
Oktatás után. Derült égből villámcsapásként érte az oktatási rendszerben dolgozókat a miniszteri rendelet
Fotó: Pál Árpád
Előzetes konzultáció nélkül, váratlan hirtelenséggel vezette be az oktatási minisztérium azt a korlátozást, melynek értelmében már a következő tanévtől nem indíthatnak középiskolai és szakközépiskolai kilencedik osztályt azokban az iskolákban, ahol egy vizsgázónak sem sikerült az érettségije a júniusi-júliusi vizsgasorozaton. Az intézkedéssel kapcsolatban jócskán vannak kifogások.
2019. szeptember 25., 13:132019. szeptember 25., 13:13
2019. szeptember 25., 14:472019. szeptember 25., 14:47
Még az oktatási rendszerben dolgozók egy része is csak a sajtóból értesült a korlátozást előíró új minisztériumi rendeletről, amely megjelent a Hivatalos Közlönyben, azaz érvénybe lépett. A szabályozás értelmében a következő tanévre vonatkozó beiskolázási tervek elkészítésekor csak azok a tanintézetek adhatnak le nappali tagozatos elméleti, illetve szakközépiskolai kilencedik osztályok indítására vonatkozó javaslatot, amelyekben legalább egy diáknak sikerült az érettségije a június-júliusi vizsgasorozaton.
– sorolta az új intézkedéssel kapcsolatos meglátásait Demeter Levente megbízott Hargita megyei főtanfelügyelő. A korlátozásra vonatkozó másik két kifogása az, hogy csak a nyári érettségi eredményét veszik számításba, a pótérettségiét nem, illetve hogy
Ha volna egy felkészülési időszak az új intézkedés bevezetésére, akkor lehet, hogy az érintett tanintézetekben sem tiltakoznának ellene – véli a főtanfelügyelő. „Az iskoláknak idő kell. Probléma lehet az, hogy a szakközépiskola megszüntetésével, szakiskolává alakításával az egyik helyen nem lesz elég pedagógus, a másik helyen pedig munka nélkül maradnak. Ha volna erre egy négyéves átfutási idő, akkor rá lehetne készülni, és senkit nem érintene kellemetlenül” – fogalmazott, de ismételten rámutatott, hogy az említett kifogásokon túl nem tartja rossz ötletnek az intézkedést.
Hargita megyében öt középiskola van, ahol senkinek nem sikerült az érettségije a június-júliusi vizsgasorozaton: a szentegyházi Gábor Áron, a gyergyóditrói Puskás Tivadar, a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre, a székelykeresztúri Zeyk Domokos és a borszéki Zimmethausen Szakközépiskola. A pótérettségin azonban több tanintézetben is javítottak az átmenési arányon, ez az eredmény mégsem számít a korlátozás elrendelésekor.
– tette fel az intézkedés visszásságait érzékeltető kérdést Tankó Csilla, a szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskola igazgatója megkeresésünkre. Elmondta, tizenöt végzős diákjuk érettségizett idén, és közülük kettőnek sikerült a pótérettségije, ami 15 százalékos átmenési arányt jelent, de ezt nem veszik figyelembe a rendelet értelmében. „Én nagyon remélem, hogy ezt a törvényt nem fogják alkalmazni. Ilyen volt még nem egyszer.
– mondta az iskolaigazgató, abban bízva, hogy ha nem is vonják vissza az intézkedést, legalább módosítják azt oly módon, hogy a teljes tanév érettségi eredményeit veszik figyelembe, nem csak a nyári érettségiét. A Gábor Áron Szakközépiskolában idén egy szakközépiskolai osztályt indítottak, és a jövő évi beiskolázási tervet is ennek megfelelően állították volna össze, így viszont – ha érvényben marad a rendelkezés – egyetlen középiskolai osztályt sem indíthatnak, csak szakiskolai osztályokat.
A korlátozás csak látszatmegoldás, a gyenge érettségi eredmények problémája nem szűnik meg azáltal, hogy az érintett középiskoláknak nem engedik meg, hogy kilencedik osztályt indítsanak – véli Baciu Gyöngyvér, a székelykeresztúri Zeyk Domokos Szakközépiskola igazgatója.
– vélekedett. Noha a Zeyk Domokosban sem sikerült senkinek az érettségije idén, őket már nem érinti a korlátozás, ugyanis már három éve nem indítottak középiskolai osztályt. Idén végzett az utolsó évfolyam náluk, abból is csak hárman jelentkeztek az érettségire – tudtuk meg Baciu Gyöngyvértől.
Maros megyében két középiskolát érint az oktatási minisztériumnak az a rendelkezése, amely szerint azokban a középiskolákban, ahol egyetlen diáknak sem sikerült az érettségi vizsgája, a következő tanévtől nem indíthatnak kilencedik osztályt. Ioan Macarie megyei főtanfelügyelő elmondta, két marosvásárhelyi műszaki szakközépiskolát érint ez a rendelkezés: az egyik az Aurel Persu, a másik pedig a Ion Vlasiu Műszaki Szakközépiskola. A főtanfelügyelő érdeklődésünkre arról is beszámolt, hogy az Aurel Persu idén ősszel még indított egy kilencedik osztályt, de jövő évtől, amennyiben a minisztériumi rendelkezés érvényben marad, ez már nem történik meg.
Hasonlóképpen a Ioan Vlasiu végzős diákjai is sikertelenek voltak az érettségin, ezért ott már idén ősszel eldöntötték, hogy nem indítanak középiskolai kilencedik osztályt. Az Aurel Persu Szakközépiskolát 1965-ben alapították, és azóta hivatásos gépkocsivezetőket, gépkocsijavítókat, országos és nemzetközi szállításban dolgozókat képeznek. A Ion Vlasiu Szakközépiskolát, az egykori faiparit 1892-ben alapították a fafeldolgozás és famegmunkálás különböző mesterségeinek oktatására.
Székelyudvarhely után Sepsiszentgyörgyre is ellátogatott Nagy István magyar agrárminiszter, hogy a gazdákat érintő kihívásokra válaszokat adjon, és megoldásokat körvonalazzon.
A kiskereskedelmi forgalom 2026 januárjában 6,5 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest Romániában, ami a világjárvány óta a legnagyobb visszaesés.
Anyagi károkkal járó baleset történt Máréfalván pénteken – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságnál érdeklődve.
A gazdákat fenyegető veszélyekre, illetve az ezekkel szembeni védekezési lehetőségekre hívta fel a figyelmet pénteken Nagy István, Magyarország agrárminisztere Székelyudvarhelyen, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fórumán.
Minden magyar felelős a nemzet egészéért – hangsúlyozza Kövér László házelnök, aki szerint nincs külön határon inneni és túli magyarság.
Megszavazta a parlament pénteki ülésén a 2026-os állami költségvetést és a társadalombiztosítási költségvetést.
Nem volt túl nehéz a nyolcadikosok román próbavizsgája, a diákokhoz közel álló témát dolgozott fel. De a tapasztalat azt mutatja, nehezebb a valódi vizsgán kapott tétel. Éppen ezért a diákok tévesen mérhetik fel majd a júniusi vizsga nehézségét.
A 2026-os állami költségvetés parlamenti elfogadása után a kormánynak az üzemanyag-drágulás hatásait enyhítő intézkedésekkel kell foglalkoznia – jelentette ki pénteken Sorin Grindeanu.
Perrel fenyegeti a kormányt a legfelsőbb bíróság az igazságszolgáltatásban dolgozók bírósági döntéssel megítélt bérkiegészítései kifizetésének halasztása miatt.
szóljon hozzá!