Oktatás után. Derült égből villámcsapásként érte az oktatási rendszerben dolgozókat a miniszteri rendelet
Fotó: Pál Árpád
Előzetes konzultáció nélkül, váratlan hirtelenséggel vezette be az oktatási minisztérium azt a korlátozást, melynek értelmében már a következő tanévtől nem indíthatnak középiskolai és szakközépiskolai kilencedik osztályt azokban az iskolákban, ahol egy vizsgázónak sem sikerült az érettségije a júniusi-júliusi vizsgasorozaton. Az intézkedéssel kapcsolatban jócskán vannak kifogások.
2019. szeptember 25., 13:132019. szeptember 25., 13:13
2019. szeptember 25., 14:472019. szeptember 25., 14:47
Még az oktatási rendszerben dolgozók egy része is csak a sajtóból értesült a korlátozást előíró új minisztériumi rendeletről, amely megjelent a Hivatalos Közlönyben, azaz érvénybe lépett. A szabályozás értelmében a következő tanévre vonatkozó beiskolázási tervek elkészítésekor csak azok a tanintézetek adhatnak le nappali tagozatos elméleti, illetve szakközépiskolai kilencedik osztályok indítására vonatkozó javaslatot, amelyekben legalább egy diáknak sikerült az érettségije a június-júliusi vizsgasorozaton.
– sorolta az új intézkedéssel kapcsolatos meglátásait Demeter Levente megbízott Hargita megyei főtanfelügyelő. A korlátozásra vonatkozó másik két kifogása az, hogy csak a nyári érettségi eredményét veszik számításba, a pótérettségiét nem, illetve hogy
Ha volna egy felkészülési időszak az új intézkedés bevezetésére, akkor lehet, hogy az érintett tanintézetekben sem tiltakoznának ellene – véli a főtanfelügyelő. „Az iskoláknak idő kell. Probléma lehet az, hogy a szakközépiskola megszüntetésével, szakiskolává alakításával az egyik helyen nem lesz elég pedagógus, a másik helyen pedig munka nélkül maradnak. Ha volna erre egy négyéves átfutási idő, akkor rá lehetne készülni, és senkit nem érintene kellemetlenül” – fogalmazott, de ismételten rámutatott, hogy az említett kifogásokon túl nem tartja rossz ötletnek az intézkedést.
Hargita megyében öt középiskola van, ahol senkinek nem sikerült az érettségije a június-júliusi vizsgasorozaton: a szentegyházi Gábor Áron, a gyergyóditrói Puskás Tivadar, a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre, a székelykeresztúri Zeyk Domokos és a borszéki Zimmethausen Szakközépiskola. A pótérettségin azonban több tanintézetben is javítottak az átmenési arányon, ez az eredmény mégsem számít a korlátozás elrendelésekor.
– tette fel az intézkedés visszásságait érzékeltető kérdést Tankó Csilla, a szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskola igazgatója megkeresésünkre. Elmondta, tizenöt végzős diákjuk érettségizett idén, és közülük kettőnek sikerült a pótérettségije, ami 15 százalékos átmenési arányt jelent, de ezt nem veszik figyelembe a rendelet értelmében. „Én nagyon remélem, hogy ezt a törvényt nem fogják alkalmazni. Ilyen volt még nem egyszer.
– mondta az iskolaigazgató, abban bízva, hogy ha nem is vonják vissza az intézkedést, legalább módosítják azt oly módon, hogy a teljes tanév érettségi eredményeit veszik figyelembe, nem csak a nyári érettségiét. A Gábor Áron Szakközépiskolában idén egy szakközépiskolai osztályt indítottak, és a jövő évi beiskolázási tervet is ennek megfelelően állították volna össze, így viszont – ha érvényben marad a rendelkezés – egyetlen középiskolai osztályt sem indíthatnak, csak szakiskolai osztályokat.
A korlátozás csak látszatmegoldás, a gyenge érettségi eredmények problémája nem szűnik meg azáltal, hogy az érintett középiskoláknak nem engedik meg, hogy kilencedik osztályt indítsanak – véli Baciu Gyöngyvér, a székelykeresztúri Zeyk Domokos Szakközépiskola igazgatója.
– vélekedett. Noha a Zeyk Domokosban sem sikerült senkinek az érettségije idén, őket már nem érinti a korlátozás, ugyanis már három éve nem indítottak középiskolai osztályt. Idén végzett az utolsó évfolyam náluk, abból is csak hárman jelentkeztek az érettségire – tudtuk meg Baciu Gyöngyvértől.
Maros megyében két középiskolát érint az oktatási minisztériumnak az a rendelkezése, amely szerint azokban a középiskolákban, ahol egyetlen diáknak sem sikerült az érettségi vizsgája, a következő tanévtől nem indíthatnak kilencedik osztályt. Ioan Macarie megyei főtanfelügyelő elmondta, két marosvásárhelyi műszaki szakközépiskolát érint ez a rendelkezés: az egyik az Aurel Persu, a másik pedig a Ion Vlasiu Műszaki Szakközépiskola. A főtanfelügyelő érdeklődésünkre arról is beszámolt, hogy az Aurel Persu idén ősszel még indított egy kilencedik osztályt, de jövő évtől, amennyiben a minisztériumi rendelkezés érvényben marad, ez már nem történik meg.
Hasonlóképpen a Ioan Vlasiu végzős diákjai is sikertelenek voltak az érettségin, ezért ott már idén ősszel eldöntötték, hogy nem indítanak középiskolai kilencedik osztályt. Az Aurel Persu Szakközépiskolát 1965-ben alapították, és azóta hivatásos gépkocsivezetőket, gépkocsijavítókat, országos és nemzetközi szállításban dolgozókat képeznek. A Ion Vlasiu Szakközépiskolát, az egykori faiparit 1892-ben alapították a fafeldolgozás és famegmunkálás különböző mesterségeinek oktatására.
Letette a hivatali esküt vasárnap reggel az alkotmánybíróság három új bírája, Mihai Busuioc, Asztalos Csaba és Dacian Cosmin Drago
Arad megyére is kiterjesztették a hatóságok a Maros megyei Mezőméhesen történt gyújtogatás és gyilkosság elkövetésével gyanúsított Emil Gânj keresését.
Nem szokványos látvány ami egy jégeső után maradt július 12-én a Neamț megyei Vânători-Neamț faluban és környékén.
A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.
Bármilyen nőgyógyászati műtétet el tudnak végezni a csíkszeredai kórházban, hiszen rendelkezésre áll a tudás és a felszereltség. A nőgyógyászat kérdéseiről, a szűrővizsgálatokról és a műtéti lehetőségekről dr. Horvát Zalán szakorvos beszélt.
Múlt héten elhagyta a bűvös 1 milliós nézőszámot a Hogyan tudnék élni nélküled?. Ehhez a számhoz az erdélyi nézők, mint egy 120 ezer nézővel járultak hozzá.
Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.
Sok romániai alkalmazott nemcsak a pénz, hanem a lelki nyugalom miatt váltana munkahelyet. Egy friss felmérés szerint többségük elégedetlen a jelenlegi fizetésével, és komoly pszichés nyomás nehezedik rájuk.
Az elnök a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében rámutatott, Romániának van jövője, és ez nem 20-30 év múlva, hanem várhatóan 2-3 évig tartó korrekciós időszak lejártával érezhető lesz.
Egy 32 éves motoros életét vesztette, és egy 15 éves fiatalkorú megsérült egy súlyos közúti balesetben szombat hajnalban a Kolozs megyei Magyarkapus településen.
szóljon hozzá!