Nem aratott sikert a romák körében meghirdetett tanulmányi ösztöndíj, mindössze heten jelentkeztek a több száz diákból. A cigányság iskoláztatása több nehézségbe is ütközik, hiszen a lányok 13–14 évesen férjhez mennek, és feladják tanulmányaikat.
2011. március 28., 11:262011. március 28., 11:26
2011. március 28., 12:312011. március 28., 12:31
Bálint József, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere kezdeményezte a romaösztöndíjat, ám kiderült, a projekt nem aratott nagy sikert. A hét jelentkezőből mindössze öten felelnek meg a pályázati feltételeknek, vagyis 7,50 fölött van a tanulmányi átlaguk, így havi 300 lejt kapnak. A feltétel része az is, hogy ha a diák havonta öt alkalommal igazolatlanul hiányzik, megvonják tőle a támogatást. A projekt ötletgazdája, Bálint József azért kezdeményezte az ösztöndíjat, hogy a roma gyerekek ne kolduljanak, kéregessenek vagy kukázzanak, hanem járják ki legalább a nyolc osztályt. Az önkormányzat által meghirdetett ösztöndíjat tíz hónapig kapják a családok, erre a projektre havonta 2300 lejt különít el a polgármesteri hivatal.
Az őrkői iskolát, melynek alapítása Márkus András katolikus pap nevéhez fűződik, 1999. szeptember 9-én szentelte fel az érsek, és azóta folyik benne tanítás. Kisebb-nagyobb sikerrel, ugyanis nehéz összehozni a cigány gyerekeket, a legnehezebb pedig megértetni a szülőkkel, hogy a tanulás nem hiábavaló. Márkus atya szerint a cigányság tragédiája a korai házasságkötéssel kezdődik: hiszen a lányok 13–14 évesen már szülnek, a fiúk 16–17 évesen családapák lesznek, és elvesznek az iskola számára, még akkor is, ha különben jó képességekkel vannak megáldva.
A roma gyerekekkel nehéz dolgozni, de nem lehetetlen – vallják az iskola tanárai, tanítói és papjuk is. Hogy milyen jövőt kíván cigánygyerekeinek az atya? „A jövőtől talán csak annyit remélek, hogy Isten meghív majd a cigány ifjak közül is a papi hivatásra néhányat, mert ha közülük való pap állna az oltárnál és a szószéken, biztosabb és hitelesebb lenne a tanúságtétel” – mondta Márkus András. Addig azonban hosszú utat kell még bejárnia a roma közösségnek Sepsiszentgyörgyön.
Rendkívül nagy a kereslet a Hetednapi Adventista Egyház által Sepsiszentgyörgyön szervezett egészségügyi vizsgálatokra, amelyeket október 4-5-én ingyenesen lehet igénybe venni. A két nap alatt 700 személyt tudnak fogadni, de a helyek többsége már betelt.
A Kovászna megyei tűzoltók és rohammentősök 25 bevetésen, illetve egy felkészítési tevékenységen vettek részt a keddi napon. Tüzekhez és közúti balesetekhez riasztották őket és veszélybe került állatokat is mentettek.
Újra megszervezi a képesség-, tehetség- és motivációfelmérést a sepsiszentgyörgyi középiskolások körében a Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács, és idén már Kézdivásárhelyen is bevonják a diákokat a programba.
Öthónapos huzavona után napokon belül kihirdetheti az államfő a medvekilövési kvótát megduplázó törvényt, de az idő rövidsége miatt valószínűleg már nincs esély az idei kvóták teljesítésére. Háromszéken a prefektus szerint halaszthatatlan a beavatkozás.
Víztorony tetején rekedt macska miatt riasztották kedd reggel a kézdivásárhelyi tűzoltókat, akik sikeresen lehozták az állatot, majd átadták egy állatvédő egyesület képviselőinek.
Év végéig bérelt gépsorral folytatják a hulladékválogatást a lécfalvi integrált hulladékkezelő központban. Kovászna Megye Tanácsa azt követően folyamadott ehhez a megoldáshoz, hogy az augusztus 16-án keletkezett tűz megrongálta az infrastruktúrát.
Kürtőskalácsillat, vásári forgatag, gyermekprogramok, néptánc töltötte be hétvégén Sepsiszentgyörgy főterét. Nyolcadik alkalommal rendezték meg a Kürtőskalács – Édes Ízek Fesztiválját, amelynek fő versenyszámában tizenhét csapat mérte össze tudását.
Gombásztúra, kiállítás, ételkóstoló, szakmai előadások és gyermekfoglalkozások várják az érdeklődőket: szeptember 26-án és 27-én a VIII. Édes Ízek fesztivál keretében ismét megszervezik a hagyományos gombanapokat Sepsiszentgyörgyön.
Szeptember 25–27. között ismét a kürtőskalácsé lesz a főszerep Sepsiszentgyörgy központjában: pénteken kezdődik a VIII. Kürtőskalács – Édes ízek fesztiválja.
Évtizedeken át rejtőző üvegnegatívok őrzik a sepsiszentgyörgyi Gyulai-ház egykori napfényműtermének emlékét. A páratlan fotóanyag hadtörténeti vonatkozású részét Préda Barna néprajzkutató dolgozta fel.
szóljon hozzá!