Hirdetés
Hirdetés

Nem indíthatnak középiskolai osztályt azok a tanintézetek, ahol senkinek nem sikerült az érettségije

Oktatás után. Derült égből villámcsapásként érte az oktatási rendszerben dolgozókat a miniszteri rendelet •  Fotó: Pál Árpád

Oktatás után. Derült égből villámcsapásként érte az oktatási rendszerben dolgozókat a miniszteri rendelet

Fotó: Pál Árpád

Előzetes konzultáció nélkül, váratlan hirtelenséggel vezette be az oktatási minisztérium azt a korlátozást, melynek értelmében már a következő tanévtől nem indíthatnak középiskolai és szakközépiskolai kilencedik osztályt azokban az iskolákban, ahol egy vizsgázónak sem sikerült az érettségije a júniusi-júliusi vizsgasorozaton. Az intézkedéssel kapcsolatban jócskán vannak kifogások.

Széchely István

Antal Erika

2019. szeptember 25., 13:132019. szeptember 25., 13:13

2019. szeptember 25., 14:472019. szeptember 25., 14:47

Még az oktatási rendszerben dolgozók egy része is csak a sajtóból értesült a korlátozást előíró új minisztériumi rendeletről, amely megjelent a Hivatalos Közlönyben, azaz érvénybe lépett. A szabályozás értelmében a következő tanévre vonatkozó beiskolázási tervek elkészítésekor csak azok a tanintézetek adhatnak le nappali tagozatos elméleti, illetve szakközépiskolai kilencedik osztályok indítására vonatkozó javaslatot, amelyekben legalább egy diáknak sikerült az érettségije a június-júliusi vizsgasorozaton.

Idézet
Szerintem nem rossz ez az intézkedés, viszont amit én problémásabbnak látok, az az, hogy egyből érvénybe is lépett. Tehát nincs véleményezési időszak. Nem látom annyira korrektnek azt sem – mindazonáltal lehet, az egész elképzelés nem rossz –, hogy egy érettségi eredményt vesznek alapul. Lehet, hogy egy négy-öt éves ciklust kellene alapul venni

– sorolta az új intézkedéssel kapcsolatos meglátásait Demeter Levente megbízott Hargita megyei főtanfelügyelő. A korlátozásra vonatkozó másik két kifogása az, hogy csak a nyári érettségi eredményét veszik számításba, a pótérettségiét nem, illetve hogy

a szakoktatást ez az intézkedés is rossz fényben tünteti fel, mintha az büntetés volna, miközben véleménye szerint erősíteni, vonzóbbá kellene tenni azt.

Ha volna egy felkészülési időszak az új intézkedés bevezetésére, akkor lehet, hogy az érintett tanintézetekben sem tiltakoznának ellene – véli a főtanfelügyelő. „Az iskoláknak idő kell. Probléma lehet az, hogy a szakközépiskola megszüntetésével, szakiskolává alakításával az egyik helyen nem lesz elég pedagógus, a másik helyen pedig munka nélkül maradnak. Ha volna erre egy négyéves átfutási idő, akkor rá lehetne készülni, és senkit nem érintene kellemetlenül” – fogalmazott, de ismételten rámutatott, hogy az említett kifogásokon túl nem tartja rossz ötletnek az intézkedést.

Visszavonást, módosítást remélnek

Hargita megyében öt középiskola van, ahol senkinek nem sikerült az érettségije a június-júliusi vizsgasorozaton: a szentegyházi Gábor Áron, a gyergyóditrói Puskás Tivadar, a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre, a székelykeresztúri Zeyk Domokos és a borszéki Zimmethausen Szakközépiskola. A pótérettségin azonban több tanintézetben is javítottak az átmenési arányon, ez az eredmény mégsem számít a korlátozás elrendelésekor.

Idézet
Nálunk két tanulónak sikerült az érettségije az augusztusi szesszióban. Akkor az ők érettségi diplomája nem érvényes?

– tette fel az intézkedés visszásságait érzékeltető kérdést Tankó Csilla, a szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskola igazgatója megkeresésünkre. Elmondta, tizenöt végzős diákjuk érettségizett idén, és közülük kettőnek sikerült a pótérettségije, ami 15 százalékos átmenési arányt jelent, de ezt nem veszik figyelembe a rendelet értelmében. „Én nagyon remélem, hogy ezt a törvényt nem fogják alkalmazni. Ilyen volt még nem egyszer.

Idézet
Én nagyon reménykedem, hogy a tanügyminisztériumban józan észre térnek

– mondta az iskolaigazgató, abban bízva, hogy ha nem is vonják vissza az intézkedést, legalább módosítják azt oly módon, hogy a teljes tanév érettségi eredményeit veszik figyelembe, nem csak a nyári érettségiét. A Gábor Áron Szakközépiskolában idén egy szakközépiskolai osztályt indítottak, és a jövő évi beiskolázási tervet is ennek megfelelően állították volna össze, így viszont – ha érvényben marad a rendelkezés – egyetlen középiskolai osztályt sem indíthatnak, csak szakiskolai osztályokat.

Hirdetés

Látszatmegoldás

A korlátozás csak látszatmegoldás, a gyenge érettségi eredmények problémája nem szűnik meg azáltal, hogy az érintett középiskoláknak nem engedik meg, hogy kilencedik osztályt indítsanak – véli Baciu Gyöngyvér, a székelykeresztúri Zeyk Domokos Szakközépiskola igazgatója.

Több oka is van annak, hogy a végzősök egy hányadának nem sikerül az érettségije, ezek egy részét még az általános iskolában kellene orvosolni, mert azok a nyolcadikosok, akik az országos képességfelmérőn ötösnél kisebb jegyet kapnak, később az érettségin sem fogják tudni elérni a hatos átlagot

– vélekedett. Noha a Zeyk Domokosban sem sikerült senkinek az érettségije idén, őket már nem érinti a korlátozás, ugyanis már három éve nem indítottak középiskolai osztályt. Idén végzett az utolsó évfolyam náluk, abból is csak hárman jelentkeztek az érettségire – tudtuk meg Baciu Gyöngyvértől.

Maros megye: két érintett középiskola

Maros megyében két középiskolát érint az oktatási minisztériumnak az a rendelkezése, amely szerint azokban a középiskolákban, ahol egyetlen diáknak sem sikerült az érettségi vizsgája, a következő tanévtől nem indíthatnak kilencedik osztályt. Ioan Macarie megyei főtanfelügyelő elmondta, két marosvásárhelyi műszaki szakközépiskolát érint ez a rendelkezés: az egyik az Aurel Persu, a másik pedig a Ion Vlasiu Műszaki Szakközépiskola. A főtanfelügyelő érdeklődésünkre arról is beszámolt, hogy az Aurel Persu idén  ősszel még indított egy kilencedik osztályt, de jövő évtől, amennyiben a minisztériumi rendelkezés érvényben marad, ez már nem történik meg.

Hasonlóképpen a Ioan Vlasiu végzős diákjai is sikertelenek voltak az érettségin, ezért ott már idén ősszel eldöntötték, hogy nem indítanak középiskolai kilencedik osztályt. Az Aurel Persu Szakközépiskolát 1965-ben alapították, és azóta hivatásos gépkocsivezetőket, gépkocsijavítókat, országos és nemzetközi szállításban dolgozókat képeznek. A Ion Vlasiu Szakközépiskolát, az egykori faiparit 1892-ben alapították a fafeldolgozás és famegmunkálás különböző mesterségeinek oktatására.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 20., hétfő

Hétfőn és kedden sem szabadulunk a viharos időjárástól

Felhőszakadásokra és viharokra figyelmeztető előrejelzéseket adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A riasztások a székelyföldi megyékre is érvényesek.

Hétfőn és kedden sem szabadulunk a viharos időjárástól
Hirdetés
2026. július 20., hétfő

Tizenhat megyében pusztítottak a hétvégi viharok

A hétvégén 16 megye 31 településén és Bukarestben avatkoztak be a tűzoltók a viharkárok felszámolására.

Tizenhat megyében pusztítottak a hétvégi viharok
2026. július 20., hétfő

Kilenctől tizenegy óráig sztrájkolnak az egészségügyben

Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak hétfőn az állami egészségügyi dolgozók a közalkalmazotti bértörvény miatt. A munkabeszüntetés 9-től és 11 óráig tart.

Kilenctől tizenegy óráig sztrájkolnak az egészségügyben
2026. július 20., hétfő

Dokumentumokat bekészíteni: 10 órától indul a roncsautóprogram

A magánszemélyek hétfő reggeltől igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében.

Dokumentumokat bekészíteni: 10 órától indul a roncsautóprogram
Hirdetés
2026. július 19., vasárnap

Magyar Péter szeretné ha Polgár Judit lenne Magyarország köztársasági elnöke

Polgár Judit neve évtizedek óta egyet jelent a tehetséggel és a kitartással – írta Magyarország miniszterelnöke a Facebook-oldalán vasárnap, miután a sakkozó megválasztását javasolta köztársasági elnöknek több közéleti szereplő.

Magyar Péter szeretné ha Polgár Judit lenne Magyarország köztársasági elnöke
2026. július 19., vasárnap

Elsodort autók, elárasztott házak: 16 megye 29 településén okozott károkat a rossz idő

A vasárnapi heves viharok 16 megye 29 településén okoztak károkat, négy országútszakaszon is fennakadások voltak a közlekedésben, 88 gépkocsi pedig megrongálódott – közölte a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).

Elsodort autók, elárasztott házak: 16 megye 29 településén okozott károkat a rossz idő
2026. július 19., vasárnap

Máris megvan az első jelölt a köztársasági elnöki tisztségre

A tudomány, a kultúra és a sport tizenhat szereplője levélben fordult Forsthoffer Ágneshez, az Országgyűlés elnökéhez, amelyben Polgár Judit felkérését és megválasztását javasolják köztársasági elnöknek.

Máris megvan az első jelölt a köztársasági elnöki tisztségre
Hirdetés
2026. július 19., vasárnap

Lengyel és magyar motoros ütközött, mindketten kórházba kerültek

Összeütközött egy lengyel és egy magyar motoros vasárnap a 107K jelzésű országúton, a Fehér megyei Mogos (Mogoș) település közelében. A balesetben mindketten megsérültek, kórházba szállították őket.

Lengyel és magyar motoros ütközött, mindketten kórházba kerültek
2026. július 19., vasárnap

Villámárvíz öntötte el Bușteni-t, autókat sodort el az ár – videókkal

A Bucsecs-hegységben kialakult felhőszakadás miatt villámárvíz öntötte el Bușteni üdülővárost vasárnap délután, megbénítva az egész települést. A víz autókat és embereket sodort el, de elárasztotta az 1-es országutat is.

Villámárvíz öntötte el Bușteni-t, autókat sodort el az ár – videókkal
2026. július 19., vasárnap

Árvízveszély: másodfokú készültséget rendeltek el Hargita és Kovászna megyében

Hat megyére másodfokú (narancssárga jelzésű), 22 megyére elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).

Árvízveszély: másodfokú készültséget rendeltek el Hargita és Kovászna megyében
Hirdetés