
Az oltáskampányokból két csoport maradt ki eddig is: a társadalom peremére szorult és a „főáramtól” eltérő nézeteket valló jómódú középosztály gyermekei. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A társadalom fele várakozó állásponton van, mérlegel, de leginkább gyötrődik az egymásnak ellentmondó oltással kapcsolatos információk és vélemények miatt – fogalmazott Sántha Ágnes szociológus, a Sapientia egyetem közegészségügyi szolgáltatások és politikák szakának oktatója. A szakember arra is kitért, hogy az egészségfejlesztés témájában mennyire tájékozottak a mai diákok.
2021. január 26., 15:442021. január 26., 15:44
2021. január 26., 15:452021. január 26., 15:45
A diákok közegészségügyi ismeretei rendszerint korlátozottak, ma a közoktatásban nincsen egészségfejlesztés tantárgy, jobbára a biológiatanárok „csempészik be” ezeket az ismereteket a tanmenetbe, illetve civil szervezetek járnak iskolákba ismeretátadás céljával. Ez utóbbiak azonban általában egy-egy témakörre összpontosítanak, mint a fogápolás, a kézmosás, a helyes táplálkozás vagy a szexuális egészség.
Ám sajnos az ilyen hasznos tevékenységek is inkább csak a városi iskolákban valósulnak meg, és kimaradnak belőlük a távolabb eső vagy szociálisan hátrányos helyzetű diákokat oktató intézmények – fejtette ki megkeresésünkre a Sapientia EMTE közegészségügyi szolgáltatások és politikák szakának marosvásárhelyi oktatója, Sántha Ágnes szociológus.
„Összességében jelentős előrelépés történt ezen a területen. Ha nem is a formális oktatásban, de informális keretek között egyre több iskoláshoz jutnak el egészségfejlesztő, egészségmegőrző üzenetek. Az a tapasztalatunk, hogy az iskolásokban nagy a nyitottság az egészséges életmóddal kapcsolatos témák iránt. Hallgatóink körében azt látom, hogy leginkább a nagy nyilvánosságot kapott témákról vannak ismereteik, ilyen például a HPV-elleni védőoltás a lányok esetében” – tette hozzá a szociológus.
A Sapientia oktatója úgy fogalmazott, a társadalom nagy hányada nem oltásellenes, hanem inkább oltásszkeptikus, azaz óvatos.
Általában a tájékozottság mértéke és az oltásokhoz való hozzáállás között van összefüggés, ezt nemzetközi kutatások igazolják, de az oltásokból kimaradók csoportja erősen polarizált. Azok körében a legnagyobb az elutasítás, akik a társadalmi „hierarchia” legalján, illetve a legtetején állnak, vagyis a legtájékozatlanabbak és a legtájékozottabbak körében.
Egyik csoport hiányos tudása miatt, a másik meggyőződésből. Tehát nem mondhatjuk, hogy az oltásellenesség oka csak a tudatlanság lenne” – összegezte a szakember, aki úgy véli, az egészségfejlesztést nem lehet elég korán elkezdeni.
„Az egészségnevelést már óvodás kortól érdemes elkezdeni, 11-12 éves korban azonban rá kell erősíteni, hiszen a serdülőkor már nem a szülői befolyás alatt telik. A gyermekek egyre inkább átveszik a szülőktől saját egészségük »menedzselését«, és magatartásukat önálló meggyőződéseik vezérlik. Az egészségkompetenciák gyökerei mélyek, a személyiség részei – gyermek- és főleg serdülőkorban válnak azokká. Ezért van az, hogy az egészségmagatartás felnőttkorban már ellenáll a változásnak, minden tudás és tájékozottság dacára” – vallja Sántha Ágnes.
Borbély Tímea, a Sapientia közegészségügyi szolgáltatások és politikák szakának másodéves hallgatója a Székelyhonnak elmesélte, a járványokról, oltásokról és más közegészségügyi fogalmakról annyit tudott egyetemi évei előtt, amennyit minden átlagos 18-19 éves fiatal. „Az átlagos alatt azt értem, hogy tisztában voltunk a fogalmakkal, hallottuk már, illetve használtuk már őket a hétköznapokban, viszont ezt »felszínes tudásnak« nevezném, mivel ez egy olyan témakör, ami sokkal mélyebb, azaz rengeteg információt és tudást foglal magába” – mondta el a sapientiás diáklány. Úgy véli, hogy
Ezt pedig az iskolában lehet hatékonyan megtenni minél kisebb kortól. A megfelelő tudása a jelenlegi járványhelyzetet is sokkal kezelhetőbbé tette volna, és az „oltáskérdés” se okozna akkora fejtörést – osztotta meg véleményét a hallgató.
Tíz éve még gyakori probléma volt, hogy penészes falak közt, rossz raklapokon tárolták az alapanyagokat, de ma ez már nem jellemző – a szakhatóság vezetője szerint folyamatosan javulnak a körülmények a Hargita megyei élelmiszeripari egységekben.
Összesítette a pénzügyminisztérium az Országos Adóhatóság (ANAF) szolgáltatásaival és a Privát Virtuális Tér (SPV – Spațiu Privat Virtual) elnevezésű platformmal kapcsolatban az adófizetők részéről beérkezett visszajelzéseket.
A NATO keleti szárnyának országai közül Romániában történik a legtöbb drónincidens Ukrajna közelsége miatt – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján az ügyvivő külügyminiszter.
Meghibásodás történt az ivóvízhálózaton, a javítási munkálatok ideje alatt szünetelni fog az ivóvíz-szolgáltatás szerdán Gyergyószentmiklós több utcájában 8-16 óra között.
Kedvezően véleményezte kedden a szenátus jogi bizottsága azt a törvénytervezetet, amely bírsággal vagy szabadságvesztéssel bünteti az egészségügyi dolgozókkal szembeni megfélemlítést vagy agressziót.
64 éves korában elhunyt Scherer Péter, az egyik legismertebb magyar színművész – adta hírül Facebook-oldalán az általa is alapított Nézőművészeti Kft. színtársulat.
Egy légtérvédelmi járőrszolgálatot teljesítő román F-16-os vadászgép lelőtt kedden Észtország fölött egy feltételezések szerint Ukrajnából érkezett drónt – számolt be a Reuters jelentése nyomán az Agerpres.
A Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium öt éltanuló és közösségi életben is aktív végzőse hordozhatja a búcsús jelképeket az idei pünkösdi búcsún a hagyományoknak megfelelően.
A Kárpát-medence egész területéről és a diaszpórából is várják az alkotásokat a második alkalommal meghirdetett hímzett ünnepi asztalkendők pályázatára.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 3,9 százalékról 5,5 százalékra rontotta a 2026 végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig 2,9 százalékos inflációval számol – jelentette be kedden Mugur Isărescu.
1 hozzászólás