Hirdetés
Hirdetés

Nem merül feledésbe a tatárbetörés pusztítása

„Ha mi nem teszünk meg mindent a saját boldogulásunkért, életünk, jövőnk védelméért, más nem fogja megtenni. És akkor elpusztulunk” – hangzott el az 1694-es tatárbetörés áldozatainak emlékére szervezett vasárnapi ünnepségen Csíkszentmihályon.

Iszlai Katalin

2020. február 16., 16:142020. február 16., 16:14

•  Fotó: Gábos Albin

Fotó: Gábos Albin

„Ha mi nem teszünk meg mindent a saját boldogulásunkért, életünk, jövőnk védelméért, más nem fogja megtenni. És akkor elpusztulunk” – hangzott el az 1694-es tatárbetörés áldozatainak emlékére szervezett vasárnapi ünnepségen Csíkszentmihályon.

Iszlai Katalin

2020. február 16., 16:142020. február 16., 16:14

•  Fotó: Gábos Albin

Fotó: Gábos Albin

Harmadik alkalommal emlékeztek meg az 1694-es tatárbetörés áldozatairól Csíkszentmihályon vasárnap. Az ünnepség megemlékező szentmisével kezdődött a helyi templomban, majd az Arany János Iskola diákjainak történelmi visszatekintőkkel, énekekkel és szavalatokkal tarkított műsorát tekinthették meg a jelenlévők. Egyebek mellett felelevenítették, hogy

1694. február 13-án a tatárok felégették a községet és a környező falvakat, a lakosság egy részét lemészárolták, és mintegy ezer személyt rabságba hurcoltak.

A község tizese, a Csíkszentmihály és Szépvíz között elterülő Cibrefalva ekkor pusztult el teljesen.

Hirdetés

Az előadást követően a templom melletti kopjafánál ünnepi beszédekkel folytatódott az esemény, elsőként Izsák-Székely Lóránt csíkszentmihályi polgármester szólt a jelenlévőkhöz. Mint mondta, a tatárbetörés legnagyobb vesztese Cibrefalva volt, mivel a lerombolt település máig nem épült újra. Hogy mégse merüljön feledésbe, február 13-án ellátogattak a helyi gyerekekkel az egykori település helyére, elmesélték nekik a legfontosabb tudnivalókat.

Idézet
A történelem során még sokszor húztak határokat fölöttünk, akaratunk ellenére, és így sok esetben keserűen tudunk emlékezni

– mondta a polgármester, hozzátéve, hogy a magyarságot ért sérelmek miatti panaszkodás helyett inkább imádkozni kellene.

•  Fotó: Gábos Albin

Fotó: Gábos Albin

„Hívjuk segítségül legerősebb szövetségesünket, a Jóistent, és biztos, hogy segítséget fog küldeni, ki fog váltani a rabságból, amelyben élünk, és Cibrefalva is vissza fog épülni előbb vagy utóbb. Csak rajtunk múlik, hogy kik fogják benépesíteni” – hangsúlyozta Izsák-Székely.

Ezt követően Lukács Bence Ákos, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezető konzulja arról beszélt, hogy az 1694-es tatárbetörés szinte kikopott már a kollektív emlékezetünkből, mégis fontos, hogy emlékezzünk erre a 326 évvel ezelőtt történt pusztításra, mert számtalan tanulsággal szolgál számunkra.

•  Fotó: Gábos Albin

Fotó: Gábos Albin

Az első és legfontosabb az, hogy

ha nincs, aki emlékezzen ezekre a korszakokra, az akkori hősies kiállás és harc értelmét veszíti.

Másodsorban tudatosítani kell magunkban, hogy ha nincs meg már akkor is a székely emberekben az az önvédelmi reakció, az az önszerveződési készség, amivel az első pusztítást követően mégis meg tudták a saját életük, javaik és jövőjük védelmét szervezni, akkor ma nagy valószínűséggel nem volna ilyen népes Felcsík. „A harmadik tanulság pedig az első kettőből következik. Ahogy a költő mondta, ilyen baráttalan, testvértelen népként meg kell tanulnunk, hogy senki másra nem, csak saját magunkra számíthatunk. Ha mi nem teszünk meg mindent a saját boldogulásunkért, életünk, jövőnk védelméért, más nem fogja megtenni. És akkor elpusztulunk” – hívta fel a figyelmet a konzul.

•  Fotó: Gábos Albin

Fotó: Gábos Albin

A továbbiakban Tánczos Barna szenátor, Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök és Solymoskövi Péter, a magyarországi Rákosszentmihályért Kulturális Egyesület vezetője is lerótták kegyeletüket a tatárbetörés áldozatai előtt, majd koszorúzással és himnuszénekléssel ért véget az ünnepség.

•  Fotó: Gábos Albin

Fotó: Gábos Albin

•  Fotó: Gábos Albin

Fotó: Gábos Albin

•  Fotó: Gábos Albin

Fotó: Gábos Albin

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 24., vasárnap

Támogatja a díjnyertes Fjord című film finanszírozását az Oscar-jelölésekre a kulturális minisztérium

A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.

Támogatja a díjnyertes Fjord című film finanszírozását az Oscar-jelölésekre a kulturális minisztérium
Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

Szuperhatalmak helyett szeretetet kért a világnak XIV. Leó pápa pünkösdvasárnap

A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.

Szuperhatalmak helyett szeretetet kért a világnak XIV. Leó pápa pünkösdvasárnap
2026. május 24., vasárnap

Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben

Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.

Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben
2026. május 24., vasárnap

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban

A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
2026. május 24., vasárnap

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban

Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond üzent Dan Tanasănak

Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását

„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond  üzent Dan Tanasănak
2026. május 24., vasárnap

Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját

A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.

Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját
2026. május 24., vasárnap

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó

Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó
Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről

Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.

Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről
2026. május 23., szombat

Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban

A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.

Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban
2026. május 23., szombat

Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket

Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.

Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket
Hirdetés