
A póráz a házi kedvenc biztonságát is szolgálja
Fotó: Pál Árpád
A kutyatartás miatt nem mindig feszültségmentes az együttélés a székelyudvarhelyi tömbháznegyedek lakói között. Noha a kutyatartók egy része lelkiismeretesen összeszedi kedvence ürülékét, a zöldövezetekbe, parkokba piszkító ebek miatt továbbra is kapnak panaszokat a lakástulajdonosi társulások.
2017. március 21., 13:042017. március 21., 13:04
A kutyatartással kapcsolatos problémákról, valamint a gazdik kötelességéről szakemberekkel, kutyatartóval, lakástulajdonosi társulások elnökeivel és a helyi rendőrség vezetőjével beszélgettünk.
Elvileg egyes parkokból is ki vannak tiltva, azonban a szabályok betartásával elnézik jelenlétüket: „amíg nem engedem el és összeszedem a kakit utána” – mondta el Kodolányi Enikő, a székelyudvarhelyi Póráz Klub és az EbRemény Állatvédő Egyesület alapító tagja.
– magyarázta.
„A gazdiknak azt is el kell fogadniuk, hogy nem mindenki szereti a kutyát” – tette hozzá. Azzal is számolni kell, hogy a tömbházlakásban tartott ebet naponta háromszor ki kell vinni, alkalmanként legalább egy órát, ugyanakkor a lakásban is feladatot kell adni neki, másképp unatkozik – magyarázta Kodolányi.
Minden kutyát – bármennyire szelíd is – láb mellett, pórázon ajánlott sétáltatni: ezzel egyrészt elkerülhető, hogy valami után kiszaladjon az útra és balesetet szenvedjen, másrészt hogy a járókelőkre ugorjon – vélekedik a városi sétáltatásról Bartha Annamária székelyudvarhelyi állatorvos. A veszélyesebb fajtákat szerinte – függetlenül attól, hogy a gazdinak harci kutyája vagy egy agresszív keverékkutyája van – szájkosár nélkül nem volna szabad emberek közé vinni.
Az állatorvos a kis testű ebek esetében is ajánlja a póráz hasnzálatát
Fotó: Pál Árpád
Arra is kíváncsiak voltunk, van-e arra valamilyen irányelv, hogy milyen kutyát választhatunk tömbházlakásba és milyet nem. Bár inkább a kistestű fajták ajánlottak, bármilyet lehet tartani, ha a gazdi odafigyel és jól neveli kedvencét – tudtuk meg Bartha Annamáriától.
Panaszok az otthagyott kutyaürülék miatt is
A városi kutyatartásnak árnyoldalai is vannak, a tömbházakban gyakran állandó konfliktusforrást jelent. „Írásos panaszt nem kaptunk, de sokan megállítanak az utcán azzal, hogy a fölöttük lakó kutyatartó az ablakból, erkélyről rárázta a szőrt, vagy mert póráz nélkül hozzák le a kutyát az udvarra, az pedig nekiiramodik a kisgyerekeknek” – mondta Ciontos Sándor, a székelyudvarhelyi Gyopár lakástulajdonosi társulás elnöke. Tapasztalata szerint a gazdik nem igazán foglalkoznak azzal, hogy a kutyaürüléket összegyűjtsék, az agresszívebb kedvenceket pedig gyakran szájkosár nélkül hordozzák. Egyszer egy nyugdíjast támadott meg egy eb, nem tudott mást ajánlani neki, mint hogy forduljon a rendőrséghez.
Előfordult már, hogy a helyi rendőrséget értesítették, miután egy tömbházban lakó gazdi egyszerűen kitette kutyáját „vécézni”. A kis kedvenc nem sétált ki a tömbházból, hanem a lépcsőházban végezte el szükségleteit – mondta érdeklődésünkre László Szabolcs, az egység vezetője. Tudomása szerint ez többször nem ismétlődött meg.
Noha a városi parkból ki vannak tiltva a kutyák, elnézők és
A harci ebeken közterületen szájkosárnak is kell lennie, mivel bármennyire jól idomított egy kutya, nem lehet előre tudni, miként reagál egy síró gyermekre vagy egy erősebb hangra. A helyi rendőrség eddig csak figyelmeztetéseket rótt ki, még nem büntettek senkit a póráz, illetve szájkosár használatának elmulasztása miatt, mivel a gazdik együttműködtek – magyarázta László. A szájkosár nélkül közösségbe vitt veszélyesnek nyilvánított kutyák gazdái a vonatkozó törvény értelmében száztól ötszáz lejig terjedő bírságot kaphatnak. Ennél jóval enyhébb a póráz hiánya miatt kiróható ötven lejes büntetés. A helyi rendőrség az ürülékzacskók meglétét is ellenőrzi, azt azonban nem tudják felülvizsgálni, hogy a gazdik használják-e azokat vagy sem – mondta az egység vezetője.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!