„Ha mi nem teszünk meg mindent a saját boldogulásunkért, életünk, jövőnk védelméért, más nem fogja megtenni. És akkor elpusztulunk” – hangzott el az 1694-es tatárbetörés áldozatainak emlékére szervezett vasárnapi ünnepségen Csíkszentmihályon.
2020. február 16., 16:142020. február 16., 16:14
Fotó: Gábos Albin
„Ha mi nem teszünk meg mindent a saját boldogulásunkért, életünk, jövőnk védelméért, más nem fogja megtenni. És akkor elpusztulunk” – hangzott el az 1694-es tatárbetörés áldozatainak emlékére szervezett vasárnapi ünnepségen Csíkszentmihályon.
2020. február 16., 16:142020. február 16., 16:14
Fotó: Gábos Albin
Harmadik alkalommal emlékeztek meg az 1694-es tatárbetörés áldozatairól Csíkszentmihályon vasárnap. Az ünnepség megemlékező szentmisével kezdődött a helyi templomban, majd az Arany János Iskola diákjainak történelmi visszatekintőkkel, énekekkel és szavalatokkal tarkított műsorát tekinthették meg a jelenlévők. Egyebek mellett felelevenítették, hogy
A község tizese, a Csíkszentmihály és Szépvíz között elterülő Cibrefalva ekkor pusztult el teljesen.
Az előadást követően a templom melletti kopjafánál ünnepi beszédekkel folytatódott az esemény, elsőként Izsák-Székely Lóránt csíkszentmihályi polgármester szólt a jelenlévőkhöz. Mint mondta, a tatárbetörés legnagyobb vesztese Cibrefalva volt, mivel a lerombolt település máig nem épült újra. Hogy mégse merüljön feledésbe, február 13-án ellátogattak a helyi gyerekekkel az egykori település helyére, elmesélték nekik a legfontosabb tudnivalókat.
– mondta a polgármester, hozzátéve, hogy a magyarságot ért sérelmek miatti panaszkodás helyett inkább imádkozni kellene.
Fotó: Gábos Albin
„Hívjuk segítségül legerősebb szövetségesünket, a Jóistent, és biztos, hogy segítséget fog küldeni, ki fog váltani a rabságból, amelyben élünk, és Cibrefalva is vissza fog épülni előbb vagy utóbb. Csak rajtunk múlik, hogy kik fogják benépesíteni” – hangsúlyozta Izsák-Székely.
Ezt követően Lukács Bence Ákos, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezető konzulja arról beszélt, hogy az 1694-es tatárbetörés szinte kikopott már a kollektív emlékezetünkből, mégis fontos, hogy emlékezzünk erre a 326 évvel ezelőtt történt pusztításra, mert számtalan tanulsággal szolgál számunkra.
Fotó: Gábos Albin
Az első és legfontosabb az, hogy
Másodsorban tudatosítani kell magunkban, hogy ha nincs meg már akkor is a székely emberekben az az önvédelmi reakció, az az önszerveződési készség, amivel az első pusztítást követően mégis meg tudták a saját életük, javaik és jövőjük védelmét szervezni, akkor ma nagy valószínűséggel nem volna ilyen népes Felcsík. „A harmadik tanulság pedig az első kettőből következik. Ahogy a költő mondta, ilyen baráttalan, testvértelen népként meg kell tanulnunk, hogy senki másra nem, csak saját magunkra számíthatunk. Ha mi nem teszünk meg mindent a saját boldogulásunkért, életünk, jövőnk védelméért, más nem fogja megtenni. És akkor elpusztulunk” – hívta fel a figyelmet a konzul.
Fotó: Gábos Albin
A továbbiakban Tánczos Barna szenátor, Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök és Solymoskövi Péter, a magyarországi Rákosszentmihályért Kulturális Egyesület vezetője is lerótták kegyeletüket a tatárbetörés áldozatai előtt, majd koszorúzással és himnuszénekléssel ért véget az ünnepség.
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
Nem csupán az utakon vált nehézkessé a közlekedés a kedd esti havazást követően: a vasúti közlekedésben is fennakadásokat okoztak a hóviharok, szerda reggel mintegy harminc vonatjáratot töröltek az országban.
Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
Több mint 220 hóekével dolgoznak az országutak takarításán Hargita, Kovászna és Brassó megyében – közli a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP).
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, hogy a koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról, és egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) szerda reggeli összegzése szerint 21 megye 102 településén és Bukarestben okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában, és 205 településen több mint 166 ezer fogyasztó maradt áramszolgáltatás nélkül.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadvány is szerepel az alkotmánybíróság szerdai ülésének napirendjén.
szóljon hozzá!