
Oktatás után. Derült égből villámcsapásként érte az oktatási rendszerben dolgozókat a miniszteri rendelet
Fotó: Pál Árpád
Előzetes konzultáció nélkül, váratlan hirtelenséggel vezette be az oktatási minisztérium azt a korlátozást, melynek értelmében már a következő tanévtől nem indíthatnak középiskolai és szakközépiskolai kilencedik osztályt azokban az iskolákban, ahol egy vizsgázónak sem sikerült az érettségije a júniusi-júliusi vizsgasorozaton. Az intézkedéssel kapcsolatban jócskán vannak kifogások.
2019. szeptember 25., 13:132019. szeptember 25., 13:13
2019. szeptember 25., 14:472019. szeptember 25., 14:47
Még az oktatási rendszerben dolgozók egy része is csak a sajtóból értesült a korlátozást előíró új minisztériumi rendeletről, amely megjelent a Hivatalos Közlönyben, azaz érvénybe lépett. A szabályozás értelmében a következő tanévre vonatkozó beiskolázási tervek elkészítésekor csak azok a tanintézetek adhatnak le nappali tagozatos elméleti, illetve szakközépiskolai kilencedik osztályok indítására vonatkozó javaslatot, amelyekben legalább egy diáknak sikerült az érettségije a június-júliusi vizsgasorozaton.
– sorolta az új intézkedéssel kapcsolatos meglátásait Demeter Levente megbízott Hargita megyei főtanfelügyelő. A korlátozásra vonatkozó másik két kifogása az, hogy csak a nyári érettségi eredményét veszik számításba, a pótérettségiét nem, illetve hogy
Ha volna egy felkészülési időszak az új intézkedés bevezetésére, akkor lehet, hogy az érintett tanintézetekben sem tiltakoznának ellene – véli a főtanfelügyelő. „Az iskoláknak idő kell. Probléma lehet az, hogy a szakközépiskola megszüntetésével, szakiskolává alakításával az egyik helyen nem lesz elég pedagógus, a másik helyen pedig munka nélkül maradnak. Ha volna erre egy négyéves átfutási idő, akkor rá lehetne készülni, és senkit nem érintene kellemetlenül” – fogalmazott, de ismételten rámutatott, hogy az említett kifogásokon túl nem tartja rossz ötletnek az intézkedést.
Hargita megyében öt középiskola van, ahol senkinek nem sikerült az érettségije a június-júliusi vizsgasorozaton: a szentegyházi Gábor Áron, a gyergyóditrói Puskás Tivadar, a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre, a székelykeresztúri Zeyk Domokos és a borszéki Zimmethausen Szakközépiskola. A pótérettségin azonban több tanintézetben is javítottak az átmenési arányon, ez az eredmény mégsem számít a korlátozás elrendelésekor.
– tette fel az intézkedés visszásságait érzékeltető kérdést Tankó Csilla, a szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskola igazgatója megkeresésünkre. Elmondta, tizenöt végzős diákjuk érettségizett idén, és közülük kettőnek sikerült a pótérettségije, ami 15 százalékos átmenési arányt jelent, de ezt nem veszik figyelembe a rendelet értelmében. „Én nagyon remélem, hogy ezt a törvényt nem fogják alkalmazni. Ilyen volt még nem egyszer.
– mondta az iskolaigazgató, abban bízva, hogy ha nem is vonják vissza az intézkedést, legalább módosítják azt oly módon, hogy a teljes tanév érettségi eredményeit veszik figyelembe, nem csak a nyári érettségiét. A Gábor Áron Szakközépiskolában idén egy szakközépiskolai osztályt indítottak, és a jövő évi beiskolázási tervet is ennek megfelelően állították volna össze, így viszont – ha érvényben marad a rendelkezés – egyetlen középiskolai osztályt sem indíthatnak, csak szakiskolai osztályokat.
A korlátozás csak látszatmegoldás, a gyenge érettségi eredmények problémája nem szűnik meg azáltal, hogy az érintett középiskoláknak nem engedik meg, hogy kilencedik osztályt indítsanak – véli Baciu Gyöngyvér, a székelykeresztúri Zeyk Domokos Szakközépiskola igazgatója.
– vélekedett. Noha a Zeyk Domokosban sem sikerült senkinek az érettségije idén, őket már nem érinti a korlátozás, ugyanis már három éve nem indítottak középiskolai osztályt. Idén végzett az utolsó évfolyam náluk, abból is csak hárman jelentkeztek az érettségire – tudtuk meg Baciu Gyöngyvértől.
Maros megyében két középiskolát érint az oktatási minisztériumnak az a rendelkezése, amely szerint azokban a középiskolákban, ahol egyetlen diáknak sem sikerült az érettségi vizsgája, a következő tanévtől nem indíthatnak kilencedik osztályt. Ioan Macarie megyei főtanfelügyelő elmondta, két marosvásárhelyi műszaki szakközépiskolát érint ez a rendelkezés: az egyik az Aurel Persu, a másik pedig a Ion Vlasiu Műszaki Szakközépiskola. A főtanfelügyelő érdeklődésünkre arról is beszámolt, hogy az Aurel Persu idén ősszel még indított egy kilencedik osztályt, de jövő évtől, amennyiben a minisztériumi rendelkezés érvényben marad, ez már nem történik meg.
Hasonlóképpen a Ioan Vlasiu végzős diákjai is sikertelenek voltak az érettségin, ezért ott már idén ősszel eldöntötték, hogy nem indítanak középiskolai kilencedik osztályt. Az Aurel Persu Szakközépiskolát 1965-ben alapították, és azóta hivatásos gépkocsivezetőket, gépkocsijavítókat, országos és nemzetközi szállításban dolgozókat képeznek. A Ion Vlasiu Szakközépiskolát, az egykori faiparit 1892-ben alapították a fafeldolgozás és famegmunkálás különböző mesterségeinek oktatására.
Nyilatkozatban tiltakozik a romániai kistelepülések tervezett összevonása ellen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). A dokumentumot az 1500-nál kevesebb lakosú helységek RMDSZ-es elöljárói fogadták el pénteken Torockón.
November 6-tól új szabályok vonatkoznak a motorosokra: a motorosok bizonyos feltételekkel a buszsávot is használhatják, az álló autósor mellett szűk keretek között előzhetnek is.
A lakások piaci értékén alapuló ingatlanadót nem vezetik be 2027-től – jelentette ki pénteken Románia pénzügyminisztere.
Újraindították a cernavodai atomerőművet pénteken – számol be a profit.ro gazdasági hírportál.
Országos botrányt váltott ki egy járókelő által készített fotó amelyen az látható egy trikolórban hordják a zöldhulladékot a Suceava megyei Bosanci községben. Az ügyben a rendőrség is vizsgálatot indított, a polgármester pedig elnézést kért.
Luca Niculescu miniszterelnök pénteken a Victoria-palotában egyeztetett a kormány oktatási, ifjúsági, képességfejlesztési, foglalkoztatási és szociálpolitikai prioritásairól.
Emberkereskedelem és kényszermunka miatt tartóztattak le két személyt, miután kiderült róluk, hogy tusnádfürdői otthonukban tartottak egy 56 éves magyar állampolgárt, akit erőszakkal és pszichikai zsarolással dolgoztattak tavaly szeptembertől.
Az Európai Unió szociális védelemre fordított összesített kiadásai tavaly elérték az 5183 milliárd eurót, ami 4,9 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának pénteken közzétett adataiból.
A bukaresti Otopeni repülőteret érintő bombafenyegetések nem elszigetelt esetek: pénteken Prágába és Szófiába tartó, illetve francia légteret használó járatokat is fenyegettek. A hatóságok több országban vizsgálják, ki állhat az incidensek mögött.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke november 9-én, hétfőn Romániába látogat a Fekete-tenger régiójába tervezett útja keretében.
szóljon hozzá!