezési burgonya termelői ára kilogrammonként 1,5-2 lej között változik. Jó volna, ha minden krumplitermesztő 2 lejes áron tudná eladni a nagybani felvásárlóknak a termését, az ugyanis már kielégítő bevételt biztosítana nekik, azaz lenne pénzük a jövő évi szezonkezdéshez szükséges kiadásokra, ám

– tudtuk meg Romfeld Zsolttól. Hargita megyében összesen mintegy 6500 hektáron termesztenek burgonyát, ez a megye legjelentősebb terménye.

Medvék „piknikeznek” a kukoricásokban

A termés szempontjából az idei év összességében átlagos, vagy annál kicsit gyengébb a gazdák számára a júliusi szárazság miatt – mondta kérdésünkre Romfeld Zsolt –, de a gabonatermés kielégítő, a burgonyáról pedig még nincs pontos képük. A silókukorica nagyon szépen fejlődött az utóbbi időben, nagy zöldtakarmány-mennyiséget hozott, de – megyeszerte leginkább a csíki, alcsíki térségben – a vadkárok beárnyékolják a jó termésadatokat.

– magyarázta a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője.

A gazdák ilyen esetben kétfajta veszteséget szenvednek el: egyrészt értékét veszti az a pénz, amit addig a föld megművelésébe fektettek, másrészt – és ez a számottevőbb veszteség – terméskiesést szenvednek el, amit csak vásárlással tudnak pótolni – magyarázta Romfeld Zsolt, hozzáfűzve,

Hargita megyében mintegy 2500 hektárt tesz ki a kukoricaföldek összterülete.