Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

15:37

Adiós Rafa!

15:24

Aszfaltszőnyeg, tanintézet-berendezés és a szennyvízhálózat kiépítése most a prioritás Gelencén

15:22

Megállapodás: januártól Románia a schengeni övezet teljesjogú tagjává válhat

14:27

Megugrott a légúti megbetegedések száma, a gyerekek különösen érintettek

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Elhunyt a székelyudvarhelyi földrajztanár, akinek felépüléséért sokan összefogtak

Megszálltak a rendőrök egy Maros megyei községet

Képeken a hétfő reggeli iskolabusz-baleset

Csíkszeredai szórakozóhelyeken, üzletekben és az utakon is razziáztak a rendőrök

Ráduly Erzsébet: az emberekben bízni kell

Tükörjég, torlódás – most aztán tényleg oda kell figyelni az utakon

A bíróság sem tartja törvénysértésnek a fakeresztek elhelyezését az úzvölgyi haditemetőben

Nem aprózták el: rögtön huszonöt százalékkal drágítottak a csíkszeredai taxisok

A soron következő három vasárnap fontosságáról

Beköszöntött a tél Csíkszeredában, több tonna csúszásgátlót használtak fel az utakon az elmúlt órákban

Nem feltétlenül oltásellenesek a szkeptikusok

Az oltáskampányokból két csoport maradt ki eddig is: a társadalom peremére szorult és a „főáramtól” eltérő nézeteket valló jómódú középosztály gyermekei. Képünk illusztráció

Fotó: Haáz Vince

A társadalom fele várakozó állásponton van, mérlegel, de leginkább gyötrődik az egymásnak ellentmondó oltással kapcsolatos információk és vélemények miatt – fogalmazott Sántha Ágnes szociológus, a Sapientia egyetem közegészségügyi szolgáltatások és politikák szakának oktatója. A szakember arra is kitért, hogy az egészségfejlesztés témájában mennyire tájékozottak a mai diákok.

Hajnal Csilla

2021. január 26., 15:442021. január 26., 15:44

2021. január 26., 15:452021. január 26., 15:45

A diákok közegészségügyi ismeretei rendszerint korlátozottak, ma a közoktatásban nincsen egészségfejlesztés tantárgy, jobbára a biológiatanárok „csempészik be” ezeket az ismereteket a tanmenetbe, illetve civil szervezetek járnak iskolákba ismeretátadás céljával. Ez utóbbiak azonban általában egy-egy témakörre összpontosítanak, mint a fogápolás, a kézmosás, a helyes táplálkozás vagy a szexuális egészség.

Ám sajnos az ilyen hasznos tevékenységek is inkább csak a városi iskolákban valósulnak meg, és kimaradnak belőlük a távolabb eső vagy szociálisan hátrányos helyzetű diákokat oktató intézmények – fejtette ki megkeresésünkre a Sapientia EMTE közegészségügyi szolgáltatások és politikák szakának marosvásárhelyi oktatója, Sántha Ágnes szociológus.

„Összességében jelentős előrelépés történt ezen a területen. Ha nem is a formális oktatásban, de informális keretek között egyre több iskoláshoz jutnak el egészségfejlesztő, egészségmegőrző üzenetek. Az a tapasztalatunk, hogy az iskolásokban nagy a nyitottság az egészséges életmóddal kapcsolatos témák iránt. Hallgatóink körében azt látom, hogy leginkább a nagy nyilvánosságot kapott témákról vannak ismereteik, ilyen például a HPV-elleni védőoltás a lányok esetében” – tette hozzá a szociológus.

A Sapientia oktatója úgy fogalmazott, a társadalom nagy hányada nem oltásellenes, hanem inkább oltásszkeptikus, azaz óvatos.

A legtöbb esetben tehát nincs szó szándékos szabotázsról, egy nagyszerű gyógyszeripari fejlesztés elutasításáról. Nagyjából minden ötödik emberről mondható el, hogy radikálisan oltásellenes, éppen annyi, mint ahány a meggyőződéses oltáspárti. A többiek – és ez a társadalomnak legalább a fele – várakozó állásponton vannak, mérlegelnek, de leginkább gyötrődnek az egymásnak ellentmondó információk és a kollégák, barátok, rokonok, szomszédok ellentétes elvárásai, és a – ne tagadjuk – sokszor megbélyegző véleménye között

– osztotta meg tapasztalatait a szociológus.

Nem csak a tudatlanság az oka

Általában a tájékozottság mértéke és az oltásokhoz való hozzáállás között van összefüggés, ezt nemzetközi kutatások igazolják, de az oltásokból kimaradók csoportja erősen polarizált. Azok körében a legnagyobb az elutasítás, akik a társadalmi „hierarchia” legalján, illetve a legtetején állnak, vagyis a legtájékozatlanabbak és a legtájékozottabbak körében.

Nálunk, Erdélyben az elmúlt évek kisebb regionális járványai szintén azt mutatták, hogy a kisgyermekek részére ajánlott oltásokból két csoport marad ki: a társadalom peremére szorult, sokszor írástudatlan szülők gyermekei, és a »főáramtól« eltérő nézeteket valló, a természetes életmódra törekvő, jómódú középosztály gyermekei.

Egyik csoport hiányos tudása miatt, a másik meggyőződésből. Tehát nem mondhatjuk, hogy az oltásellenesség oka csak a tudatlanság lenne” – összegezte a szakember, aki úgy véli, az egészségfejlesztést nem lehet elég korán elkezdeni.

„Az egészségnevelést már óvodás kortól érdemes elkezdeni, 11-12 éves korban azonban rá kell erősíteni, hiszen a serdülőkor már nem a szülői befolyás alatt telik. A gyermekek egyre inkább átveszik a szülőktől saját egészségük »menedzselését«, és magatartásukat önálló meggyőződéseik vezérlik. Az egészségkompetenciák gyökerei mélyek, a személyiség részei – gyermek- és főleg serdülőkorban válnak azokká. Ezért van az, hogy az egészségmagatartás felnőttkorban már ellenáll a változásnak, minden tudás és tájékozottság dacára” – vallja Sántha Ágnes.

Segít a megfelelő tudás

Borbély Tímea, a Sapientia közegészségügyi szolgáltatások és politikák szakának másodéves hallgatója a Székelyhonnak elmesélte, a járványokról, oltásokról és más közegészségügyi fogalmakról annyit tudott egyetemi évei előtt, amennyit minden átlagos 18-19 éves fiatal. „Az átlagos alatt azt értem, hogy tisztában voltunk a fogalmakkal, hallottuk már, illetve használtuk már őket a hétköznapokban, viszont ezt »felszínes tudásnak« nevezném, mivel ez egy olyan témakör, ami sokkal mélyebb, azaz rengeteg információt és tudást foglal magába” – mondta el a sapientiás diáklány. Úgy véli, hogy

a közegészségügyi fogalmak ismerete nemcsak azok számára fontos, akik ezen a területen szeretnének elhelyezkedni, hanem a társadalom minden felnőtt tagjának bővebben kellene ezekről tanulnia.

Ezt pedig az iskolában lehet hatékonyan megtenni minél kisebb kortól. A megfelelő tudása a jelenlegi járványhelyzetet is sokkal kezelhetőbbé tette volna, és az „oltáskérdés” se okozna akkora fejtörést – osztotta meg véleményét a hallgató.

Egészségügy Marosvásárhely Oltáskampány